DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Azok temetik most a jogállamot, akik ezt már sokszor megtették, hiszen olyan politikusok szólalnak fel, és olyan politikusok védik az alaptörvényt, akik 2011-ben nem támogatták magát az alaptörvényt, a születésekor elutasították ezt az alaptörvényt, most pedig úgy mennek az utcára, mint ennek az alaptörvénynek a védői. Kicsit tudathasadásos állapot lehet, hiszen a jogállamot már eltemették az első alkotmánymódosításkor, végleg eltemették akkor, és már vörös szegfűt is vittek a sírjára, amikor az új alaptörvényt 2011-ben elfogadtuk, és most újra és újra, szerintem már legalább egy tucatszor mondják azt, hogy vége van Magyarországon a jogállamiságnak, vége van a törvényes demokráciának, teljesen fel lett számolva a fékek és ellensúlyok rendszere, holott jól láthatóan mindegyik, köszöni szépen, jól van és jól működik, Magyarország pedig nyilvánvalóan áll mindenfajta vizsgálat elé, szívesen együttműködik az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal vagy a Velencei Bizottsággal, hogy vizsgálják meg ezeknek a törvényeknek a tartalmát, hiszen semmifajta probléma ezekkel kapcsolatban nincs.
Hogy Magyarországon működik a gyülekezési szabadság, erre a képviselő úr is utalt, bárhol, bármikor, bárki szabadon gyülekezhet, előzetes bejelentés nélkül módosítják az útvonalat, módosítják a célokat, a rendőrség pedig igyekszik fenntartani a rendet, és akár a forgalom biztonságát is, hogy elterelje az arra jövő autósokat, hiszen bárki, bármikor - jól láthattuk az elmúlt napokban - tüntethetett, demonstrálhatott. A szólás szabadsága szintén biztosított, hiszen nemcsak az előbb említett Népszavában, de minden más újságban is mindenki szabadon kifejtheti a véleményét, és természetesen a vallásszabadság is mindenki számára az alaptörvényben és az egyházakról szóló törvényben is biztosított, csak, tudják, tisztelt képviselő urak, a vallásszabadság és az adómentesség szabadsága nem ugyanaz, ezt a kettőt jó kettéválasztani, és nem jó, ha bárki is visszaél ezekkel a jogokkal, amelyek az egyházi státusszal járnak.
Tüntetések nemcsak Magyarországon vannak, önök is látják, nemcsak a déli államokban, de már Szlovéniában is tízezrek, máshol, a déli államokban százezrek és milliók vonulnak az utcára, vagy Franciaországban is. Magyarországon is vannak ilyesfajta demonstrációk, de ezek pár száz vagy pár ezer főre tehetőek voltak csak az utóbbi napokban, szemben a nyugat-európai, szemben a közép-európai vagy dél-európai milliós tüntetésekkel. Az pedig, hogy vita van a belpolitikában a törvényekről, azt hiszem, teljes mértékben természetes; nincs az az ország, ahol ne viták árán fogadnák el ezeket a törvényeket.
Tudják, tisztelt képviselőtársaim, ott van a különbség, hogy a demokrácia a mi szempontunkból a vitára épül, és a viták folyamán kialakul egy többségi álláspont, de aki a jogállamot hirdeti, annak ezt a többségi álláspontot el kell fogadnia. Ez a demokrácia lényege, hogy ha egy többségi álláspont felülkerekedik, ha egy többségi álláspont szerint - márpedig az állampolgárok egyértelműen egy irányba mutattak 2010-ben - az akár alaptörvényi szintű szabályozást is kap, pontosan azért, mert megvan ehhez a szükséges felhatalmazás az állampolgárok részéről, akkor innentől kezdve aki hisz a jogállamban, annak el kell fogadnia a többségnek a teljesen szabályos eljárásban meghozott döntéseit.
(9.30)
Aki ezt nem tiszteli, aki a többség akaratát nem tiszteli, és pár száz, pár ezer vagy akár pár tízezer fős közösségként, de meg akarja változtatni a közösség akaratát, éppen az az, aki nem hisz a demokráciában, éppen az az, aki nem hisz a jogállamban, hiszen úgy gondolja, hogy neki, bár törpe kisebbségbe került vagy akár sima kisebbségbe is került az előző választásokon, de mégis joga van kioktatni az állampolgárok döntő többségét demokráciából, jogállamból, és magát a többi állampolgár, az ország lakosságának többsége fölé helyezni, mert azt mondja, hogy ő az igazság egyedüli letéteményese. Aki ilyenkor erőszakot alkalmaz, az nem erőt mutat, az intoleranciát mutat, a megértés hiányát mutatja, nem tudja elfogadni más álláspontját, hanem csak agresszívan lép föl.
A véleménynyilvánítás szabadsága mindenkinek megadatott, de az agresszió senki részéről nem fogadható el. A demokráciával nem fér össze az erőszak. Mutassanak nekem olyan demokratikus erőt, mondjuk az elmúlt, 10, 20 vagy 100 év történetéből, aki az erőszakot alkalmazta arra, hogy az igazságát érvényre juttassa! Soha senki, aki nem szélsőségesen gondolkodott, aki demokratikusan gondolkodott, jogállamban gondolkodott, nem alkalmazott erőszakot. Nem ez a demokraták fegyvere, nem így kell bárkinek is a véleményét előrevinni, a történelemben sem ez volt. Nagyon örülök, hogy Magyarországon a rendőrség viszont nyugodtan, higgadtan és mindenki szabadságjogait tisztelve tudott ezekre a kérdésekre reagálni.
Bízom benne, hogy ezentúl Magyarország mentes lesz az ilyesfajta, pártszékházak elleni bármilyen erőszakos cselekményektől, és hadd mondjam azt Magyarország kormánya nevében, hogy bármelyik párt székházát bárkik támadják meg erőszakkal, a kormány, a rendőrség azt meg fogja védeni. Teljesen mindegy, hogy milyen pártról van szó, egy jogállamban működő kormány feladata és kötelessége is, hogy minden pártszékház elleni agresszív, ablakbetörő, ajtófelfeszítő akciót megállítson.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
