SZILÁGYI LÁSZLÓ
SZILÁGYI LÁSZLÓ
SZILÁGYI LÁSZLÓ, az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 24 kórház sorsáról szól ez a törvényjavaslat, és ahogy az indoklás fogalmaz, speciális jogutódlással ezek költségvetési intézménnyé válnak, mégpedig úgy, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényeket egy frappáns megoldással itt ugye megkerüljük ezzel a speciális szabállyal. Többen tartózkodtunk a bizottságban az általános vitára alkalmasságnál, tudniillik ez a tartózkodás egyrészt ennek az államosítási folyamatnak szólt, tehát ennek az egész folyamatnak, ami itt már másfél éve dühöng.
A másik része, hogy úgy tűnik, nagyon sok olyan kórház van, ami eddig a Gt. hatálya alá esett, köszöni szépen, jól van, és inkább maradna ilyen gazdasági formában. Kicsit félnek attól, hogy ez a GYEMSZI nevű megaszervezet majd az eddiginél is nagyobb problémákkal kénytelen szembesüljön, és nem tudja ellátni a koordinációs és felügyeleti szerepeket.
Kérdésre sem sikerült tisztázni azt, hogy mi az, ami alátámasztja, hogy jobb lesz ezeknek az intézeteknek költségvetési intézményként, mint gazdasági társaságként, nem láttunk erről érdemben hatáselemzést és egyéb alátámasztó indoklást.
(20.40)
Felmerült az is, hogy jobb lett volna, ha az államosításba tékozolt mérhetetlen sok energiát, munkaidőt valóban az ellátás korszerűsítésére fordították volna. Gondolok itt a betegút-irányításra vagy a protokollok jobb kidolgozására, a betegjogok érvényesítésére vagy éppen a nagyon-nagyon hiányzó népegészségügyi erőfeszítésekre, de ebbe belekezdett a kormány, talán még a Semmelweis-tervvel is ellentétesen, és most már ez eléggé nehezen visszafordítható.
Tisztelt Ház! A dolgozók egy rendes országban biztosan örülnének, ha közalkalmazotti státusba kerülnének, hiszen egyfajta védettséget kellene hogy adjon állami alkalmazottnak lenni. Nem biztos, hogy ez ebben az országban így van, a közalkalmazottak meglehetősen kiszolgáltatottak, bármikor történhet velük valamilyen állami ötlet nyomán olyan dolog, amire nem számítottak. És gyorsan mondjuk el, hogy itt 18 ezer új közalkalmazott lesz egy csapásra április elsején, és közülük rögtön ezer mehet is nyugdíjba a fennálló szabályozás szerint, és még a státusuk is megszűnik. Nem lehet egyszerre valaki nyugdíjas is meg közalkalmazott is, és hiába kapálózott ez ellen az egészségügyi kormányzat, számomra meglehetősen szimpatikusan, nem kaptak kivételt, nem kapott az ágazat felmentést ez alól a szabály alól. Bár a helyettes államtitkár úr ma reggel a bizottsági ülésen mindenféle ígéretet tett ezzel kapcsolatban, egyáltalán nem vagyunk biztosak benne, hogy kivételt tesznek az egészségügyi dolgozókkal, és akkor megint ott állunk, hogy még kevesebb lesz az egészségügyi alkalmazott, és még nehezebb lesz az ellátás.
Az a nagy kérdés, hogy a közalkalmazottá válással hogyan alakul a szakdolgozók és az orvosok bére. Érdekes volt, hogy Cserháti helyettes államtitkár úr azt mondta reggel, hogy nem kaphatnak kevesebbet, mint amit eddig kaptak, tehát a gazdasági társaság kórházában kapott fizetésnél nem lehet kevesebb, ugyanakkor a törvényjavaslat meg úgy fogalmaz, hogy nem lehet kevesebb a bérük, mint amennyit a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előír. Ez a kettő nem teljesen ugyanaz, úgyhogy érdemes lenne erre a részletre jobban kitérni és erre odafigyelni.
Felmerült az is, hogy mibe kerül ez az egész átalakítási folyamat. Egy tételt a mai Népszabadságból ma is látunk, azt is látjuk, ki ennek a haszonélvezője. Nemrég államtitkár volt, és most visszavonult az ügyvédi praxisába, 17 millió forintos megbízást kapott arra, hogy ezeket a szerződéseket előkészítse, és ezeket a jogi átalakításokat levezényelje.
Valóban szó esett arról, hogy az egészségügyi ágazatban folyó európai uniós részfinanszírozási projektekkel mi lesz, nem szenvednek-e hátrányt azáltal, hogy megváltozik a tulajdonos, és az eredeti pályázó helyett belép itt az állam. Ezzel kapcsolatban azt mondta a helyettes államtitkár úr, hogy ezt az államosításnál már lejátszották, és újabb hátrány ebből nem származhat. Mindenesetre félő az, hogy ha tovább csúsznak ezek a projektek, egyre drágábbak lesznek, egyre több költség merül fel, és egyre több önrészt kell majd valakinek kicsengetni. Ezért tartózkodtunk a szavazásnál a bizottsági ülésen.
Köszönöm szépen, elnök úr, a szót.
