SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Francis Bacon egy helyütt azt írja: “Merészen kell rágalmazni, valami mindig megmarad belőle.” Meglepődnék, ha ebben a teremben lenne bárki is, aki azt gondolná, hogy az én tisztségem, szakpolitikai aktivitásom és az ellenem irányuló támadás között nincs ok-okozati összefüggés. (Zaj a kormánypárti oldalon.) Ha mégis, nekik elmondom: az ellenem irányuló támadás oka, hogy szálka vagyok a hatalom szemében. (Közbekiáltások a kormánypárti oldalról: Ez nem igaz!) Olyan szálka, mint mindenki más, aki a kormánypárttól eltérő véleményt képvisel és ennek hangot is ad, akár itt a parlamentben, akár a nyilvánosság más fórumai előtt. Márpedig én szembesítek a hibákkal (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ezt a bíróság előtt kell!), ellentmondásos lépésekkel akár a fogyasztóvédelemben, akár más, az emberek, a társadalmat érintő ügyekben, vagy legyen az akár XVIII. kerületi ügy. Ezt tettem, teszem és tenni fogom hétről hétre, függetlenül attól, hogy ezt milyen tisztességtelen módon kívánják meggátolni.
Tisztelt Országgyűlés! Ez az ügy nem ügy, hanem ürügy. Ürügy arra, hogy egy előre kigondolt szerepet megpróbáljanak rám osztani, hiszen világosan látszik, hogy koncepciózus és politikai szándékoltságot mutat az a vád, amit irányomban megfogalmaztak. Három évvel ezelőtt egy erősen médiaszagú felütést követően indítottak el egy vizsgálatot, azonban az elmúlt három év alatt egyszer sem hallgattak meg. Nem kértek tőlem információt, tanúként nem szólítottak meg, nem tették lehetővé, hogy együttműködésemmel, információimmal elősegíthessem a vizsgálat lezárását. Megjegyzem, ha ez nem így történt volna, akkor most nem lenne miről beszélni. Világos és egyértelmű az a szándék, hogy rögtön gyanúsítottként vonjanak be az ügybe. Ebben a helyzetben ez egy világos üzenet a társadalomnak is: te is járhatsz így, a kisembertől az ellenzéki politikusig, ha nem állsz be a sorba, bármennyire is légy tisztességes, a rendszer kiszolgáltatottja leszel. (Zaj a kormánypártok soraiban.) A kiszolgáltatottság pedig igaz mindenkire.
De ez üzenet arra nézve is, hogy a jogállamiságot felülírja a pártérdek, és ha a versenytársaidat másképp nem tudod legyőzni, megpróbálhatod annak besározásával, meghurcolásával vagy akár kriminalizálásával is.
(19.10)
Legfeljebb nem sikerül. Majd elnézést kérnek, vagy azt sem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan az elmúlt hétvégi drámai tömegkarambol, a családom és magam túlélése értette meg velem, hogy van dolgunk. Nekem is van dolgom a világon. Látván akkor a civil lakosság önzetlen összefogását, a bajban megmutatkozó szétszakíthatatlan egységét, megértettem, hogy van dolgom, van dolgunk 2013 Magyarországán, egy olyan országban, amelyet a politikai akarat végletesen kettészakított, ahol a társadalom szövetei szétfeslőben vannak, ahol zsigeri érzelmek, feszültségek, frusztrációk feszítik szét az emberi kapcsolatokat, ahol az agresszióba merevedő indulatok, a félelem, a harag és a bizonytalanság a mindennapjaink része. Ahogy Deák Ferenc és gondolkodótársai is jelezték majd’ két évszázada, egy ország, egy társadalom nem képes hosszú távon ilyen instabilizáló viszonyok között működni.
Gazdasági és társadalmi fejlődésünkhöz a belső és külső béke megteremtése egyaránt fontos. Ma, ahogy Deák idejében, ismét felmerül az ország és a társadalom, az emberek egyesítésének szükségessége. Ez jelent meg akkor is és jelenik meg most is, kifelé és befelé egyaránt, hogy az ország egy és oszthatatlan. A magyar demokratikus baloldal képviselőjeként ez az én dolgom, és úgy vélem, ez az én személyes küldetésem is. Ettől nem tud eltéríteni sem ez az ügy, sem az önök döntése. Az én lelkiismeretem, tisztelt képviselőtársaim, tiszta. Remélem, hogy a szavazás után az önöké is az marad. Ennek figyelembevételével hozzák meg döntésüket! Én magam nem félek. Meg fogom védeni magam és az érintettek becsületét.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps az MSZP soraiban.)
