KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A XI. ceglédi sportgála 2013. március 23-án került megrendezésre a városi sportcsarnokban. Az időpont megválasztása évek óta tudatos, mert egy olyan kiválóság tiszteletére rendezik meg Kossuth városában e rangos eseményt, mint Gál József.
De ki is az a Gál József? Cegléd szülötte, aki 1950. március 24-én a stockholmi birkózó-világbajnokságon kötöttfogású könnyűsúlyban, 66 kilogrammban megszerzi a sportág első magyar világbajnoki címét. Nem kis ellenfelet győzött le, mint az olimpiai bajnok svéd Freijt.
Gál József 1918. március 20-án látta meg a napvilágot. A serdülőkor hajnalától, 1934-től a ceglédi MOVE Sportegyesület, majd 1948-tól a Ceglédi Vasutas Sportegyesület birkózója lett. 1948 és 1952 között a magyar válogatott tagja. Ötszörös magyar bajnok, négyszer könnyű- és egyszer váltósúlyban.
És hogy miért ilyen nagy jelentőségű az 1950-es birkózó-világbajnoki győzelem? Azért, mert a FILA csak az 1921-es megalakulása után rendezett sporteseményeket tekintette hivatalosan elfogadottnak.
A háború után Cegléden is beindult az élet és a birkózószakosztály. 1946-47-ben Szalisznyó József és Vasvári János irányításával kezdték el az edzéseket. A foglalkozások és a versenyek helye először a Teleki és Kossuth Ferenc utca sarkán lévő vasutasotthonban volt, majd a vigadó épületében.
A kitartó munkának köszönhetően más szakosztályok is felfigyeltek a Ceglédi Vasutas Sportegyesület eredményeire, és próbálták elcsábítani a ceglédi birkózókat, akik még a budapesti hívásokat is visszautasították. Senki nem volt hajlandó elhagyni Ceglédet.
1948-ban a hadifogságból szerencsésen hazatért Gál József a következetes edzésmunkának köszönhetően kijutott a legközelebbi világversenyre Stockholmba, ahonnan világbajnoki címmel tért haza. Stockholmból való hazaérkezésekor a ceglédi vasútállomáson hatalmas tömeg fogadta, és kitörő lelkesedéssel ünnepelték a város szülöttét. Innen a csemői kisvasút különjáratával - akkor még volt ilyen - a város központjába utaztak, majd köszöntötték.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ’50-es években a magyar birkózóválogatott felét a ceglédi birkózószakosztály adta, és ekkor Európa egyik legjobb birkózócsapata lett. Mindez köszönhető a MÁV által biztosított anyagi támogatásnak is.
1954-ben Gál József birkózó-pályafutását befejezve a MÁV főfelügyelőjeként tevékenykedett, társadalmi elnöke volt a CVSE-nek, és Cegléd díszpolgárának is megválasztották. A városi sportcsarnok pedig a képviselő-testületi döntés alapján civil kezdeményezésre a jövőben Gál József nevét veszi fel, és állít emléket a múlt század legsikeresebb ceglédi sportolójának.
Cegléd vonzotta a helyi és a környékbeli birkózó sportolókat. A kitartó edzéseknek és munkának köszönhetően Varga János az 1968-as mexikói olimpián aranyérmet szerzett, aki a szomszéd település, Abony lakosa. A 2012-ben megrendezett londoni olimpián az önök által ismert Lőrincz Tamás, Cegléd jelenlegi kiválósága ezüstérmes lett a súlycsoportjában, az elmúlt vasárnap pedig a Tbilisziben megrendezett Európa-bajnokságon 66 kilogrammban aranyérmet szerzett.
Csak bizakodni tudok, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának döntése, amely a birkózás kivételét ajánlja az olimpiai számok közül, nem fog megvalósulni, ez ugyanis felháborító és igazságtalan lenne, mivel már Krisztus születése előtt az ókori olimpiai játékok között is szerepelt a birkózás. A Nemzetközi Birkózó Szövetséggel egyetértésben harcolnunk kell, hogy ez az ősi sportág továbbra is megmaradjon az olimpiai számok palettáján.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)