HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A biológiai sokféleség egyezmény a földi élet egészének átfogó védelmét szolgáló, nemzetközi megállapodás, amelyhez Magyarország 1993-ban csatlakozott. Az egyezmény három fő célkitűzése: a biológiai sokféleség védelme, elemeinek fenntartható hasznosítása és a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztása. A nagojai jegyzőkönyv azzal a céllal jött létre, hogy az egyezménynek ez utóbbi pillérével kapcsolatos szabályokat megállapítsa. Több mint tíz évig tartó nemzetközi tárgyalássorozat és a fejlődő világ és a fejlett ipari országok közötti kompromisszum eredményeként került végül 2010. október 29-én elfogadásra Nagojában, Japánban.
Előírásai alapján a genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás felhasználásából és kereskedelmi hasznosításából származó hasznot igazságos és méltányos módon kell megosztani a genetikai erőforrást szolgáltató féllel. A megállapodás célja az, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amire az elmúlt évtizedekben számtalan példa volt. Például, hogy egy kozmetikai vállalat vagy egy gyógyszercég kifejleszt egy terméket, amelynek alapjául egy másik országban megszerzett genetikai erőforrás, állat- vagy növényfaj vagy mikroorganizmus szolgál. A termék forgalmazásából pedig esetenként dollármilliárdos haszonra tesz szert a cég úgy, hogy ebből a haszonból az erőforrást szolgáltató ország egyáltalán nem részesül.
(19.20)
Ennek kiküszöbölése érdekében a jegyzőkönyv alapján a szolgáltatónak és a felhasználónak kölcsönös megállapodásban kell meghatározniuk, hogy a felhasználó fél milyen és mekkora mértékű pénzbeli, illetve nem pénzbeli hasznot nyújt a genetikai erőforrást szolgáltató fél részére. Magyarország genetikai erőforrásokat hasznosító és szolgáltató ország is egyben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegyzőkönyv előírásai a biodiverzitás szempontjából leggazdagabb, valamint a genetikai erőforrásokat hasznosító iparágakban legfejlettebb országokat érintik legnagyobb mértékben.
Európai viszonylatban gazdag élővilágunk és a mezőgazdaságban használt, génbankokban megőrzött genetikai erőforrásaink iránt ugyanakkor van és a jövőben is lesz kereslet. Körültekintőnek kell lenni tehát abban, hogy milyen módon és milyen feltételekkel engedünk hozzáférést a birtokunkban lévő genetikai kincsekhez. Ennek részleteit a jegyzőkönyvben meghatározott keretek között kormányrendelet fogja szabályozni.
Magyarország a nagojai jegyzőkönyvet az Európai Unió soros elnökeként 2011 júniusában írta alá hazánk és az Európai Unió nevében is. Aktív szerepvállalásunk eredményeként a dokumentumot a magyar elnökségi félévben az EU számos tagállama is aláírta, ezzel is jelezve politikai elkötelezettségünket a nemzetközi szabályozás mellett.
A jegyzőkönyvet eddig 26 Unión kívüli ország írta alá, annak hatálybalépéséhez 50 ország ratifikációja szükséges. Az EU ratifikációjára várhatóan ez év júniusában kerül sor, amelyhez a tervek szerint csatlakoznak majd azok a tagállamok, amelyek készen állnak a ratifikációra. Az Európai Unió szempontjából, amely kulcsszerepet vállalt a megállapodás elfogadásában, fontos üzenete van ugyanis annak, hogy a jegyzőkönyv lehető legkorábbi hatálybalépéséhez hozzájáruljon.
A mihamarabbi megerősítésnek és hatálybalépésnek Magyarország szempontjából is fontos politikai jelentősége van, hiszen mi voltunk azok, akik e fontos megállapodást az Európai Unió nevében is aláírtuk 2011-ben.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
