DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő nemzeti éghajlat-változási programról az előttem szólók sok mindent elmondtak, én is csak annyit szeretnék mondani, hogy magának a programnak a tartalma tükrözi azt a sajátos és felemás helyzetet, amibe ez a program került az elmúlt időszak alatt.
Nevezetesen arról van szó, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia elfogadását követően maga az Országgyűlés nemrég tárgyalta a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiáját, nemrég, azt hiszem, másfél éve fogadta el az energiastratégiát is, és ezek mind olyan dolgok, amelyek igazából befolyásolják, befolyásolniuk kellene a nemzeti éghajlat-változási program teljesítését, illetve annak tartalmát.
Azt lehet mondani ezzel kapcsolatban, hogy a múlt egyik nehéz helyzete, helyesebben nehezen értelmezhető helyzete az volt, hogy előbbre ment a kocsi a lóhoz képest. Nevezetesen arra gondolok, hogy ezt a nemzeti éghajlat-változási programot azt megelőzően fogadta el az Országgyűlés, és annak alapján hozta létre a stratégiát és az alapján az éghajlat-változási programot, hogy megalkotta volna a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiáját, amely igazából ennek az egész kérdésnek egy igen komoly “alkotmányos” kereteit adta volna meg, és ezt követően fogadta el az energiastratégiát is.
Azt látom, hogy ez a fajta kettősség, ez a fajta diszkrepanciára való hajlam igazából tükröződik magának a programnak a tartalmán is, ugyanis arról beszél, arra tesz kísérletet, hogy megpróbálja ábrázolni, megpróbálja bemutatni azokat az eredményeket, amit egy nemzeti éghajlat-változási programnak fel kell tudni mutatnia. Ezek az eredmények - ahogy elhangzott már korábban is - igazából nem célzottan egy éghajlat-változási programra vonatkozó pályáztatási, beruházási, fejlesztési lehetőségeknek az összegzései és az abból kijövő adatokat tartalmazzák, hanem ez sok egyéb más olyan fejlesztésnek, olyan beruházásnak a hozzáadott, hozzájáruló eredményeiből származó statisztikai adatok igen pontos összesítése, ami talán véleményem szerint nem biztos, hogy önmagában a nemzeti éghajlat-változási program megvalósításából származik.
Ezt nem a jelentés készítőjének a hibájaként kell felrónunk, félreértés ne essék, hanem az előbb elmondott, elég érdekes módon kialakult, az adott témakörben - fenntartható fejlődés stratégia, energiastratégia, nemzeti éghajlat-változási stratégia - eltérő időpontban történő, nem igazán egymásra épülő elfogadási rendszerében találhatóak ezek az okok.
Ettől függetlenül, ahogy előttem is többen elmondták, ez egy nagyon fontos dokumentum lesz és lehet a későbbiekben, amikor már az ismert fenntartható fejlődés stratégia, az ismert energiastratégia alapján és arra figyelemmel, az abban megfogalmazott célokra figyelemmel is újra kell gondolnunk a nemzeti éghajlat-változási stratégiánkat. Újra kell megerősítenünk, kimondanunk, azonosítanunk azokat az eszközöket, amelyekkel remélhetőleg sikerül elérnünk azokat a célokat, amelyek az éghajlatváltozás felgyorsulását egy kicsit csökkentik, és sikerül elérnünk azokat az európai uniós szervezetek által is és általunk is elfogadott célokat, mely szerint, mondjuk, 2020-ig sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal csökkenteni, illetőleg azt a nagy célt is tudjuk teljesíteni, hogy 2050-ig nem fog jobban növekedni az éghajlat átlaghőmérséklete 2 Celsius-foknál. Ehhez viszont az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan csökkentése kell, amelynek az alapjait szerintem a nemzeti fenntartható fejlődés stratégia, az energiastratégia és az átdolgozott nemzeti éghajlat-változási stratégia is majdan meg fogja adni, illetve biztosítani tudja.
Annyit még a programról, hogy mindezek mellett azt kell róla elmondanom, hogy figyelemmel van már arra is, kifejti azt, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia felülvizsgálata szükséges és elengedhetetlen lesz a jövőben, mert ebben az új stratégiában már figyelembe kell venni azokat a követelményeket, amit az EU dekarbonizációs útiterve, az alkalmazkodási fehér könyve előír, tartalmaz. Felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy milyen módon tudnak a közös célhoz hozzájárulni, mert ezen dolgozik az Európai Unió és ezen kell hogy dolgozzunk mi is.
Mindenki látja, hogy a jelenlegi elképzelések nem alkalmasak arra, hogy 50 százalékkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig, amely időpontra, azért hozzá kell tennünk, hogy egy globális cél az 50 százalék. Az Európai Unió ezen belül az üvegházhatású gázok kibocsátásának 89 százalékos csökkentésére kell hogy kötelezettséget vállaljon, kell hogy ilyen eredményt elérjen, és úgy gondolom, hogy a magyar helyzetben is valahogy újra kell értékelnünk ezeket a célokat, mert az idő azért egy olyan dolog, amit nem lehet megvásárolni.
(0.40)
Az idő előbb-utóbb el fog múlni, és ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, már most meg kell alapoznunk a szükséges intézkedésekkel a célok elérésének a lehetőségét. A stratégia egyébként nagyon szépen kitér arra az elhanyagolhatatlan tényre, hogy a 2050-es célhoz már most kell intézkedéseket tenni.
Mik azok az intézkedések, amiket a program is tartalmaz? Ha megnézzük az adatokat, azt láthatjuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést mutat. De még mielőtt ennek nagyon örülnénk, hozzá kell tenni, hogy ennek a csökkenésnek az alapvető oka nézetem szerint elsősorban az, hogy a gazdasági életünkben erős visszaesés mutatkozik, azt lehet mondani, hogy az energiaimportunk növekedett, ab ovo következik ebből, hogy az energiaszektorból származó kibocsátás csökkenni fog. Tehát ha a jövőre nézve igazából azt gondoljuk, hogy egy prosperáló magyar gazdaság - ami a reményünk és a célunk - fog létrejönni a következő öt-hat-hét-nyolc-tíz évben, akkor azzal nem lehet számolni, hogy az úgynevezett ETS-szektorban levő ágazatokból származó üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is olyan arányban csökken, mint ahogy azt a program bemutatja. Igenis hozzá kell nyúlni az ETS-szektoron kívüli megoldásokhoz is, és olyan jogszabályi intézkedéseket is kell tennünk, amelyek hatékonyabbá tudják tenni a nem az ETS-szektorban lévő szereplőknek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében tett intézkedéseit.
Erre azt tudom mondani, el kell érnünk, hogy ne csak elméletben jelenjen meg az a gondolat, hogy a fel nem használt energiahordozó a legolcsóbb energiahordozó, ebből következik az, hogy a legkevesebb üvegházhatású gázt a fel nem használt energiahordozó tudja “kibocsátani”. Tehát amit a program megfogalmazott, hogy törekednünk kell a magyar épületeknek, építményeknek, lakóházaknak, közösségi célú építményeknek egy olyan intenzív energiahatékonysági fejlesztésére, amely a következő évtizedekben egyrészt munkát tud adni, másrészt technológiát tud biztosítani, harmadrészt pedig a legfontosabb célt, az üvegházhatású gázok csökkentését tudja majd erősen biztosítani.
Azt is hozzá kell tennem, hogy jelen pillanatban az üvegházhatású gázok csökkentésének ezt a részét a mérési eredmények nyomon követésével nem nagyon tudjuk igazolni, viszont a kevesebb energia felhasználása kevesebb villamosáram-termelést és kevesebb földgázfelhasználást eredményez, és ezáltal az erőművi áramtermelők, energiatermelők kibocsátása tud csökkenni. De a jövő útja természetesen az, hogy ezekben a szegmensekben is megfelelő mérésekkel lehessen igazolni azt, hogy valóban eredményes az üvegházhatású gázok csökkentésére tett erőfeszítéseink sora.
Azt gondolom, hogy ezt a célt a program elég világosan megfogalmazza. Azt lehet látni, hogy szerintem más lehetőséget igazából - figyelembe véve a lehetséges és elvárt gazdasági fejlődés következményeit - nem nagyon tudunk választani. E tekintetben azt kell mondanom, hogy az előttünk lévő program a jövőbe is mutat. Mindezekre figyelemmel Magyarország számára nincs más választás, mint hogy az ilyen gondolatok mentén újrafogalmazni a nemzeti éghajlat-változási stratégiánkat, és talán elképzelhető az, hogy az ország gazdasági ereje biztosítani fogja annak a megvalósítását is a jövőben, mert más megoldásunk és más utunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben nincs, és miután ez a program jó irányt mutat fel ebben a kérdésben, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja a programnak és a határozati javaslatnak az elfogadását.
Erre figyelemmel kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a programot a szavazás során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)
