DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Együtt kívánom a három javaslatomat kommentálni. Konkrét ügyekről van szó, talán nem olyan érzelemdús egyik sem, mint az előbbi kérdések voltak.
Az első egy nyelvhelyességi javaslat vagy segítség. Én még mindig olyan naiv vagyok, tisztelt képviselőtársaim, három és fél év után is, hogy azt gondolom, hogy a nemzeti együttműködés rendszere azt jelenti, hogy az ellenzék jó szándékkal tehet javító javaslatokat. Ez arról szól, hogy ennek az ominózus törvényjavaslatnak a címét a magyar nyelv és helyesírás és nyelvhelyesség szempontjából szíveskedjenek már módosítani. Mert hogyan szól ennek a törvényjavaslatnak a címe? A kollektív befektetési formákról és kezelőikről. Hát kérem, ha egy diák nyelvtanból érettségizik és elemzi ezt a mondatot, akkor a következőt mondja a feleletnél: itt nem a formák kezelőiről van szó, hanem a befektetési alapok kezelőiről van szó. Tehát én azt gondolom, hogy meg kell ismételni ezt a kifejezést, és az a helyes törvénycím, hogy a kollektív befektetési formákról és a befektetési alapok kezelőiről. Mert miről szól a törvényjavaslat, a mainstream, a fő iránya? A befektetési alapokról és azoknak a kezelőiről szól. Tehát ez egy jó szándékú nyelvhelyességi korrekciós javaslat. Teljesen mentes a politikától, mielőtt bárki ebben valami ilyesmit vélne felfedezni.
A másik javaslatom, elnök úr, egy szakmai természetű javaslat, jelesül a leendő alapoknak a közvetlen, illetve a független pénzügyi ellenőrzését érinti. Itt arról van szó, és ez helyes a törvényjavaslat-tevő részéről, hogy ezeknek az alapoknak a gazdálkodásáról független könyvvizsgálónak kell meggyőződnie, és ennek a szakmának a játékszabályai szerint nyilatkoznia kell a könyvvizsgálónak arról, hogy az alapok szabályszerűen működnek, a pénzügyi beszámolóik hű és valós képet festenek a pénzügyi helyzetükről, a gazdálkodásuk törvényes. Tehát a könyvvizsgálói szakma játékszabályai szerint ellenőrzi független könyvvizsgáló ezeket az alapokat. Ez helyes. Azonban érthetetlen módon az előterjesztés különbséget tesz a magánkönyvvizsgáló és a kisvállalkozói formában vagy mikrovállalkozás formájában működő könyvvizsgáló között. A különbség pedig az, hogy ha magánkönyvvizsgáló auditál, akkor az ő árbevételének 30 százaléka származhat egy ellenőrzött alapkezelőtől.
(13.50)
Ez rendben van, hiszen ha meggondoljuk, egy magánkönyvvizsgáló túl sok alapot nem tud ellenőrizni, ezért aztán ésszerű, hogyha 30 százalékot kaphat egy ellenőrzött szervezettől. Most ugyanez a 30 százalék 10 százalékra mérséklődik akkor, ha ez a magánkönyvvizsgáló céget alapít - amihez joga van természetesen -, és kisvállalkozói formában, de egyénként, saját maga egyénként ellenőriz, akkor már csak a 10 százalékát kaphatja egy vizsgált szervezettől, noha egyedül auditál. Itt már tíz szervezetet kellene auditálnia ahhoz, hogy ugyanazt a bevételt tudja magának biztosítani, és itt nem tudom, hogy tudatos-e vagy véletlen, ha tudatos, akkor nagy baj, ha véletlen, akkor tessék kijavítani, az a javaslatom, tudniillik a nagy könyvvizsgáló cégeknek kedvez ez a diszkrimináció. Mert miről van szó? Hogy a Big Fournak, a nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégeknek nem gond tíz vagy annál több céget auditálni, hiszen megvan a hatalmas létszáma, apparátusa, szakértelme, technikája hozzá, ugyanezt a tíz szervezetet nem tudja egy könyvvizsgáló auditálni. (Ékes József a képviselői helyére ül.) Örülök, hogy Ékes képviselőtársam megérkezett, mert a tegnap esti általános vitában kicsit félreértette ezt a gondolatsort. Itt nem a könyvelésről van szó, itt a könyvvizsgálatról van szó, tehát a független pénzügyi ellenőrzésről, ami éppen arra irányul, hogy a könyvvezetés korrekt-e, a pénzügyi beszámoló rendben van-e. Tehát ez a második számú javaslatom, hogy ne diszkrimináljon az Országgyűlés a magánkönyvvizsgáló és azon könyvvizsgáló személy között, aki mikrovállalkozás formájában végzi az auditálást.
A harmadik javaslatom, tisztelt elnök úr, az is egy konkrét korrekcióra irányul, ez pedig az, hogy mikor kell a könyvvizsgálónak jelentést tennie bizonyos törvénysértések esetén. Itt meg az a megjegyzésem, hogy túlterjeszkedik a javaslattevő, amikor mindenféle törvénynek a megsértését, más jogszabályok - így fogalmaz - megsértését is jelentenie kell a könyvvizsgálónak. Ez szerintem egy parttalan előírás, hiszen a más jogszabályokban benne vannak az önkormányzati rendeletek is, ad absurdum a KRESZ-szabályok is esetleg, tehát ilyen léptékű kiterjesztést én nem javasolok. A törvényjavaslat tulajdonképpen…
Elnök úr, egy percet kérhetek még?
