DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennek az előttünk fekvő, pénzmosás elleni törvényt módosító javaslatnak a tervezete még tavaly július 12-én került fel véleményezésre a kormányzati portálra, július 25-ig volt véleményezhető, ehhez képest a benyújtására csak 2013. március 8-án került sor, tehát jelentős a késés a saját vállaláshoz képest; ez a Moneyval országjelentésében megfogalmazott ajánlások végrehajtásáról készült akciótervről szóló kormányhatározat alapján 2012. június 30-a volt. Tehát elöljáróban én szeretnék választ kérni arra, hogy mi okozta ezt a késedelmet a kormány részéről, hiszen - hangsúlyozom még egyszer - 2012. június 30-a volt a magyar vállalás, és ehhez képest idén március 8-án terjesztette elő a kormány ezt a javaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika természetesen a javaslat fő irányában - másokhoz hasonlóan - egyetért, tehát a szigorítás irányával egyetért, ugyanakkor van egy komoly aggályunk, ami miatt így, ebben a formában ezt a javaslatot biztos, hogy nem fogjuk tudni támogatni.
Veres képviselő úr már érintette azt, hogy miért marad el a módosításból az, hogy a törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő nemcsak a külföldi, hanem a belföldi közszereplő is. Természetesen azért azt kénytelen vagyok megemlíteni, hogy ezt a hiányosságot akár már Veres képviselő úr pénzügyminiszterként is pótolhatta volna, mert valójában ez a törvény egy 2007-es törvény, és már 2007-2008-ban fontos lett volna odanézni arra, hogy különböző kormányzati vagy kormány közeli személyek nem vándoroltatnak-e ki pénzeket például Ciprusra, a kies Ciprusra, ahol ugye a mai hírek alapján körülbelül 200 milliárd forint értékben figyelnek magyar betétek, amelyeket adókímélő módon oda hajóztak ki különböző emberek.
Ezt azért fontos megemlíteni, mert a magyar nemzetgazdaságnak az elmúlt két évtizedben iszonyatos károkat okozott az, hogy különböző off-shore helyekre szivattyúzták ki a Magyarországon megtermelt jövedelmet, tehát nem babra megy a játék. Akkor, amikor egy olyan rezsim szigorításáról van szó, amelyik nemcsak a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről, hanem általában a pénzmosás megelőzéséről szól, tehát például a korrupcióból származó pénzek eltüntetésének megakadályozásáról szól, akkor egész egyszerűen nem lehet egy ilyen hitvány játékot játszani a Magyar Országgyűlésben, hogy a külföldi kiemelt közszereplőkre kiemelten odafigyelnek a pénzintézetek, de ugyanakkor úgy csinálunk, mintha Magyarországon nem lenne probléma az, hogy kiemelt közszereplők - tehát azok, akik a kormányzati apparátushoz, a mindenkori hatalomhoz közel állnak - esetében ne lenne korrupciós kockázat. Hát azért hol élünk?!
Tele van a sajtó tizenöt-húsz éve arról, hogy különböző hatalom közeli emberek kapcsán felmerülnek gyanús ügyletek, hirtelen a semmiből fölépülnek villák, hirtelen olyan emberek, akiknek a politikán kívül nem nagyon volt tisztes foglalkozásuk, egy cégbirodalom közepén találják magukat. Nem hallottunk arról, hogy azért itt az elmúlt tíz évben, tizenöt évben voltak olyan politikusok, akik, hogy, hogy nem, kapcsolatba kerültek például különböző off-shore cégekkel. Hát ne bolondozzunk már! És akkor idehoznak egy olyan törvényjavaslatot, amelyik kizárólag a külföldi közéleti szereplők esetében alkalmazza ezt a különös figyelmet érdemlő, kiemelt közszereplői kategóriát? Mi erre a magyarázat? Ha úgy tetszik, úgy is feltehetném a kérdést, hogy kinek az érdeke ez. Ki az, aki ma ebben az országban azt szeretné, hogy hatalom közeli emberek szabadon tudjanak kimosni pénzt ebből az országból?
Szeretném azt is megemlíteni - mert idekapcsolódik -, hogy az LMP annak idején már a polgári törvénykönyv vitájában javasolta, letettünk az asztalra egy módosító javaslatot annak érdekében, hogy vessünk véget itt az off-shore lovagok idejének Magyarországon, és módosítsuk úgy a társasági, illetve cégjogi szabályokat, hogy a magyar üzleti forgalomban ne tudjanak részt venni off-shore cégek.
A mai hírek alapján például csak Cipruson jó néhány olyan magyar cég közvetett tulajdonosa van bejegyezve, akik komoly szerepet játszanak a magyar gazdasági életben. Ez milyen kockázatot jelent a magyar nemzetgazdaság szempontjából, főleg akkor, amikor pontosan tudjuk azt, hogy húsz év alatt a magyar államadósság két és félszeresét szivattyúzták ki különböző off-shore cégekbe? Miért van az, hogy akkor, amikor előterjesztünk arra javaslatot, hogy tiltsuk meg azt, hogy a magyar cégbíróságokon be lehessen jegyezni olyan cégeket, amelyeknek a tulajdonosi struktúrája nem átlátható, a Fidesz-KDNP egész egyszerűen félrenéz, és leszavazza ezt a módosító javaslatot, majd ezek után idehoznak egy törvényjavaslatot a pénzmosás megelőzéséről, és hogy, hogy nem, önök kiemelt közszereplőként csak a külföldieket veszik figyelembe? Miért? Ha önöknek nincsen félnivalójuk, kedves KDNP-s és fideszes, vagy inkább csak KDNP-s képviselők - mert fideszes nem nagyon van itt -, ha nincsen félnivalójuk, akkor azt javaslom, hogy legalább most fogadják el az LMP módosító javaslatait, és a kiemelt közszereplői körbe ne csak a külföldi lakóhellyel rendelkező személyeket tegyék be.
Ha jóindulatú a megközelítésem, akkor annyit mondok, hogy a korábbi törvényszöveg - amely még az álbaloldali kormány idején készült -, annak egy automatikus átvétele folytán ragadt itt ez a definíció. De ha nem erről van szó, akkor ez egész egyszerűen pofátlanság! Önök itt jobbra-balra hadováltak az elmúlt hónapokban is arról, hogy önök hogy utánamennek az off-shore vagyonoknak. A miniszterelnök, az államtitkár, a volt frakcióvezető, mindenki itt fenyegette a különböző off-shore lovagokat. Hát itt a lehetőség! Ha utána akarnak menni az off-shore pénzeknek, akkor a pénzmosás elleni törvényben világossá kell tenni, hogy nemcsak a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfelek lehetnek kiemelt közszereplők, hanem azok is, akiknek az állandó lakóhelye itt van Magyarországon, viszont érdekeltségeik vannak, érdekeltségeik vannak, mondjuk, a kies Cipruson, vagy mondjuk, a Seychelles-szigeteken, Marshall-szigeteken és másutt.
(20.30)
Tisztelt Országgyűlés! Egész egyszerűen arról van szó, hogy ha itt nem vallanak színt, akkor kénytelenek vagyunk azt gondolni, hogy a Fidesz-KDNP-nek is valami takargatnivalója van. Mint ahogy Veres képviselő úr, úgy látszik, hogy önöknek is valami takargatnivalójuk volt, hiszen 2007-ben miért nem emelték be ebbe a törvényjavaslatba ugyanezt a szabályt, amit ön is most nagyon helyesen kifogásol, hiányol a törvényjavaslatból, hogy kiemelt közszereplőnek ne csak a külföldi lakóhellyel rendelkezők minősüljenek a pénzmosás elleni jogszabály alapján.
Hogy gondolták ezt, komolyan? Várom a választ mind a szocialista képviselőktől, mind a Fidesz-KDNP-s képviselőktől. Önök úgy gondolják, hogy nem valós probléma az, hogy azok, akik ma Magyarországon hozzájutnak bennfentes információkhoz az állami, önkormányzati hatalom környékén, nem valós veszély az, hogy ezek az emberek adott esetben korrupciós pénzeket mosnak ki ebből az országból? Nincs szükség ilyen szabályra? Ezt nem komolyan gondolják önök sem. Az LMP ezzel kapcsolatban két módosító javaslatot terjesztett elő, és amennyiben ezt elutasítják, az egyenlő a beismeréssel.
És van még egy ennél némileg apróbb problémánk. A törvényjavaslat nagyon helyesen, a felügyelet javaslata alapján, gondolom én, emeli a bírságokat. Ugyanakkor a bírságmértékek differenciálásánál nem veszik figyelembe azt, hogy a törvény hatálya alá nagyon különböző tőkeméretű vállalkozások tartoznak. Az LMP számára ennél a szabályozási területnél is kiemelten fontos, ha úgy tetszik, stratégiai cél az, hogy az ország gazdaságának a tragikus kettészakítottságát csökkentsük. Ma egy olyan gazdaság van Magyarországon, ahol egyik oldalon ott vannak a mindenkori kormányok körüli oligarchák és a multinacionális cégek, és velük szemben szinte behozhatatlan hátrányban vannak a hazai kis- és középvállalkozások. Akkor, amikor bírságolunk különböző piacokat, ahol egyszerre vannak ott bankok, és egyszerre vannak kis könyvelőirodák, akkor nem lehet egyenlő mércével mérni.
Komolyan gondolják azt, hogy bármennyire is hibázik egy könyvelőiroda vagy egy bármilyen kereskedelmi cég, ami tipikusan egyébként egy hazai kis- vagy középvállalkozás, akkor arra rá lehet sózni 20 millió forintos bírságot? Az LMP azt javasolja, hogy a második körből, tehát akikre kisebb bírságmértékek vonatkoznak, emeljük ki a kaszinókat, hiszen gondolom, senki nem akar kaszinókapitalizmust Magyarországon. A kaszinótulajdonosokat rakjuk be a biztosítócégek, bankok mellé, az ő esetükben valóban lehessen magasabb bírságot kiszabni, viszont a tipikusan kis- és középvállalkozói körbe tartozó könyvelők, adótanácsadók, nemesfém-kereskedők vagy ingatlanforgalmazók esetében mi azt javasoljuk, hogy a 20 milliós bírsághatárt 5 millió forintra szállítsuk le. Egész egyszerűen nem életszerű az, hogy azt a szektort fenyegesse az állam ilyen irdatlan bírságokkal, amelyiknek a túlélésén múlik az, hogy lehet-e tartósan válságálló munkahelyeket teremteni Magyarországon.
Erre is előterjesztettünk egy módosító javaslatot, és azt szeretném kérni, hogy ha valóban fontos önöknek az, hogy Magyarországon a hazai kis- és középvállalkozói szektor válságálló új munkahelyek tömegeit tudja létrehozni, akkor nem engedik azt, hogy az ilyen vállalkozásokra adott esetben egy lépésben 20 millió forintos bírságot lehessen kiszabni.
Összegezve viszont azt tudom elmondani, hogy miközben üdvözöljük azt, hogy a törvényjavaslat, bár némi késéssel, megpróbál megfelelni az európai előírásoknak, az Európa Tanács előírásainak, egyrészt választ várunk a késedelem okára, másrészt pedig szeretném nyomatékosítani, hogy addig, amíg önök menlevelet adnak azoknak a hazai közszereplőknek, akik adott esetben sarasak lehetnek abban, hogy korrupciós jövedelmeket kitolnak különböző off-shore paradicsomokba, addig az LMP képviselői egy ilyen farizeus törvényjavaslatra nem fogják megnyomni az igen gombot. Köszönöm szépen.
