GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve felszólaló képviselőtársaim észrevételeit, szeretnék konkrétan válaszolni az egyes módosító indítványokkal kapcsolatos felvetésre.
Bár tudom, hogy a legfontosabb politikai napilap lassan már a Blikk, de ennek ellenére tartózkodtam attól, hogy az elnök megérkezését követő, ülés kezdetekor esedékes, a választópolgárok előtti tiszteletet kifejező felállással eddig hosszan foglalkozzam.
(14.40)
Most is csak röviden teszem. Olyan módosító indítványt fogunk bizottsági módosító indítványként benyújtani, amely egyértelműen tisztázza azt a helyzetet, hogy az országgyűlési képviselők a parlament munkáját és ezen keresztül a választópolgárokat köszöntik. Szerintünk lehet a Jobbik által benyújtott javaslat is, ami valamivel jobb a jelenleginél, de van egy ennél még jobb szövegjavaslat. A bizottsági munkában természetesen mindenki részt vehet, és úgy gondolom, hogy ennek a megvitatására még lesz lehetőség.
A kétperces felszólalási lehetőségekkel kapcsolatos vitával összefüggésben szeretném jelezni, hogy 1990 és 1994 között ebben a parlamentben kétperces felszólalásra nem volt lehetőség. Ettől még szerintem ennek az időszaknak a parlamenti vitái sokkal színvonalasabbak voltak, mint a megelőző két parlament vitái összességében. Azért azt a felelősségét a parlament minden tagjának át kell éreznie, hogy attól nem lesz egy vita színvonalas, hogy kétperces felszólalásokkal teljesen szét lehet verni a normális struktúrát. Amikor a kétperces felszólalást az 1994-ben elfogadott házszabály bevezette, a cél az volt, hogy a 15 perces rendes felszólaló után erre a felszólalásra lehessen reagálni. Ezt a házszabály ma is így tartalmazza.
Az, hogy egységes ülésvezetési gyakorlat ezzel kapcsolatban kialakítható-e, amit Balczó alelnök úr mond, nyilván kialakítható lett volna eddig is, de nem alakult ki. Egyébként sem szerencsés a mindenkori levezető elnököt abba a helyzetbe hozni, hogy bonyolult elhatárolási kérdésekben döntsön. Látjuk, hogy ahol ilyen mérlegelési jog nem kerülhető el, az folyamatos politikai vitákhoz vezet. Ezért viszont a kétperces felszólalás mára már nem a 15 perces rendes felszólalásra vonatkozó reakciókat tartalmazza, hanem külön vitaszakaszok alakulnak ki, szemben azzal, ami a házszabály elfogadásakor a szándék volt, és szemben azzal, amit a házszabály ma is tartalmaz.
Szerintem valamilyen korlátra szükség van. Hogy ez egy kör legyen, vagy két kör legyen, erről vitatkozzunk nyugodtan. Eddig olyan módosító indítvány nem volt az Országgyűlés előtt, amely ne a teljes elhagyást javasolta volna, mi azt semmiféleképpen nem fogjuk támogatni, de ha van olyan megoldás, ami egy speciálisan felmerülő problémát orvosol, például amit alelnök úr említett, hogy mi van akkor, ha a rendes felszólaló nem tud már válaszolni az adott körre, akkor a rendes felszólalónak lehet a végén még egy kétperces lehetőséget adni, mert a szándék nem a vita korlátozása - jelzem, ez a lehetőség minden rendes felszólalás után újra megnyílik -, a szándék az, hogy a kétperces viták ne vegyék át a rendes felszólalások helyett teljes egészében a terepet, hanem maradjunk meg a házszabály jelenlegi betűjénél és a korábbi törvényhozói szándéknál, azaz hogy a rendes felszólalásokra van egy-egy rövid reakciólehetőség, és ezt biztosítja a kétperces felszólalás.
Az, hogy egy ciklusban hány kivételes eljárásra van mód, azt azért nem javaslom számítási alapnak, mert nem tudjuk, hogy milyen hosszú egy ciklus. (Közbeszólás: Négy év.) Eddig mindig négy év volt, de ez egyáltalán nem törvényszerű. Ezért kell ülésszakokban meghatározni, ezért határozta meg eddig is vagy félévben, vagy ülésszakokban a Ház. Miután most félévben határozzuk meg, ezért azt javaslom észrevételezni, hogy a 12 jelenlegi lehetőségből, ami a rendes és rendkívüli ülésszak miatt most biztosított, négyre csökken ez a lehetőség. Abban viszont szemléletbeli különbség van, hogy mi úgy gondoljuk, hogy a hatékony kormányzáshoz azt a lehetőséget biztosítani kell, hogy legyen mód gyors törvényhozásra, ezt egyébként Balczó képviselőtársam is elismerte, csak azt mondta, hogy ebben az esetben, ha a kormánynak megfelelő többsége nincs, akkor szerezzen partnert az ellenzékből. Én ma nem vagyok abban biztos, hogy olyan esetekben, amikor valóban szükség lenne gyors törvényalkotásra, minden esetben a mindenkori ellenzék, ha az elmúlt három-négy ciklus tapasztalatait nézzük, partner volt ebben. Kétségkívül vannak pozitív példák, ebből a ciklusból is lehet pozitív példát említeni és a korábbiakból is, de szerintem a kormányzat számára ezt a lehetőséget ebben a korlátozott formában, de abszolút többségben négy esetben egy félévben, tehát a jelenlegi esetszám harmadában indokolt biztosítani.
A házszabálytól való eltérésre röviden már az országgyűlési vita után elmondott előterjesztői felszólalásomban reagáltam. Most is elmondom, én nyitott vagyok arra, gondoljuk át, hogy nem jobb-e a négyötöd a jelenlegi szabálynál, de a jelenlegi szabály nem feltétlenül kevesebb, mint négyötöd, speciális esetben lehet több is. Az, hogy öt ellenzéki képviselő támogatása mindenféleképpen szükséges, egy nagy kormánytöbbségnél még többet is megkívánhat, mint a négyötöd. Ilyen nagy kormánytöbbség szerintem reálisan nem jöhet létre, de elvileg mégis a négyötöd fölé is viheti ezt a kritériumot. Ráadásul a választási rendszerből adódóan - és e tekintetben a választási rendszer érdemben nem változott - öt független képviselő, megkockáztatom, ebben az Országgyűlésben nem fog ülni a következő ciklusban sem, tehát az gyakorlatilag legalább egy parlamenti frakció támogatását igényli; főleg, hogy az az észrevétel, hogy teljes mértékben átalakítottuk a választási törvényt, szerintem nem felel meg a valóságnak. Azt látjuk, hogy a választási törvényt kismértékben alakítottuk át, és kismértékben valóban a kormányzati stabilitás irányába mozdultunk el az arányosság felől, de ez a változás olyan óriási nem volt.
Azt is Balczó alelnök úr kifogásolta, hogy összevissza rakosgatjuk az országgyűlési törvényt, illetve a házszabályt. Ennek az oka az volt, hogy miután a házszabály egy határozati forma, és a határozati forma az kizárólag csak az Országgyűlésben ülő képviselőkre, jobb esetben még miniszterekre vonatkozik, ezért mindazokat a rendelkezéseket, amelyek másokra is vonatkoznak, kénytelenek voltunk az országgyűlési törvénybe áttenni, mert a határozati javaslat más formában nem hajtható végre. A házbizottság is azért került oda, mert a házbizottságnak vannak olyan jogkörei, amelyek például a karzaton ülőkkel kapcsolatosak. Ezért mondtuk azt, hogy miután rájuk értelmezésünk szerint, miután határozati javaslat csak az országgyűlési képviselőkre vonatkozik, így rájuk a házszabály nem vonatkozik, ezért indokolt a házbizottság szerepének törvényben történő tisztázása.
Schiffer képviselőtársunk 18. ajánlási pont szerinti javaslatára hivatkozott a Jobbik egyik képviselője, ami azt tenné kötelezővé, hogy az Országgyűlés honlapján a tárgyalóbizottság jegyzőkönyvét kell közzétenni. Nem volt itt Gaudi képviselőtársam, ezért nem hallhatta, hogy az előbb elmondtam, azt szeretnénk, sőt a törvényben egyértelművé is fogjuk tenni, hogy a törvényalkotási bizottság minden egyes üléséről a közvetítési lehetőséget biztosítani kell. Ehhez egy kimenőjelet kell szolgáltatni - nekem is a technikai személyzet segített -, ezt a kimenőjelet mi biztosítjuk. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Végig itt voltam. Több órát folyamatosan itt ülök, ki se mentem.) Ebben az esetben még jobban sajnálom, hogy képviselőtársamra akkor sem hatnak az érvek, ha egyébként nem a folyosón van, hanem itt ül. A lényeg az, hogy a kimenőjelet biztosítani fogjuk, s ezen keresztül bárki, bármilyen tévécsatorna, rádió élőben közvetítheti a bizottság teljes ülését, és ez arra is lehetőséget ad, hogy interneten folyamatosan követni lehessen, és arra is lehetőséget ad, hogy bármikor újból le lehessen játszani. Ennél nagyobb átláthatóságra, úgy gondolom, hogy nincs szükség. Ha ez biztosított, akkor a jegyzőkönyvek leírásának az ideje szerintem másodlagos, mert bárki le tudja játszani az adott bizottsági ülést, az pedig több és nem kevesebb a jegyzőkönyvnél. A jegyzőkönyv rögzítésével kapcsolatos eltérő gyakorlat valószínűleg abból adódik, hogy amelyik elnök sürgősséggel kéri a jegyzőkönyv leírását, abban az esetben ott már három nappal később a honlapra fel lehet tenni, ha viszont nincs sürgősség iránti kérelem, akkor akár két hétig is eltart, amíg elkészül egy jegyzőkönyv.
A Magyar Szocialista Párt egyetlen javaslata jogtechnikai értelemben végrehajthatatlan, ugyanis ez a javaslat azt mondja ki, hogy az új házszabály hatálybalépésének napját a következő Országgyűlés egy országgyűlési határozatban állapítaná meg. Ez csak abban az esetben teszi lehetővé az új Országgyűlés működőképességét, ha külön benyújtunk egy házszabály-módosítást, egy országgyűlési törvénymódosítást, amiben szabályozzuk a nemzeti képviselőkre, kisebbségi szószólókra, illetve bizottsági struktúrára vonatkozó rendelkezéseket, ezt az Országgyűlés elfogadja, és azután fogadja el ezt az MSZP-s módosítást. Úgy gondolom, hogy ez felettébb komolytalan lenne. Viszont ha ezt nem tesszük meg, és elfogadjuk ezt az MSZP-s módosítást, akkor nem tud működni a Ház akkor, amikor az új Országgyűlés összeül, és ahelyett, hogy az újonnan megválasztandó kormány az ígéretei valóra váltásával kezdené a működését, legalább egy négyhetes parlamenti vitával kezdheti. Szerintem függetlenül attól, hogy jövő tavasszal kit tüntetnek ki a választópolgárok a bizalmukkal és azzal a lehetőséggel, hogy kormányt alakítson, mindenféleképpen számára előnyös lesz az, hogyha egyértelmű eljárási szabályok között kezdheti meg a kormányzást.
(14.50)
Igyekeztem valamennyi felvetésre reagálni. Szeretném jelezni, hogy természetesen a februári elfogadást megelőzően bizottsági üléseken még a módosító indítványokat, kapcsolódó módosító indítványokat a bizottságok meg fogják tárgyalni, akár még a részletes vita újranyitásáról is lehet beszélni, és ezt követően, reméljük, hogy februárban el tudunk fogadni egy olyan házszabályt, ami hozzájárul ahhoz, hogy tervezettebb, lassabb és az Országgyűlés eddigi működésével sok tekintetben szembenálló gyakorlat alakulhat ki a törvényhozás során. És ehhez a színvonalasabb viták lehetősége is biztosított lesz. És bízunk abban is, hogy olyan képviselőket választanak a választópolgárok, akik jól fognak élni ezekkel a lehetőségekkel.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)
