DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ez egy fontos kérdés, és fontos erről itt, a Parlament falai között is oly sokszor vitatkozni, és úgy gondolom, hogy fontos lépéseket is tenni. Csak, tudja, miközben a múlt héten egy nagyon fontos lépést, nemzetközi szinten is fontos lépést tett a parlament ezzel kapcsolatban, hogy visszaszorítsa hosszú távon a mindenfajta csoport, mindenfajta etnikum, mindenfajta vallási vagy más közösség elleni gyűlöletkeltést, addig az ön pártelnöke éppen egy budai luxus wellness-szálló jacuzzijában üldögélt (Nyakó István: Nem igaz! - Dr. Józsa István: Ez nem igaz!), és kivonult a parlament üléséről. (Nyakó István: Utána kitüntettétek őket, Bence! - Az elnök csenget.) Ez nem más volt, mint az alaptörvény negyedik módosítása. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)
Idézek egy közleményből: “A közösség méltósága mint az alaptörvényben helyet érdemlő emberi méltósággal összefüggő alapjog, nemzetközi szinten is előremutató és példaértékű.” - a Tett és Védelem Alapítványnak, illetőleg az Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek a közleményéből idéztem. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Ők azt mondták, hogy az, amit a magyar parlament egy héttel ezelőtt megtett az alaptörvény negyedik módosításával, az nemzetközi szinten is példaértékű (Gőgös Zoltán: Aljas vagy! - Közbeszólások az MSZP soraiból.), felülmúl minden korábbi kísérletet, amely pontosan a gyűlöletbeszédnek a visszaszorítását célozza, vagy bármilyen közösség elleni fellépésnek az alkotmányos alapjait teremti meg. Mindeközben a wellness-szocialisták, távol a parlamenttől, épp ez ellen a törvénymódosítás ellen tiltakoztak, a véleményüket ki nem fejtették, hogy ezt támogatnák, inkább csak egy élményfürdőben próbálták magukat revitalizálni, akkor, amikor egyébként több millió másik magyar ember a munkahelyén volt és dolgozott, ők akkor éppen ezzel foglalkoztak (Dr. Staudt Gábor: Így van! Így van!), hogy hogyan tudják magukat már a hétfői napon rekreálni a sok munka után. (Dr. Józsa István: Aljas, amit mondasz, aljas!)
A közösséget sértő véleménynyilvánítást korlátozó paragrafust tehát nemcsak mi, a Fidesz-KDNP kétharmados többsége, hanem maguk a leginkább érintettek, a zsidó közösség tagjai is támogatták, és biztos vagyok benne, hogy a roma közösségek tagjai is támogatni fogják. Úgy szól tehát… (Nyakó István: A Szaniszlónak a kitüntetését is támogatják, ugye?! - Az elnök csenget.)
(9.20)
Úgy szól tehát ez a módosítás, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére. (Gőgös Zoltán: Igen, és utána kitüntettétek azt, aki ezt mondta.)
Tisztelt Képviselő Úr! Jobb lett volna, ha tiltakozás helyett inkább ezt a javaslatot támogatják. Tudják, valahogy feltűnő azoknak, akik a híreket követik, hogy különböző utcai felvonulások vagy nyílt antiszemita provokációk elsősorban nem jobboldali kormányok, hanem mindig baloldali kormányok alatt történnek. (Gőgös Zoltán: Ki tüntette ki a Szaniszlót?) Emlékszünk az önök miniszterelnökére, Gyurcsány Ferencre, aki külföldre rohangálva mondta el, hogy Magyarországon miféle antiszemitizmus dühöng. (Nyakó István, egy Magyar Hírlapot felmutatva: Szoktad olvasni? Ez tele van vele.) Jobb lett volna, ha itthon tesz ez ellen, de önök nem ez ellen tesznek, hanem éppen abban érdekeltek, hogy ilyesfajta felszított és már-már olykor hisztérikus hangulatkeltésben önmagukat mint ezen értékek megmentőjét mutassák be. (Dr. Józsa István: Ki tüntette ki a Szaniszlót? Ki javasolta, hogy kitüntessék?)
Azért emlékezzünk arra, tisztelt képviselő úr, hogy melyik kormányzat volt az, amelyik a holokauszt-emléknapot itt Magyarországon is bevezette. Ön egy másik emléknapot idézett. Áprilisban lesz idén is a holokauszt-emléknap, amit az első Orbán-kormány alatt vezettek be (Nyakó István: Márciusban kitüntetünk, áprilisban emlékezünk. - Moraj. - Az elnök csenget.), akárcsak a Holocaust Dokumentációs Központ, ami szintén az első Orbán-kormány alatt jött létre (Lukács Zoltán: Az csak egy ház, az csak egy épület.), és mind a mai napig működik. Éppen a holokauszt-emléknapon is diplomáciai képviseleteket és másokat látunk vendégül, és vezetjük körbe, hogy ismerjék meg a magyar történelemnek azt a részét, amit nem elhallgatni, hanem bemutatni kell, és mindent megtenni azért, hogy ilyesfajta tömeges jogsértés, népirtás ne következzék be még egyszer Magyarországon. (Dr. Józsa István: Mi az a minden? Szaniszló kitüntetése?) Mi ezekért tettünk, akárcsak a Wallenberg-emlékév keretében, amelyet képviselő úr is láthatott, nemzetközi szinten is számtalan vendéget fogadott ez az emlékév a tavalyi év során.
Ön is tudja, hogy nem a szocialisták voltak azok, akik a holokauszt-túlélők juttatásait egyik évben 50 százalékkal, majd a másik évben még 50 százalékkal megemelték. Annak a pár ezer, körülbelül 8 ezer embernek, aki még köztünk él, az anyagi megbecsülést az erkölcsi mellett nem a szocialista kormányok adták meg, hanem egy jobboldali kormány, és ugyanúgy igyekszünk méltóképpen felkészülni a holokausztra való emlékezésre a jövő esztendőben egy emlékév keretében is. (Nyakó István: Lemond a Balog?)
Emellett viszont még számtalan más példát tudok önöknek mondani. A büntető törvénykönyv módosításában a közösség elleni izgatást a közösség elleni uszítás váltotta fel, amely most már kiállja mindenfajta nemzetközi nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét is a jogalkotás szempontjából, az “uszítás” kifejezéssel sokkal egyértelműbb lett. Továbbra is fontos büntetőjogi védelemben, pontosabban: tiltásban részesül a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek tagadása, és a közösség elleni erőszak szintén pontosítva lett az új büntető törvénykönyvben, hogy még inkább fel lehessen lépni. Az új büntető törvénykönyv - pontosan a különböző internetes portálokon lévő szélsőséges és rasszista kifejezések blokkolása érdekében - az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét új 77. §-ként iktatja be, az egyenruhás bűnözés elleni fellépést, amely itt a parlamentben is volt, a Btk. 217. §-a szabályozza, és szabálysértés lett a feloszlatott egyesületben való részvétel is.
Az új polgári törvénykönyv pedig mindenfajta etnikai vagy faji diszkriminációval szemben polgári jogi igény érvényesítését teszi lehetővé. Tudnám még folytatni a kormány intézkedéseit. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
