MÓRING JÓZSEF ATTILA
MÓRING JÓZSEF ATTILA
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Varga Béla, a Nemzetgyűlés egykori elnöke 110 évvel ezelőtt, 1903. február 18-án, Börcsön született. Az elemi után a Veszprémi Teológiai Akadémiára járt. 1928-29 között Várpalotán káplán, majd ’29-ben Gaál Gaszton hívására érkezett Balatonboglárra. A fiatal Varga Béla sokat vett fel Gaál Gaszton eszméiből, törekvéseiből. Belépett a Kisgazdapártba, baráti kapcsolatban állt a Gaál családdal. 1937-től pedig a párt alelnöke. Programjukban szerepelt az új földtulajdonrendszer, az általános és titkos választójog, egyesülési és gyülekezési szabadság, a földmunkásoknak pedig hosszú távú közmunka.
Varga Béla eközben nemcsak kisgazdapárti tevékenységével tűnt ki. 1932 nyarán készült el Balatonboglár község új temploma, amit Varga Béla megbízásából Kotsis Iván műegyetemi tanár tervezett. A déli part talán egyik legszebb modern egyházi alkotásának tartják ma is. Eközben a községben telepedtek le a katolikus Szociális Missziótársulat nővérei, akik az óvodában az iskoláskor előtti gyerekeket tanították és nevelték. Ha azt mondom, legyen gimnázium, Balatonbogláron mindenki azt feleli: Varga Béla. Nehéz időkben ez az ember mutatta meg a bogláriaknak, hogy semmi sem lehetetlen. Híressé tette a várost vendégszeretetéről, segítőkészségéről.
1939-ben elindult a lengyel menekültek áradata dél felé, így Magyarországra is. Magyarországon a lengyel menekültek részére több iskolát is nyitottak. Gimnázium és líceum lengyel menekültek részére először Balatonzamárdiban volt az 1939-es év végén. Az 1940-es tanévben a gimnázium Balatonboglárra került. Itt a plébánia utcájában szinte az egész község munkájával épült fel a mai Magyar-Lengyel Barátság Háza, azaz az akkori gimnázium, amely ma művelődési házként funkcionál.
Hogy miért éppen Balatonboglárra esett a választás? Viszonylagos közelségben volt a jugoszláv határ, alkalmas volt nagyobb létszámú menekült befogadására, a fővárostól távol volt, a német követség kevésbé ellenőrizhette, és nem utolsósorban itt lelkipásztorkodott a Kisgazdapárt alelnöke és országgyűlési képviselője, Varga Béla.
Varga Béla nemcsak az iskolát pártolta, hanem saját életét is kockára tette mások segítségnyújtására. ’45-ben az oroszok Varga Bélát elítélték, egyesek szerint el is fogták, majd elengedték. A választások után ő lett a Független Kisgazdapárt elnöke. A háború alatt végzett tevékenységéért a francia kormánytól a Francia Becsületrend Tiszti Keresztjét kapta. Még 1945-ben a náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság elnökévé választották. Fényt derítettek a nyilas rémuralom 4 hónapos garázdálkodásaira, a feltárt anyagot átadták a bíróságnak. 1946-47-ben a Nemzetgyűlés elnöke volt. ’47-ben menekülni volt kénytelen, először Svájcba, majd Amerikába.
Az Amerikában töltött hosszú évek ellenére sem vette fel az amerikai állampolgárságot. Az emigráció vezető alakja, az emigráns Magyar Nemzeti Bizottmány vezetője volt.
(1.00)
Megromlott egészségi állapota miatt csak levélben küldte jókívánságait az 50 éves lengyel iskolai évfordulóra rendezett boglári ünnepségekre. 1990-ben Boglárlelle város díszpolgári címmel tüntette ki, az akkori plébános, Szöllősi Ferenc vitte a díszoklevelet Amerikába. Majd végre hazaérkezett a magyar parlament alakuló ülésének megnyitójára 1990-ben, átadni az elnöki posztot, amelyről soha nem mondott le. Ekkor Göncz Árpád elsőként Magyarországon a Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki. Ezután még egyszer visszatért Amerikába, majd 1991-ben végleg hazajött Magyarországra.
Egy ideig Balatonbogláron lakott, de azután egészsége miatt Pestre költözött. Közben a pápa a legmagasabb papi méltósággal tüntette ki. 1995 októberében, 93 évesen halt meg itt, Budapesten. Kérésének eleget téve Balatonbogláron temették el az általa épített templom épületében. Ravatala előtt az ország nagyjai hajtottak fejet, valamint a lengyel elnök személyes megbízottja és a lengyel nagykövet is. Hajtsunk most mi is fejet Varga Béla emléke előtt! Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
