GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatommal a biztonságos ellátás érdekében módosítani javasoltam a fizetendő közműadó mértékét. A javaslat versenysemleges és ösztönöz a kistelepülések közműellátására. A javaslat konkrétan az ezer fő alatti települések ellátását végző szolgáltatóknak adna kedvezményt.
Talán emlékeznek önök is arra, hogy az Országgyűlés 2012 decemberében fogadta el a CLXVIII. számú törvényt a közművezetékek adójáról, talán különösen arra, hogy még zárószavazáskor 25 százalékkal megemelték az adó mértékét. Ennek a törvénynek a lényege, hogy adót kell fizetnie annak, aki víz-, szennyvíz-, belterületi csapadékvíz-, földgáz-, hő- és villany- vagy távközlési vezetéken keresztül végez szolgáltatást. Díjat vagy a tulajdonos, vagy önkormányzati tulajdonos esetén az üzemeltető fizet.
Tisztelt Képviselőtársaim! A közműadóval érintett társaságok közül a víz-, a csatorna-, valamint a földgáz- és villamosenergia-szektorok szereplői szabályozott árú tevékenységet végeznek, és 2013. január 1-jétől 31 százalék nyereségalapú különadót fizetnek. Az érintett társaságok működése szempontjából nagyon alapvető, hogy a szolgáltatási ár hatósági árszabályozás alá esik. Az árbevétel a hálózaton szolgáltatott termékmennyiség függvényében változik. Ez a termékmennyiség pedig az ellátott fogyasztók számától függ. Ezért nem mindegy, hogy ezen szolgáltatók esetében egységnyi vezetékre hány darab fogyasztó jut.
A kistelepülések általában távol vannak a távvezetékektől, sőt egymástól is, és nem minden lakos csatlakozik a szolgáltatóhoz, ezért a szolgáltató aránytalanul hosszú vezetéken kénytelen kis számú fogyasztót ellátni. Például a rendszer független a vezeték átmérőjétől, az értékesíthető mennyiségtől. A hatályos törvény ezt nem veszi figyelembe, nem tesz különbséget a társaságok között sem funkció, sem méret, sem árbevétel alapján, mindössze annyit rögzít, hogy méterenként 125 forint közműadót kell fizetni.
A közművezetékek adójáról szóló törvény rendkívül nagy terhet ró azokra a településekre, ahol kicsi a lakosságszám, kicsi a fogyasztói sűrűség. Jellemzően ezeken a településeken nem multinacionális társaságok, hanem kis- és közepes vállalkozások végzik a vezetékes közszolgáltatást. Náluk nem képződik olyan mértékű profit, amely fedezetet tudna teremteni a közműadóra. A közművezetékek adójáról szóló törvény, ha változatlanul hatályban marad, veszélyezteti hosszú távon a kistelepülések ellátását. Egyetlen szolgáltató nem lesz érdekelt a kistelepülések ellátásában. A folyamatban lévő szennyvízberuházások végén nem fognak tudni szolgáltatót találni, aki egyszerűen üzemeltetné sok esetben a lakosság által is finanszírozott vezetékrendszert. Ehhez hozzá kell tennem, hogy ma folyamatban lévő, uniós finanszírozású közművezetékeknél is komoly gond lesz szolgáltatót találni, aki majd vállalja az adó megfizetését.
Más következmény, hogy vélhetően romlik a szolgáltatás minősége, kisebb összeg jut vezetékek karbantartására, fejlesztésre, növekszik majd az üzemzavarok száma, a szolgáltató próbál új szerződéseket kötni, végül majd csőd, felszámolás, és a szolgáltatást valaki megszünteti, pedig ez nagyon erősen és negatívan befolyásolja a falun élők életminőségét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Kérem, fontolják meg, vegyék napirendre a T/9951-es törvényjavaslatot, hogy legyen lehetőségünk itt a Házban megvitatni és megfelelő megoldást találni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
