PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr; mindkettejüknek, Göndör és Magyar képviselőtársamnak és az egész Háznak. Szóval, én is sok mindennel egyetértek. Egyetértek azzal, hogy jogilag nem voltunk fölkészülve, de azzal is egyetértek, hogy a kommunisták és a posztkommunisták információval és kapcsolatokkal föl voltak készülve. Nem az a probléma csak, hogy jogilag nem (Babák Mihály: Forgatókönyv volt.), hanem a forgatókönyvvel - köszönöm szépen Babák Mihálynak, a forgatókönyvvel - föl voltak készülve. Ez nem önöknek szól, természetesen, mert a jelen lévő szocialista képviselők valószínűleg azért ülnek itt, mert abban az időszakban becsületesek voltak, nem önökről van szó.
De! Nem kell hangulatot kelteni, mondta Göndör képviselőtársam, csak az a helyzet, hogy hangulat van. Éppen az a hangulat, hogy annak idején szabályok nélkül és kötelezettségek nélkül folyt a privatizáció 1988-tól egészen 1990-ig. Ugye, akkor született a privatizációs törvény, és addig lényegében mindenfajta törvényi ellenőrzés nélkül az a rablóprivatizáció zajlott, amire Magyar képviselőtársam az imént utalt. (Babák Mihály: Mindenki lopott.) A törvényi környezet ezek után is csak lassan alakult ki 1991-ben, a kiskereskedelmi vállalkozások privatizációjáról szóló törvény született meg, majd aztán csak ’93-ban a privatizációs törvények. Egészen ’92-ig még privatizációért felelős tárca nélküli miniszter sem volt, akkortól jött létre ez a fajta intézmény.
Tehát összességében szabályok nélkül, kötelezettségek nélkül, a lakosság számára nagy terhekkel járt, a cégeknek sokszorosan megtérült ez a rablóprivatizáció, és környezetvédelmi költségeik pedig nem jelentkeztek. Ezeket természetesen a lakosság állta ismét, amikor az államnak kellett helyt állnia. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
