DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztők és Képviselőtársaim! Valóban jól látszik, hogy kétféle hozzászólás érkezik alapvetően az előterjesztéshez. Szó is esett róla, hogy a kultúra és a sport területén milyen összefüggések találhatók meg, ennek milyen gazdasági, társadalmi hatásai vannak. Talán nem is véletlen, hogy az önkormányzatok életében gyakran kapcsolódik össze ez a két terület. Az Országgyűlésben a bizottságok életében ez nem így van, de talán az sem véletlen, hogy ezt az előterjesztést is ez a két szakbizottság tárgyalta. Ugyan persze nagyon más részeit tartotta fontosnak talán a két bizottság, de ez így van rendjén.
Nyilván a világörökségre javasolt területek, várományos területek kapcsán, illetve a kultúráért felelős miniszter jogköreit érintően sok módosítást tartalmaz, tulajdonképpen ez a zöm. Ennek kapcsán most említették a 3. § (3) bekezdését itt a kultúráért felelős miniszter jogköreinél. Itt annyit mondanék - és nem bocsátkozom részletekbe, én a másik szakbizottság tagja vagyok -, hogy tudtommal lesz módosítónk a frakcióból. Itt a pontosítás és a jogszabályoknak, az alaptörvénynek való megfelelés érdekében fontolják meg ennek az elfogadását, mindenképpen jobbá tenné ezt az előterjesztést, de talán erről a részletes vitában lesz alkalom majd részletesebben beszélni.
Azt nem tudjuk meg persze, hogy az eredeti szándék okán így kellett-e ennek lennie vagy egy előterjesztéssé kellett formálódnia, illetve hogy lett volna-e előterjesztés, ha nincs az Istvánmezővel ez az önök által jogtechnikai problémának nevezett kérdés, merthogy például a többségi bizottsági vélemény kapcsán a sport- és turizmusbizottság esetében azt hallhattuk, hogy a dolog érdemében nem nagyon hangzott el ellentétes vélemény. Sőt, azt a konkrétan az istvánmezői beruházásra vonatkozó szakaszt akár még előrelépésnek is lehetne tekinteni, mondjuk, a nagyon gyorsan összerakott tavalyi előterjesztés után, azonban mégiscsak azt jelenti, hogy egy ennél egyszerűbben megfogható folyamat kapcsán már harmadjára kerül az Országgyűlés asztalára jogszabály, törvényjavaslat. Ezt nyilván egyfajta kapkodásként is lehet értelmezni.
Mondjuk, maga az előterjesztés szövege is azt mondja, hogy az előrehaladása nem indokolja az eredeti szöveg fenntartását, jogtechnikai módosítást jelent. Tehát lehet, hogy ilyen módon egy ilyen költői vita van itt most köztünk, mert nyilván a távlati céllal egyetértünk, önök azt gondolják, hogy minél hamarabb kellene itt az Istvánmezőn beruházásoknak történnie, persze vannak ennek gazdasági vonatkozásai is, szerintem nem olyan volumenűek, mint gondolják, de vannak. Ugyanakkor pedig lehet, hogy már egy kapavágás sem fog történni ebben a ciklusban, csak egyébként a beruházás lesz körülbástyázva jogszabályi keretekkel, ezáltal persze az önök kormányához igyekeznek láncolni az itteni fejlesztéseket; teljesen mindegy, hogy mit gondolok erről, mondjuk úgy, hogy politikailag valamennyire azért értem.
Nagyon röviden arról, hogy én mire szánnék nagyobb hangsúlyt, ha már az államtitkári felvezetőben is szó esett itt a sportról, akkor a sport területén, mert azt nem tagadhatjuk el, hogy intenzív jogalkotási folyamat van egyébként ezen a területen. Milyen érdekes, hogy a társaságiadó-kedvezmény lehetőségét a szocialista kormányok pont a másik területen ragadták meg, tehát a kulturális élet, filmművészet, színházak életében, amely ott jól működött, majd a következő kormány - több felszólalásomban elmondtam - amúgy lehet, hogy eredendően kizárólag jó szándékkal ezt a sport életére is bevezette, az öt látvány-csapatsportág tekintetében. Ebben már 2010 nyarán volt egy módosítónk, személyesen nekem konkrétan, hogy jó lenne az olimpiai sportágak körére kiterjeszteni. Megjegyzem, hogy mivel olimpiai központról is szó van itt majdan az Istvánmezőn, ezért lehet, hogy sok olyan fejlesztés megvalósulhatott volna már, mint a londoni olimpiai felkészülés szakaszában, az utolsó két évében, amely ilyen társaságiadó-kedvezmény lehetőséggel támogatható lett volna, ha szélesebb kört támogatott volna ez a társaságiadó-rendszer.
Egy másik vonal, ez a társasági adótól független infrastruktúra-fejlesztések, amelyek iszonyatosan nagy volumeneket jelentenek, tehát 10 milliárdos nagyságrendű ügyekről beszélünk, amelyeknél - ha már a sport szóba került - minimum azt tudom mondani, hogy ezeknek a zöme minimum nem versenysemleges, ha már a sportról beszélünk. Tehát az, hogy úgy tűnik, túl leszünk ezeken a dolgokon, mert elindulnak ezek a fejlesztések, sőt Debrecenben már el is indultak, de azért az mondjuk, nem a versenysemlegesség irányába mutat, hogy az állam kinéz két klubcsapatot, amelynek megcsinálja az infrastruktúráját, és mondjuk, ez nincs szoros összefüggésben eredményességgel, nézőszámmal, hogy mondjak egy ilyen elképesztően profán mutatót, ami szerintem azért mégiscsak kapcsolódik ahhoz, hogy mekkora létesítményt építenek valakinek. Tehát az a két dolog szerintem nem versenysemleges, abban van közös nevező talán, hogy kell egy jó nemzeti stadion.
Hogy teljesen konstruktív legyek, valóban később gondolom ennek az idejét, és egyébként arra is van javaslatom, volt már két éve is, hogy mi legyen addig. Azt gondolom, hogy ha nem lett volna első számú cél az, hogy ez a beruházás legalább szerződéses kereteiben, jogszabályi hátterében eldöntésre kerüljön ebben a ciklusban, akkor a Népstadion részleges felújításával, tehát a Puskás Ferenc Stadion - az újabb nevét használjuk most már - felújításával lehetett volna olyan környezetet teremteni, ami megfelelőbb. Tudom én, hogy ez egyébként nem egy akkora volumenű ügy, hogy ezt egy kormány a zászlajára tűzze és azt mondja, hogy ezt is én oldottam meg, de Vígh László kormánybiztos úr két éve a sportbizottság előtt azt mondta, hogy például 300 millióból azt el lehet érni, hogy balesetveszélytől mentesen, statikai szempontból megfelelő módon a felső karéját felújítsuk ennek a létesítménynek. Akkor még itt a lebontás volt a fő hangsúlyos, majd aztán mégsem a lebontás, hanem egy részének visszabontása vagy atlétikai célokra való használata, most nem tudom, pontosan hol áll ez az ügy, mindenesetre előre nem ment, ez biztos.
Szerintem azóta már több esemény is lehetett volna ott, amit nagyobb nézőszám előtt és akár a kultúra tekintetében is lehetett volna ilyen eseményeket generálni, hogyha ez a felújítás megtörténik. Ehhez nem kellett volna háromszor jogszabály-módosítást kezdeményezni az Országgyűlés előtt, ugyanakkor a hasznát nagyon gyorsan és közvetlenül élvezhették volna az állampolgárok.
(18.40)
Lehet, hogy nem vagyok ezzel ebben a teremben olyan nagyon népszerű, de a gazdasági helyzetre való tekintettel különösen azt mondanám, meg kellene vizsgálni, hogy ezek a számok még aktuálisak-e, milyen állapotban van jelenleg a Puskás Ferenc Stadion, és főleg a felső karéj megerősítése és alkalmassá tétele - az UEFA ötcsillagos rendezvényekre való alkalmassá tétele nyilván összetettebb lenne - komoly rendezvényekre mekkora forrásokat emésztene fel. Én ebbe az irányba mennék az önök helyében, már csak azért is, mert - ahogy elmondtam, és most már csak nagyon röviden - a mindennapos testnevelés alapvető infrastruktúrája nincs meg ebben az országban. Hogy ez mennyi év hátránya és mit kellene ehhez csinálni? Nagyon sok mindent. Korábban is nagyon sok kormány igyekezett tornatermeket, iskolai sportlétesítmény-fejlesztéseket tenni. Nem vitathatják el ebben a szocialista kormányok törekvéseit sem. Nagyon sok tornaterem épült, épül, vagy akkor került eldöntésre, leszerződésre ezek fedezete részint magántőkével, részint meg önkormányzati állami finanszírozásban. Én ezt tartom hangsúlyosnak. Ebben kéne inkább továbbmenni, mert olyan ügy a mindennapos testnevelés, amit valóban nem tudott végigvinni egy szocialista kormány, de egyébként törekvése volt ebbe az irányba. Ennek a feltételei teremtődjenek meg. Én inkább ide raknék forrásokat, és akkor tíz-húsz év múlva talán egy újabb felnövekvő aktív sportoló generáció is nyitottabb lenne egy ilyen nagyarányú építkezésre.
Csak nagyon röviden mondom, mert ez már tényleg nem kapcsolódik ennyire ide, de ha már egy stadion is szóba került: a negyedik vonaluk a sporthuliganizmus megszüntetése volt, ami szerintem már nem igazán volt ebben az országban, de ez most egy összetett beszélgetés lenne szintén. Tehát ez volt a negyedik nagy jogalkotási irány. Ebben azt tudom mondani, hogy ha már szóba került, hogy a szurkolói iroda azóta, ha jól tudom, konkrétan megmondta, hogy melyek azok a jogszabályhelyek, amelyekkel problémái vannak - sok szurkolónak ebben a társadalomban -, merthogy egyébként az életszerűségével minimum, meg adatkezelési szempontból az egész jogszabállyal vannak bizonyos problémák. Ez természetesen nem kapcsolódik szorosan az előterjesztéshez, azonban azért mondom el, mert - és itt zárnám a gondolataimat - attól óvnám magunkat, hogy ha a kormány ezen a négy területen nem módosít vagy finomhangol az álláspontján, akkor indokolatlan helyeken lesznek nagy beruházások - nem biztos, hogy kifejezetten erre gondolok, hanem lehet, hogy Felcsútra gondolok -, ahol az egyébként adminisztratív terhet jelentő szigorítások miatt kevesebb szurkoló nagyon drága létesítményekben sportszakmailag is megkérdőjelezhető színvonalú dolgokat kell hogy megtekintsen.
Tehát az állam ezek szerint a tervek szerint elkölt iszonyatos összegeket egy nagyon nehéz gazdasági és szociális helyzetben a sportra - én persze sok szempontból örülnék, ha ezeknek a beruházásoknak egy jó része megvalósulna, mert sportszerető ember vagyok én is -, ugyanakkor komplexen ez olyan helyzetet teremtene, amelyben, mondom még egyszer, nem kihasznált létesítmények, gazdaságilag nem előkészített beruházások, nem versenysemleges beruházások folynak. Az állam beavatkozik azzal, hogy azt mondja, ott igen, ott meg nem. Szerintem ez nem jó irány. A forrásokat én hatékonyabban, a mindennapos testnevelésre, a szabadidősportra, az utánpótlás-nevelésre fordítanám, ha ebbe nagyobb beleszólásom lenne, de ellenzéki képviselőként csak annyi lehetőségem van, hogy ezekre felhívom a figyelmet, és elmondjam, ha mi odakerülünk - és hiszek benne, hogy odakerülünk -, akkor ezekben a tekintetekben irányokat fogunk váltani, és változtatni fogunk ezen a politikán 2014-től.
Az előterjesztéssel kapcsolatos tartózkodásunk ennek szólt, ezt már elmondtam a kisebbségi vélemény kapcsán is. A módosító indítványt pedig, ami meg be fog érkezni, vagy már beérkezett, kérem, fontolják meg. Köszönöm szépen.
(A jegyzői székben Földesi Gyulát Móring József Attila váltja fel.)
