HEGMANNÉ NEMES SÁRA
HEGMANNÉ NEMES SÁRA
HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Eleinte szorgalmasan jegyzeteltem és igyekeztem írni a kérdéseket, mert úgy gondoltam, hogy talán nem elég figyelmesen olvasták el a képviselő urak az anyagot, de úgy látom, hogy nem zavarta önöket a kérdések feltevésében, ugyanis nagyon sok kérdés benne van az anyagban, és világosan, kristálytisztán leírtuk, hogy mely szerződések esetében miért nincs lehetőség már semmilyen jogorvoslatra.
Az eddigi vizsgálatok, amelyeket Szél képviselő asszony kérdezett, hogy miért hagytuk ki a vizsgálatokból, azok a vizsgálatok éppen azért maradtak ki. Például a cukorgyárak privatizációja és a cukorreform során képviselt magyar álláspontot értékelő, itthoni következményeket feltáró vizsgálóbizottság megállapításaihoz képest gyakorlatilag a tisztelt Országgyűlés új információkat nem tudott volna kapni, tekintettel arra, hogy ugyanazt az anyagot, ugyanazt a muníciót adtuk ugyanahhoz a vizsgálóbizottsághoz, amelyeket ebben az anyagban felsoroltunk.
De mondhatnám a Malév és a Budapest Airport privatizációját is, amelynek tárgyalásán két hete voltunk itt egész éjszaka például.
A világörökség és a Fertő tó kérdése. A Fertő-tavi Nádgazdaságot tételesen, nagyon részletesen megvizsgáltuk. Képviselő úrnak szívesen odaadom az anyagot, amelyből világosan kiderül, hogy az állami cég folyamatosan perelte a privatizatőr céget, és minden pert elvesztett. Ez az egyik.
A másik a világörökség témája. Mi javasoltuk a világörökségi törvény módosítását, éppen a nemzeti vagyon érdekeinek védelme érdekében, és lesz majd ennek következménye, nem éppen a Fertő-tavi Nádgazdaság, de jó ötlet, tehát meg fogjuk nézni, hogy lehet-e rá alkalmazni. Van egy nagyon komoly nemzeti vagyon, amelynek a visszaszerzése kapcsán szükségünk volt ennek a törvénynek a módosítására.
Tiszavasvári. Tiszavasvári kérdésével szintén nagyon sokat foglalkozom, polgármester úrral folyamatosan együtt dolgozunk, de benne van az anyagban ez is. 1997-ben Tiszavasvári önkormányzata teljeskörűen lemondott minden igényérvényesítéséről a környezetvédelmi kötelezettségek terén. Tehát vagy az önkormányzatnak a feladata lenne, mivel neki nincs pénze, marad az állam, akinek a feladata lesz a környezetvédelmi kötelezettségek ellátása.
Beleírtuk az anyagba azt is, hogy minden szerződést megvizsgáltunk részleges vagy teljes semmisség okán, méghozzá azért, hogy abban az esetben, ha megtámadható a szerződés, valóban igaza van képviselő úrnak, semmisséggel nagyon nehéz megtámadni, de visszamenőleg is meg lehetne támadni ezeket a szerződéseket, ezért részletesen megvizsgáltuk.
(18.00)
Az viszont tény, hogy a vállalt kötelezettségek tekintetében még a részleges semmisség miatt sem lehet megtámadni sajnos ezeket a szerződéseket. Azt nem mondhatják, hogy nem vagyunk elég bátrak, hiszen a Sukoró-perben semmisséggel támadtunk, megnyertük; a Hubertus Bt. perében 99 éves szerződést szereztünk vissza, megnyertük; a Sukoró-perben elindítottuk a büntetőpert, az most folyamatban van.
Tehát ahol lehet és van értelme, ott részleges vagy teljes semmisséggel támadunk, és még nincs vége. Nem mondom meg, de még lesznek ilyen perek folyamatosan, de aminél gyakorlatilag az az ügyvédcsapat, ami egyébként szándékosan független, külsős csapat volt… - és nem az MNV csapatát és a korábbi jogelőd cégek bármilyen véletlenül ott maradt szakértőit vettük igénybe, hanem kifejezetten ügyvédcsapatokat, mindenki azzal a szemmel nézte a szerződéseket, hogy hogy lehet megtámadni részleges vagy teljes semmisség okán.
A MAL Zrt. Esetében: a MAL Zrt. egy szomorú tanulság, hisz itt is büntetőperek is vannak, polgári perek is vannak, el is vitték a tisztelt versenyzőket egy-két napra, de gyakorlatilag szabadlábon védekeznek, a legnagyobb ügyvédi irodák által körbeültették magukat, és folynak a perek. Ezzel együtt az állam feladata, kötelessége és felelőssége lett az, hogy azokat a környezetvédelmi beruházásokat, amelyeket nem végzett el a MAL Zrt., tekintettel arra, hogy a pénz egy részét valaki elvitte, másik részét pedig mindenképpen a bankok, így most jelenleg az állam feladata lesz a környezetvédelmi kötelezettségek elhárítása.
Tehát én is érzem azt a hiányt, hogy szükség lenne olyan felelősségre vonásra, olyan semmisségmegállapításra, amellyel vissza lehet szerezni nemzeti vagyont, de ezeket a szerződéseket tételesen átvizsgálva, tekintettel arra, hogy jogállam vagyunk, gyakorlatilag már nem tudjuk visszaszerezni, de a képviselő úrnak egy külön időpontot egyeztetve a Fertő-tavi Nádgazdaságot még egyszer átbeszéljük tételesen a legkeményebb ügyvédekkel, akikkel csak lehet.
A nemzeti vagyontörvény kapcsán beletettük a nemzeti vagyontörvénybe kétharmados védettséggel a választottbíróság kérdését. Ez megint azt szorgalmazná, hogy ne legyen lehetősége bármilyen nemzeti vagyont érintő témában - akár ez a privatizációs szerződés is, vagy a semmisség kérdésében - ne legyen lehetősége a külföldi választottbírósághoz fordulni a magánpartnernek. Ez az ügy most Alkotmánybíróságon tart, hiszen neves külföldi ügyvédi irodák segítségével ezt a passzusát is megtámadták a nemzeti vagyontörvénynek. Tehát jelenleg igyekszünk védekezni az irányban, hogy meg tudjuk menteni a jövőnek azt a lehetőséget, hogy ne kelljen külföldi választottbírósággal nemzeti vagyont védeni, mint ahogy például a Hubertus-perben történt, hogy hazai választottbíróságon megnyertük, ehhez képest a bécsi választottbíróságon meg elvesztettük, és most azt igyekszünk bebizonyítani, hogy egyébként nem volt joga a bécsi választottbíróságnak ebben dönteni. Tehát ahol lehet, minden esetben természetesen csak a magánpartner fölösleges vegzálása nélkül, de nagyon keményen és nagyon határozottan közbelépünk.
Ez az anyag, amelynek a részletes anyaga is megvan nálunk, és mindenki számára nyilvános, és részletesen bemutatja az összes szerződést, számba veszi a megtámadhatóságot, számba veszi azt, hogy a kötelezettségszegések esetén mit lehet még tenni, ez bárkinek a rendelkezésére áll, és bárkinek meg tudjuk mutatni, hogy milyen módon és hogyan próbáltuk visszaszerezni a nemzeti vagyont.
Dunaferr, még egy, most megláttam: a Dunaferr esetében többmilliárdos megnyert pere van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek egy szlovák céggel szemben, amely ellen elindítottuk a végrehajtást, amely egy ciprusi off-shore-ba kimentette a vagyonát. Ez körülbelül egyéves történet, azóta fut az MNV Zrt. a pénze után, gyakorlatilag hiába van a privatizációból eredően megnyert, érvényes követelése az államnak, nem tudja érvényesíteni.
Tehát ez egy nagyon nehéz harc, időnként bozótharc, hiszen gyakorlatilag minden pénzt, paripát, fegyvert és időnként politikai befolyásokat is latba vetnek, főleg a külföldi versenyzők. (Köhint.) Elnézést, csak már elég régóta ülök itt a hidegben, és kicsit köhögök. Tehát ahogy mondtam, a környezetvédelmi kötelezettségek szerződésből eredő nem teljesítése esetén sajnos még a részleges semmisséget sem lehet megállapítani, ezek általában klisészerződések voltak.
Amit Szél képviselő asszony mondott, hogy adott esetben milyen környezetvédelmi feladatokat nem láttak el a cégek, ezt viszont a privatizációs szerződés oldaláról, vagyon oldaláról nem tudjuk megtámadni, ezt mindig az érvényes környezetvédelmi hatóság tudná megtámadni. Tehát ugyanaz a feltétel, ami a nádgazdaság esetében, hogy igenis a hatóságoknak kell eljárni és végrehajtatni azokat a környezetvédelmi beruházásokat, amelyeket nem tett meg a cég, de ezt nem a szerződésben vállalta.
Sajnos, azok a szerződések legtöbb esetben és azoknak a végrehajtási ideje már elévült. Ennek ellenére, ahol feltűnő értékaránytalanságot találunk, ahol akár részleges semmisséget is találunk, bevállaljuk a pert, csak úgy gondolom, hogy Magyarországon jelenleg elég nehéz helyzetben vagyunk a független magyar bíróságok tekintetében. Hosszadalmas perek vannak, és sok esetben a magánpartnerek mindent bevetnek és mindent latba vetnek annak érdekében, hogy ügyvédeik által megnyerjék ezeket a pereket.
A privatizációs jelentés, amelyet kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés fogadjon el, ahogy Szili képviselő asszony is mondta, illetve több képviselő úr elmondta, szerintem egy gondolatébresztőnek annyiban mindenképpen jó, hogy egy szemüvegen át megvizsgáltuk a szerződéseket. Van értelme és van lehetőség arra, hogy a továbbiakban vizsgáljuk akár az energiaszektort külön, akár az önkormányzati privatizációt, akár egyes elemeket is külön. De minden esetben csak a jogszerűség keretein belül tudjuk megtenni a lépéseket.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
