GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Üdvözlöm a Fidesz-Jobbik-nagykoalíció alakulását. Látható, hogy már a munka törvénykönyve se választja önöket külön, az a munka törvénykönyve, ahol 715 darab módosító került beadásra - ebből 503 szocialista párti -, és egyet sem sikerült elfogadni annak idején; tudják, azt, amelyikben még a magyar nyelv helyesírási szabályainak megfelelően se tudták befogadni a módosítókat.
No, egy szó mint száz, nem megyek vissza a munka törvénykönyve alapjaihoz a műszakpótlékkal foglalkozva - bár Bertha Szilvia hozzászólását követően megtehetném nyugodtan - vagy épp a szabadság megállapításával; tudják, azt, ami az átlagkereset meg a távolléti díj alapján ugyanazt jelenti. Gondolom, ezek szerint a jobbikos képviselőknek is ugyanezt jelenti, mint a fideszeseknek, magyarul azt, hogy ha az emberek kevesebbet keresnek, az semmit nem számít. De ez a konkrét példa nem egyedi példa, szeretném jelezni.
Ez a konkrét példa, amiről Simon Gábor képviselőtársam szólt, számtalan más példával megtámasztható. Ilyen értelemben nyugodt lelkülettel azt mondhatom, és azt kell hogy mondjam, amit ő is mondott, hogy ha és amennyiben a munkaszerződések megkötésénél írásbeli jognyilatkozatok születnek, akkor az a minimuma a történetnek, hogy a munkaszerződések befejeztével vagy megszüntetésével hasonképpen ilyen típusú írásbeli jognyilatkozatoknak kell születniük.
Egy szó mint száz, arra szeretném a figyelmüket felhívni, hogy ha van némi jóérzés és politikai előrelátás önökben, akkor gondolkodjanak el azon, hogy miért érdemes ezt a törvénytervezetet támogatni. Egyszerű a történet: azért, mert pont olyan emberek sokaságáról szól, akik védtelenül állnak és kiszolgáltatottak adott esetben a munkaadók kényének és kedvének. S ennek a feltételrendszerét pedig önök alakították ki - most némit ebből korrigálhatnak. Arra kérem önöket, gondolják ezt végig.
Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
