GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván meglepő, hogy hozzászólok ehhez a kérdéshez, de én nem az egészségügyi oldalával akarok foglalkozni, azt tudomásul veszem. Ami engem sokkal jobban izgat, az, hogy gazdasági társaságokból, nonprofit gazdasági társaságokból egyetlen tollvonással költségvetési intézményeket hoznak létre, és azt gondolom, ez az átalakulás folyamatában, pont azért, mert itt a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény ma a hatályos ezeknél a szervezeteknél, itt számtalan dolog felvetődhet, problémát okozhat, az egyik ilyen a hitelt nyújtó bankok esetében. Tehát gondolják el, hányszor fordult elő, hogy valamilyen váltás okán a bank azt mondta, hogy lejártnak tekintem a hitelt, és ez az átvevő intézménynél okozhat nagyon komoly likviditási problémákat. Tehát azt gondolom, erre nyilván valahol a módosító indítványokban ki kellene térni, hogy ezt a bankok is tűrni kötelesek, mert az, hogy a kötelezettségek automatikusan átszállnak, ez igaz, de a bank esetében millió más törvény van, amivel ezt össze kell hangolni. Ezért nekem van egy olyan rossz érzésem, ezért érdekes, hogy ezt a törvényjavaslatot a tárca nyújtotta be, és nincs a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyik lehetne, vagy kellene, hogy a másik lábat kezelje, képviselje.
(20.50)
Továbbmegyek: probléma. Az, hogy a folyamatban lévő dolgokat átveszi, ez korrekt és jó. Ami nekem hiányzik: a beszállító, aki eddig beszállító volt, az vajon április 2-án is beszállító lesz? Erre semmi garancia nincs már a törvényben sem. Tehát mivel nincsenek általában a törvényjavaslatok mögött hatástanulmányok, ezt joggal feltételezzük. És ez jelent munkahelyeket, vállalkozásoknál jelenthet egyik napról a másikra egy felszámolási szituációt vagy csődhelyzetet, mert urambocsá! nem tudjuk, de előfordulhat olyan, aki kizárólagos beszállító a 28 társaság közül valamelyiknél, és nem biztos, hogy az új, az átvevő azt mondja, hogy ezt a szolgáltatást én továbbra is tőled akarom igénybe venni, hanem egy másik valaki, aki hasonló dologban beszállító és eddig én elégedett voltam vele mint költségvetési intézmény, tőle fogom a továbbiakban megrendelni. Tehát ilyen problémát is okozhat.
Amiért ez érdekes lehet: mi van azokkal a szerződésekkel, amelyek mondjuk, több évre szólnak? Mert ez is lehet. Az érdekes, és azért kérem önöket, hogy gondolják végig módosító indítvánnyal, mert egyoldalú a törvény megfogalmazása, hogy azt mondja, hogy a beszállító szállítani köteles. De akkor úgy korrekt, ha neki is adunk garanciákat a jövőre nézve. Tehát ezt én fontosnak tartom.
Az érdekes, hogy a végelszámolástól eltérő szabályokat állapítanak meg. Nem tudom, mivel nem vagyok jogász, csak a kételyeimet tudom megfogalmazni, hogy egyetlen paragrafussal meg lehet-e azt oldani, hogy egy cégmegszűnésnél a végelszámolásra vonatkozó összes szabályt automatikusan, csak arra hivatkozva, ha ez egészségügyi intézmény, akkor ez rá mind fölösleges, és nem vonatkoznak ezek a szabályok.
Túl gyorsan törlik hivatalból ezeket a társaságokat. Én azt gondolom, ha átadták, a tevékenységeket átvették, pont azért, hogy ne legyen konfliktus, lehet hogy a törlést nem kellene öt napon belül megvalósítani, ott már semmi nem történik, de ha vita van, még létezik a másik cég.
Az előttem szóló képviselő úr és mások is beszéltek a magasabb vezetői státusról. Nekem ezzel az a gondom, hogy aki itt vezető, az új intézményben hogyan fognak számára magasabb vezetői megbízást adni. Urambocsá! két orvos igazgatója lesz majd a költségvetési intézménynek? Nem, tehát nem tudom. Megint azt mondom, hogy a pillanatnyi átvételkor lehet ez egy garancia a jövedelmére nézve, de itt a státust is ígérik. Tehát akkor vagy az egyik - és azt gondolom, hogy számukra nyilván az anyagiakban való jogviszony fenntartása a fontosabb, mint az, hogy ők továbbra is orvos igazgatóként szerepeljenek, mert nyilván két dudás egy csárdában nem valószínű, hogy működőképes lesz.
Ugyanígy vannak gondjaink, fenntartásaink, úgy, ahogy Szilágyi képviselő úr a bizottsági véleményben is elmondta, hogy a közalkalmazotti jogviszony… - óvatosan hadd kérdezzem: mi van azzal, aki nem tud közalkalmazottá válni valami egyéb szabály miatt, ami a közalkalmazottakra vonatkozik? Az ő esetükben, aki olyan korú, következik a kényszernyugdíj, de mi van a többiekkel? Munkanélküliek lesznek. Tehát ezt szintén problémásnak érzem, és azt gondolom, hogy jó lett volna egy mögöttes tanulmány, amit itt már valaki feszegetett. Nekem csak - mivel mondtam, hogy nem egészségügyi szakember vagyok - érzéseim vannak, hogy ezekben a társaságokban számosan lehetnek olyanok, akik nyugdíjkor után dolgoznak, mert a gazdasági területen erre nincs korlát. Tehát az általános szabály van, hogy nyugdíj mellett lehet vagy nem lehet, de ha nem nyugdíjas, akkor meg szolgálati időt szerez, és lehet akár 70-80 éves korig is dolgozni, semmi nem kötelezi arra, hogy hagyjon fel az adott szakma gyakorlásával. Itt, ha belépnek ebbe a közalkalmazotti rendszerbe és a költségvetési intézménybe, hitem szerint rájuk is igaz lesz az a szabály, hogy akkor nekik… - itt két kérdőjelem van: hogyan, kivel lehet pótolni. Lehet hogy ebből nem lesz hiány, de csak a rossz érzésemet fogalmaznám meg.
Ezek számomra mind-mind azt mondják, hogy nincs kellően előkészítve, nem volt megfelelő egyeztetés. És az a rossz érzésem van, hogy ez a jogbiztonságba vetett bizalom, ez, ami már sokszor és sok törvény kapcsán előjött.
Engedjék meg nekem - és én töredelmesen beismerem, hogy ez egy pikírt megállapítás -, nincs is napirenden, ezért az elnök úrtól elnézést kérek, de végül is általános vitában vagyunk, azért mi megkaptunk egy olyan törvényjavaslatot, amely egészségügy, és kérem, nézzék el nekem, akkor nem kell megkeresnem, szerintem a hozzáértők úgyis tudják, hogy a kezünkben van ma már egy törvény, ami általános vitára vár, ami az egészségügy kérdéseit érinti, és ott például a Nemzeti Földalapról szóló törvényt is módosítják, és ebben a törvényben felhatalmazást kap ez a különleges nevű szervezet, ott pedig felhatalmazást kap a vagyon értékesítésére. Lehet hogy a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz, de ez - engedjék meg nekem mint kívülállónak - rossz érzés, még akkor is, ha azt még nem tárgyaltuk, és lehet, hogy abból is lesz egy új változat, de ez most egyelőre azt jelenti, hogy itt történik egyfajta, nem mondanám, hogy államosítás, mert száz százalékban állami tulajdonúak voltak, tehát ez így nem is helyénvaló kifejezés, hanem költségvetési intézménnyé válnak. Ezzel, hogy költségvetési intézménnyé válnak, egyszerűen szabad prédává válik a piacon a GYEMSZI kezében az, amit ő annak gondol, amire ő azt gondolja - úgy, ahogy a képviselő úr korábban fogalmazott -, hogy lehet itt fölösleges terület, fölösleges kapacitás. Nem tudom, ezek csak rossz érzések, kételyek, kérdések.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
