TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, az önkormányzati rendszer átalakítása a kormány egyik legnagyobb vállalása és az egyik legnagyobb tette, amit megvalósított. (Dr. Józsa István: Kósa Lajos is tud róla?) 2013-tól - sok más mellett, amit a napirend előtti felszólalásomban elmondtam - természetesen a finanszírozás is megváltozott az önkormányzati rendszeren belül. Eddig az volt a jellemző, hogy az önkormányzatok korlátlanul és következmények nélkül tervezhették a hiányukat akár működésben, akár fejlesztésben. Eddig az volt a jellemző, hogy az önkormányzatok korlátlanul és következmények nélkül vehettek fel hitelt, köteleződtek el 5-10-20 évre, és élték fel a jövőt. Ennek a következménye lett az eladósodás, ennek a következménye lett, a korlátlan hiánytervezésnek, a vagyonfelélés. Van, aki működésre, és volt, aki fejlesztésekre vette fel a hitelt, mert az európai uniós fejlesztések csak nagyon nagy önerőrésszel voltak megvalósíthatók.
Abban mindenki egyetértett, hogy az önkormányzati rendszert és a finanszírozási rendszert is át kell alakítani. Ezt a kormány több lépésben megtette. Az első lépés volt a stabilitási törvényen belül, hogy szabályozta az önkormányzatok kötelezettségvállalását, tehát a hitelfelvételt és a kötvénykibocsátást szabályozta, mondjuk ki: szigorította, és ez egy bizonyos összeg fölött csak a kormány engedélyével lehetséges. Kimondta az önkormányzati törvényben 2011 decemberében, hogy a jövőben már a tervezéskor sem lehet működési hiányt tervezni, addig nyújtózkodj, míg a takaród ér, mint ahogy az életben is tehetjük azt, és csak annyi kiadást lehet tervezni, amennyi bevétele van az önkormányzatnak.
A finanszírozásban megszűnt a szabad forrás, hiszen eddig az úgynevezett személyi jövedelem alapú finanszírozás, a 8 százalék és annak a kiegészítése lényegében egy szabad forrást jelentett az önkormányzati büdzsében, azt tett vele a képviselő-testület és a polgármester, amit akart. Ez is megváltozott, hiszen megszűnt az szja-alapú finanszírozás - de egyébként ez az egész személyi jövedelemadó rendszer megszűnt, tehát egyébként is kellett volna rajta alakítani -, és most már csak feladathoz adott finanszírozás létezik a költségvetésben. És itt jutunk el az önkormányzati hivatal és a településüzemeltetési feladatok finanszírozásához, a településüzemeltetés terén a zöldterületet, a közvilágítást, a köztemetőt és a közutakat megfelelő mutatószámok alapján finanszírozzuk az új rendszerben.
Az önkormányzati hivatalok finanszírozása a lakosságszám alapján történik, attól függően, hogy hány település önkormányzata társul a feladatok ellátására, hogy van-e a területén nemzetiségi önkormányzat, illetve hogy az adott település járási székhely-e, ettől függően jön ki a megfelelő szám az adott településre, illetve településekre.
(14.40)
Az ön által felvetett problémát én értem. Tehát az a probléma, hogy az egyik településen, ami kis lakosságú, de város, magasabb létszám látja el esetleg ugyanazt vagy kevesebb feladatot. Én megértem ezt a problémát, azonban azt teszem fel kérdésként, hogy az a három település, amit ön említett, és a törvény által finanszírozott létszám ezen a három településen el tudja-e látni ezt a feladatot. Lehet az hiba, hogy a kisebb létszámú városban magasabb a létszám, természetesen ezt meg fogjuk vizsgálni, mint ahogy az egész finanszírozási rendszernek a gondjait, nehézségeit, feszültségeit, hiszen egy ilyen átalakulás nyilván csak feszültségekkel teli módon történhet meg. Erre vonatkozóan egyébként az önkormányzati fejezetben jelentős, mintegy 45 milliárd forintnyi összeg van, ezt szeretnénk (Az elnök csenget.) korrekcióként felhasználni az ilyen gondok orvoslására.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
