GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy, ahogy Lamperth Mónika képviselő asszony elmondta, képviselőtársaimmal, Varga Zoltánnal, Kovács Tiborral és még sok szocialista képviselővel nagyon sok módosító indítványt adtunk be. Lehet, hogy ezért egy szuszra nem is fogom tudni elmondani az első rendelkezésemre álló időkeretben.
Az általános vitában érintettem, és nagyon szomorúan látom, hogy még egyharmados támogatást sem kapott; az 1. számú ajánlási pontról beszélek.
Tisztelt Előterjesztők! Még egyszer elmondom, hogy ajánlom az önök figyelmébe, ha megnézik akár a villamosenergia-törvény 178/H. §-át, akár a gázszolgáltatásról szóló törvény 146. §-át, mind a két esetben csak egyes energetikai tárgyú törvényekről van szó. Ott még szó sem esett erről a nagyszerű PR-fogásról, hogy “szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében”. Itt egyes energetikai tárgyú törvényeket módosítanak képviselők. Azt, hogy a cél, hogy a preambulumba ezt beírták volna, azt el tudom fogadni, de ilyen törvény nincs, és mint ahogy látom, kormánypárti képviselőtársaim nem tettek arra kísérletet, hogy akkor ennek a hivatkozásnak legalább 2013-asnak kellene lenni, mert szerintem most ha elfogadunk törvényt… - ha már a Fidesz jogértelmezése szerint lehet, hogy 2013 márciusában még lehet 2012-es jogszabályt alkotni. Tessék megnézni, ki van pontozva, 2012, mind a két törvényben, a Vet.-ben is és a Get.-ben is!
Azt gondolom, ezt mindenképpen ki kell javítani, mert ha nem, akkor ráadásul még koherenciaprobléma is van. Ezért merem azt mondani, hogy úgy, ahogy van, ez a törvényjavaslat - és nem megismételve, amit az általános vitában elmondtam - nem más, mint egy nagyon ügyes trükk, egy fogás, egy hangzatos cím, hogy szociális közműszolgáltatás, de valójában - és majd erre rá fogok mutatni - nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb lesz, és nem jobb lesz a fogyasztóknak, hanem nehezebb. De egy jó cím mögött bármit el lehet adni.
A 3. számú ajánlási ponthoz: egyszerűen meg vagyok döbbenve, hogy sem az előterjesztő, sem senki nem támogat egy olyan megoldást, ami valójában a fogyasztó érdekét szolgálja. Ha év közben árváltozás következik be, ezt rajtunk kívül senki nem mondhatja ki, de törvényben kimondhatjuk, hogy a szolgáltatók ebben az esetben kötelesek leolvasni a mérők állását, és akkor a fogyasztó a mérő leolvasását követő időszakban fizeti meg az elfogyasztott termékmennyiségnek az új áron kiszámított költségét.
(19.10)
Tehát egyszerűen szeretném, gondolom, Zsigó képviselő úr, aki képviseli most is az előterjesztőket, ha erre válaszolna, hogy ez miért nem illik bele ebbe a rendszerbe, én rendkívül megköszönném, és hálás lennék, mert meggyőződésem, hogy talán az egész rendszerben ez a második leginkább fontos fogyasztóbarát intézkedés. Mert mi történik ma? A szolgáltatónak megvan az a joga, hogy egy évközi árváltozás esetén arányos osztással meghatározza, mi volt az árváltozásig, és mi van utána. Erre hihetetlenül sok problémát lehet találni. Mi van akkor, ha valaki éppen hosszabb ideig a lakását nem használta, mert mondjuk, külszolgálaton volt, és neki ugyanúgy meg fogják állapítani a teljes mennyiségre az árváltozást?
A következő a 4. számú, és azért mondtam az előbb, hogy az a második… - az 1. számú az, amikor azt szerettük volna elérni a 4. ajánlási pontban, hogy különböző garanciákat kapjanak a fogyasztók arra, hogy ne lehessen őket kikapcsolni. Tehát több feltétel együttes fennállását követelnénk meg, annak érdekében, hogy mielőtt a fogyasztó kikapcsolására sor kerül, és ebben azon túl, hogy 3 havi számlatartozás legyen - itt, azt hiszem, Kiss Sándor képviselő úr mondta -, én mondok egy olyan extrát, amióta ezt a törvényt tárgyaltuk, hogy az adott fogyasztó egy hónapban elfelejtette, nem azért, mert nehéz helyzete volt, hanem a csekkjét nem fizette be, utána kettőt befizetett, és amikor hazament, ki volt kapcsolva a lakásában a szolgáltatás. Tehát ezért is erőltetjük azt, hogy legalább három egymást követő hónapban álljon fenn az a szituáció, hogy nem egyenlítette ki a tartozását, és a következő a felszólítás kérdése. Azt hiszem, ma a fogyasztóknak a monopolhelyzetben lévő szolgáltatókkal szemben egyetlen esélyük van, hogy a szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy tértivevénnyel vagy elektronikus úton, mert ott is lehet bizonyítani, hogy elért a fogyasztóhoz a levél - tehát ez olyan három feltétel, amely igazán fogyasztóbarát, még akkor is, ha nemcsak szociális közműszolgáltatásról beszélünk, hanem egyszerűen azt mondjuk, hogy a villamosenergia- és a gázszolgáltatásról szóló törvényben megfelelő garanciát kapjon a fogyasztó arra, hogy nem lehet őt önkényesen kikapcsolni a szolgáltatásból.
A következő a 8. számú ajánlási pont. Itt jó néhány van, ami duplikáció. Ezt is elmondtuk az általános vitában, most a kapcsolódó rendszerben megpróbáltunk olyan kapcsolódó módosító indítványt készíteni, hogy összekötöttük a kettőt. Ezért furcsa, és elnézést kérek, elnök úr, hogy néha muszáj visszahivatkoznom az általános vitára, mert azt gondolom, ha általános szabályokat akart megállapítani a kormány, és önöket felkérte arra, hogy írják alá ezt az indítványt, akkor lehetett volna egy egységes, világos, átlátható törvényt benyújtani, amelyben tényleg a fogyasztók számára megfelelő feltételeket akarnak biztosítani, és azt mondani, hogy ez bizony érvényes a villamosenergia- és a gáztörvényre is. Tehát az, amikor azt a feltételt szabják, hogy ha egy fogyasztó szolgáltatót vált, akkor neki el kell vinnie az előző szolgáltatótól kapott utolsó számláját, miután a részletes indokolásban sem lehetett, és a zárszóban sem kaptunk erre választ, hogy erre egyáltalán milyen szükség van. Kinek garancia ez? Merthogy a fogyasztónak ez nyűg, az biztos. El tudtam volna fogadni, ha akkor a zárszóban, mondjuk, Zsigó képviselő úr azt mondja, hogy az új szolgáltatónak ezáltal garanciája van arra, hogy be van fizetve és nem hátralék, azért jön át, mert hátraléka van, de akkor ezt nem így kell, akkor az sokkal egyszerűbb, ha azt mondjuk, hogy az új szolgáltató, ahol megjelenik, a szolgáltatónak legyen joga ebben az esetben információt kérni, ne pedig a fogyasztót kötelezzük arra, hogy a számláját cipelje magával, ha váltani akar. Szóval, ezt kifejezetten dehonesztálónak érzem, hogy rögtön úgy közelítjük meg, hogy a fogyasztó csak negatív okból akar szolgáltatót váltani, amikor ma a hatályos törvény azt mondja, hogy árverseny van a szolgáltatók között, tehát joga van a fogyasztónak bármikor a megadott törvényi keretek között szolgáltatót váltania.
A következő a 9. és az ezzel összefüggő 24. ajánlási pont. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért nagyon örülök, hogy Fónagy államtitkár úr itt van, ő talán emlékszik rá, milyen hevesen vitatkoztunk a közösségi közlekedésről szóló… - megint csak összefüggve a járásokkal és minden mással. Időközben a szerződéseket már megkötötték sok helyen. Kiderült, hogy mennyivel kevesebb járat van, és milyen irányokban tudnak közlekedni a fogyasztók. Tehát azt hiszem, hogy piackonform megoldás, ha azt kezdeményezzük egy törvényjavaslatban, hogy igenis, az ügyfélszolgálati irodák kialakításánál legyen feltétel az, hogy figyelembe kell venni, adott irányban tud-e mozogni a fogyasztó. Erre most megint tudnék az előző törvényjavaslatomhoz… - ha elmondanám, hogy van olyan kis szolgáltató, amelyik a legtávolabbi fogyasztójától több mint 50 kilométerre van, és valamiért kiválasztott magának egy székhelyet, de arra éppen nincs közösségi közlekedés, csak más irányokból, tehát minimum egy átszállással lehet elérni. Ha pedig arra köteleznék - ezt elmondtam a múltkor is -, hogy minden járásban létesítsen ügyfélszolgálati irodát, ha befizeti a közműadót, és még teljesíti a 10 százalékos árcsökkentést is, azt hiszem, ebben az esetben a bevezetést követően egy hónapon belül csődöt jelentenek ezek a vállalkozások, vagy egyszerűen nem fogja őket kiszolgálni a nagykereskedő.
A 10. ajánlási pont, ezt pedig erősítjük, és továbbra is fenntartjuk. Nem az Energia Hivatal határozatára kellene hogy szükség legyen azért, hogy a mutatók minőségi körét meghatározza. Az a meggyőződésünk, hogy ezt bizony minimum miniszteri rendeletben, de inkább törvényben kellene körülírnunk, amit utána számon lehetne kérni a hivatalon, hogy ennek megfelelt vagy nem felelt meg, ezt betartották vagy sem.
A 12. számú ajánlási pont: egyszerűen azt mondom, ez egy pontosítás. Itt is a kikapcsolás feltételeiről és annak bekövetkezéséről beszélünk, nem pedig a kikapcsolás esetéről. Tehát itt, ahogyan a törvény szövegén is végigmegyünk, még mind előtte vagyunk. Tehát akkor arról kell beszélni, hogy a kikapcsolás feltételeinek bekövetkezése esetén milyen lépéseket lehet tenni, nem pedig a kikapcsolást követően.
A 13-as: igen, itt is azt gondoljuk, hogy ez is a fogyasztóra nézve hátrányos, a Vet. 63/B. § (3b) bekezdése harmadik bekezdése, amelyben javasoljuk azt, hogy a késedelmes fizetés kötelezettségének részletekben történő teljesítéséről a meghatározott feltételek szerint megállapodott az érintett engedélyessel. Mi azt gondoljuk, hogy a társasházak esetében elégséges az, ha valóban igazolta azokat a feltételeket, amelyeket egyébként a törvény más helyen meghatároz.
Mondanám a 14-est. Ez egy igazi szépségtapasz az egészre, hogy önök azt a helyesírási vagy elírási hibát sem fogadták el, ha a kábelcsere-ütemezési terv helyett azt mondjuk, hogy ütemezési tervet hagy jóvá a hivatal, tehát még ezt sem. Mentek azon az úton, amelyen a Fidesz szokott volt menni az elmúlt három évben, hogy amit az ellenzék mond, azt nem.
(19.20)
Talán Bóka képviselő úr megbocsátja nekem, hogy az ő indítványához is hozzászólok néhány mondat erejéig. Én magam is sajnálom, hogy nem támogatták az indítványát, röviden csak annyit: amit a képviselő úr javasol, ez tényleg egy piackonform megoldás, tehermegosztásról szól, és megfelel annak a követelménynek, hogy lehetőség szerint azokat a vezetékeket, amelyeket az önkormányzat szeretne, ha eltűnnének a levegőből és földben menő kábellé tenné a szolgáltató, ebben az esetben ez a 30-70 százalék közötti összeg.
Az, hogy megállapodás: én tudom, hogy az önök számára a megállapodás olyan, mint egy szitokszó, de azt gondolom, hogy két piaci szereplő, márpedig itt az önkormányzat mint megrendelő, a másik fél, aki teljesít, aki később mint üzemeltető kell hogy a szolgáltatást majd teljesítse ezen a vezetéken, azt gondolom, hogy ez valóban támogatható. És azt látom, hogy az önkormányzati bizottság átérezte ezt a problémát, és ők támogatták. Az az érdekes, hogy az előterjesztő is hezitált a bizottsági ülések között, mert a gazdasági bizottságban nem támogatta. Nyilván így követték a bizottság tagjai, és ők sem támogatták. Az önkormányzatiban már az előterjesztő is támogatta.
A következő a 16. számú ajánlási pont. Itt is csak visszahivatkozom, és nem akarok olyan... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, elnök úr, újra szót fogok kérni, mivel még több mint fele hátravan az indítványainknak.
