DR. GYIMESI ENDRE
DR. GYIMESI ENDRE
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Rövid előterjesztés fekszik előttünk, úgyhogy a húsz percet nem fogom kihasználni.
Ebben az esztendőben ünnepeljük nemzeti irodalmunk egyik legkiválóbb alkotója, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból kezdeményezzük képviselőtársaimmal, hogy az Országgyűlés 2013. október 17-ét Gárdonyi Géza-emléknappá nyilvánítsa Gárdonyi Géza születésének 150. évében és az egri vár védőinek a török sereg felett aratott dicsőséges győzelmének napján.
Engedjék meg, hogy néhány szót, bár talán felesleges is, Gárdonyi Gézáról szóljak. Most, pár nappal március 15-e után megengedik talán, hogy ne is vele, hanem édesapjával kezdjem, akit Ziegler Sándornak hívtak. Szászországi eredetű iparoscsaládból származott, és 1848-ban, 25 éves korában már jól menő üzeme volt Bécsben, ahol kétszáz embert foglalkoztatott. De a március 15-ei forradalom hírére pénzzé tette minden vagyonát, hazajött Magyarországra, fegyvergyárat szervezett, és felajánlotta szolgálatát Kossuthnak. Ettől kezdve a szabadságharc utolsó napjaiig a szabadságharc szolgálatában állt. Természetesen a szabadságharc leverése után tönkrement, és később gőzmalmok tervezésével, cséplőgépek javítómestereként járta az országot, de arra odafigyelt, hogy hazafias nevelésben részesítse öt fiát és taníttassa őket.
A tehetséges Géza fiából tanító lett, Sárospatak, Pest és Eger volt a tanulmányok színhelye. Majd végezvén, Karádon, Devecseren, Sárváron, Dobronyban tanított. Később Győrben és Szegeden újságíróskodott, majd következő állomása Pest lett, ahol részt vett a kor, egészen a Nyugat megindításáig, legszínvonalasabb folyóiratának, a Jövendőnek a létrehozásában és működtetésében. 1897-ben költözött Egerbe, 25 esztendőt töltött itt, egészen haláláig. Írói pályájának első szakaszát a ’48 hagyományához való hűség, a természettudományos érdeklődés jellemezte. Ebből az időszakból “A lámpás” című, 1894-ben született hosszú novelláját emelném ki. Novelláinak parasztfiguráit, tájait kedves, idillikus módon ábrázolja. Talán a legismertebb “Az én falum”, amely 1898-ban született. A paraszti téma mellett szívesen írt korának polgári, kispolgári világáról és a történelmi múltról. Pályájának csúcsát jelentő, az egri évek alatt alkotott nagy regényei az “Egri csillagok” 1901-ből, “A láthatatlan ember”, az “Isten rabjai”, az “Ida regénye” és más nagyszerű munkák. Tiszta hazafisága, a jó ügyért való hősies cselekedetek ábrázolása legjobb értelemben vett tanító, szórakoztató, nevelő művek sorába emelik. Több mint két tucat nyelvre fordították le munkáit, több száz kiadását ismerjük regényeinek, és a máig legtöbbet olvasott magyar írók közé tartozik. Szépen, világosan, egyszerűen és mégis gazdag lírai árnyaltsággal ír emberekről, helyzetekről, elmúlt korokról és a maga körül látott szenvedő emberekről.
Gárdonyi Géza neve összefonódik a legnépszerűbb és legolvasottabb regényével, az “Egri csillagok”-kal. A mű példát mutat emberségre és hazaszeretetre az egri vár ostromán keresztül, művészi ábrázolása pedig betekintetést enged az ifjúság számára az adott korszakról. A magyar történelemnek ez a különösen hősi pillanata, a város szeretete és a vár képe, amelyre házából rálátott, ihletet adott a mű megírására. Az “Egri csillagok” mindmáig az egyik legkedveltebb olvasmánya a magyar embereknek. Várkonyi Zoltán 1968-ban filmet forgatott belőle, és pár esztendővel ezelőtt, 2005-ben “A nagy könyv” sorozat kapcsán is a magyar emberek első helyre tették a legolvasottabb regények sorában.
Gárdonyi személye és finoman megrajzolt korképe fontos részét képezi nemzeti irodalmunknak. Hajtsunk főt tehát idén a 150. születésnap alkalmából, és október 17-én, amikor az egri vár utolsó ostromlott napja volt és következett a diadalmas győzelem, Gárdonyi Géza és mindazon bátor hazafi tiszteletére, akik hősiesen harcoltak, ezt az emléknapot adjuk meg. Adjuk meg annak ellenére, hogy október 17-én egy másik nagy hazafi, Deák Ferenc születésének 210. évfordulóját is ülni fogjuk, azt hiszem, hogy a két nemzeti nagyság nagyon jól megfér egymással a nemzeti panteonban is és a naptárban is.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, hogy támogassák az előterjesztést. (Taps.)
