DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban alapvetően pár konkrét kérdésre fogok szorítkozni, nem a rendszer átfogó kritikájára vagy véleményezésére, hiszen maga a törvényjavaslat sem arról szól, hogy az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos problémáknak egy átfogó rendezését vagy megoldását megtegyük, sokkal inkább arról van szó, hogy ezek, amik itt leírásra kerültek a törvényben, egyfajta módon szükségszerűen következtek az eddigi intézkedésekből, feladatok és felelősségi körök világossá tételéről van szó. Az államtitkár úr úgy fogalmazott a bizottsági ülésen, hogy az egészségügyi szakellátási feladatok ellátásával kapcsolatos felelősség megosztásáról és tisztázásáról van szó, ami önmagában fontos, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a betegek érdekében a garanciák előírtak legyenek, és ez részünkről támogatható is.
Magával az államosítással kapcsolatban nagyon sok vita volt, a Lehet Más a Politika is hangoztatta ezzel kapcsolatban a véleményét. Azt is láttuk, hogy a szakmai kollégium menedzsment- és egészség-gazdaságtan tagozata és tanácsa nem támogatta az önálló járóbeteg-szakellátók államosítását, pontosan ennek következtében enyhült a szabályozás, így végül az önkormányzatok nyilatkozhattak arról, hogy ellátják-e továbbra a feladatot, vagy átadják az államnak.
Beszéltünk arról is, hogy most egy olyan helyzetben vagyunk, hogy a kórházi ambulanciák és 11 vagy 12 önálló járóbeteg-ellátó intézmény került állami kézbe, a többi 250 intézmény pedig maradt az önkormányzatoknál - annál is fontosabb akkor most azt tisztázni, hogy ki milyen felelősséggel van benne ebben a rendszerben.
Azt is láthattuk, hogy itt hat törvénynek a módosításáról van szó, és pár konkrét kérdést szeretnék feltenni az államtitkár úrnak a tisztánlátás érdekében. Én azt gondolom, hogy ezek elég súlyosan érinthetik a betegnek az ellátáshoz való jogát, illetve az ellátás minőségét, ezért tartom fontosnak itt az ülésteremben megkérdezni ezeket.
Azt hallottuk, hogy nem az a helyzet van többségben, hogy az önkormányzat önhibáján kívül nem tud megfelelni az ellátási kötelezettségeknek, de azért csak tudjuk azt, hogy a kényszernyugdíjazás hatására csökkent az orvoslétszám, és lehetnek olyan önkormányzatok, amelyek bizony önhibájukon kívül kerülnek olyan helyzetbe, hogy nem tudják az elvárt feladatokat teljesíteni. Úgyhogy tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy ezekben a helyzetekben, ezeknél az önkormányzatoknál mi fog történni.
A másik eset, amit szeretnék megkérdezni, az, hogy mi történik akkor, hogyha az államhoz került járóbeteg-szakellátóban alapellátás is működik. Ez nyilván egy technikai kérdés, de ennek is lehetnek következményei a betegek ellátására.
A harmadik pedig a privatizációval kapcsolatos, sokszor beszéltünk már erről, az államtitkár úr is többször tisztázta, de szeretném megkérdezni, hogy ugye az nem fordulhat elő konkrétan, hogy az önkormányzat kiszervezi ezt a tevékenységet egy profitorientált gazdasági társaságnak, és mondjuk, egy beteg, aki rendesen, tb-jogon jogosult lenne az ellátásra, csak ezen a profitorientált intézményen keresztül tud hozzáférni pénzért, fizetett pénzért az ellátáshoz.
Nagyon köszönöm, várom megtisztelő válaszait.
