BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz tett egy kis lépést előre a benyújtott törvényjavaslattal, majd a zárószavazás előtt egy módosító indítvánnyal ebből a pici lépésből is visszahátrált egyet. Az MSZP támogatja az előrelépést, bármilyen pici is. Támogatjuk, mert jogos, hogy a Kúria döntését az Országgyűlés átírja egy törvénybe. Jogos, mert a Kúria kimondta, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt, és a Kúria kimondta, hogy az egyoldalú kamatemelés, szerződésmódosítás tisztességtelen volt.
Helyes, hogy a megoldást ezt követően nem bízzuk perek tízezreire, akár százezreire, hanem egy olyan egységes törvényt fogadunk el, ami ezt a problémát megoldja, a problémának ezt a részét megoldja, és nem több százezer, hanem néhány tucat, esetleg néhány száz perrel a probléma rendezhető: a problémának az a része, ami az árfolyamrésből fakadt, a problémának az a része, ami az egyoldalú kamatemelésből fakadt. De ez a problémának a kisebbik része.
A devizahitesek azért kerültek bajba, mert gigantikus árfolyamveszteséget szenvedtek el az elmúlt évek alatt. Ez a valódi probléma, és erre a törvényjavaslat semmilyen megoldást nem kínál. 2010-ben - közvetlenül a kormányváltás előtt - egy euróért 265 forintot kellett fizetni, a tegnapi napon ugyanezért az euróért már elkértek 312 forintot is. 2010 áprilisában - a kormányváltás előtt - egy svájci frankért 185 forintot kellett fizetni, ugyanez tegnap 255 forintba is került. Ez az az árfolyamveszteség, ami a devizahiteles családok túlnyomó többségét veszélybe vagy kilátástalan helyzetbe sodorta, és ez az a probléma, amin a kormány nem akar, vagy nem tud segíteni.
Az MSZP javaslata egyértelmű: Magyarország Kormányának köze van az árfolyamhoz, a Magyarország Kormánya által alkalmazott gazdaságpolitika közvetlen befolyással van a forint erősségére vagy a forint gyengeségére. Önök az elmúlt négy évben olyan gazdaságpolitikát folytattak, ami a forintot nem erősítette, hanem gyengítette, sőt brutális mértékben meggyengítette. Sőt, a szemléletük is megváltozott, vagy legalábbis most már bevallják, hogy eszük ágában nincs a forintot erősíteni. Ezt támasztja alá az a dokumentum, amit a magyar kormány készített és kiküldött Brüsszelbe, az úgynevezett konvergenciaprogram, amelyben már 307 forintos árfolyammal számol az euró tekintetében.
(10.30)
Ennél még szomorúbb, hogy az önök gazdasági csúcsminisztere kijelentette néhány héttel ezelőtt, hogy a kormánynak nincs dolga a forint árfolyamával. Ehhez csatlakozik a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank is, amely szintén kimondja, hogy a magyar jegybanknak nincs árfolyamcélja. Ezek azok a tudatos lépések, amelyek a gazdaságpolitika mellett sorsára hagyták a forintot, és mivel sorsára hagyták a forintot, ezen keresztül bajba sodortak olyan családokat, akik korábban devizahitelt vettek fel. Ez a fő probléma.
Ezért ennek megoldására az MSZP egy javaslatot nyújtott be a tisztelt Háznak. Ebben a javaslatban egyrészt sürgetjük azt a szemléletváltozást, hogy a kormány térjen vissza a 2010 előtti kormányok gyakorlatához: olyan gazdaságpolitikát folytasson, amellyel nem gyengítik a forintot, hanem erősítik, nem hagyják sorsára nemzeti valutánkat.
Ugyanebben a javaslatban azt is megfogalmaztuk, hogy a presztízsberuházások rovására és más, teljesen fölösleges kormányzati kiadások rovására mintegy 300 milliárd forintot különítsenek el azért, hogy legyen fedezet a devizahiteles szempontból bajba jutott családok sorsán enyhíteni. Legyen kormányzati, állami forrás arra, hogy az árfolyamveszteséget részben pótolva ezek a családok ne kerüljenek bajba a továbbiakban, hanem a bajból ki tudjanak kecmeregni.
A harmadik fontos eleme a mi javaslatunknak az, hogy az eszközkezelő helyett - amely nem töltötte be funkcióját - a kormány hozzon létre egy olyan ingatlanalapot, ami a legnehezebb helyzetbe került devizahitelesek problémáján tudna segíteni; azoknak a devizahiteleseknek a problémáján, akik tulajdonképpen már azt kockáztatják, hogy ki kell költözniük otthonukból. Az ő esetükben ez az ingatlanalap megoldást jelenthetne, tulajdonosból bérlővé válva - egyfajta lízingszerződéssel - lakásukban, otthonukban maradhatnának, és az ő helyzetük is rendeződhetne. Ezek tehát az MSZP javaslatai. Azt kérjük, sőt követeljük a kormánytól, hogy az ebben a határozati javaslatban foglaltakat legyen kedves magára nézve kötelezőnek elismerni.
De a most benyújtott módosító indítvány még a törvényjavaslat eredeti állapotához képest is visszalépést tartalmaz: szűkíti ugyanis a lehetőségeket. Szűkíti azok körét, akiken ez a törvény, ez a törvényjavaslat segíteni tudna. Ezzel a szűkítéssel az MSZP nem ért egyet. Álláspontunk szerint teljesen mindegy, hogy valaki az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt vagy után vett fel hitelt. Az a lényeg, hogy a magyar jogszabályok szerint ennek a hitelnek a felvételére jogosult volt.
Márpedig a magyar jogszabályok nem az uniós belépéssel, hanem 2010 (sic!) végétől, az első Orbán-kormány idején biztosítottak arra törvényben garantált lehetőséget, hogy bárki devizaalapú hitelt vehessen fel Magyarországon. Ennek az akkori kormánynak ugyanúgy Orbán Viktor volt a miniszterelnöke, ugyanúgy Varga Mihály volt akkor pénzügyminisztere, most nemzetgazdasági csúcsminisztere, és csak említést teszek róla, hogy akkor egyébként Járai Zsigmondnak hívták a Magyar Nemzeti Bank elnökét.
Álláspontunk szerint tehát ilyen szűkítés elfogadhatatlan, ezért mi erre a módosító indítványra nemmel fogunk szavazni, miközben a törvényjavaslat egészét pedig támogatandónak tartjuk. Támogatandónak, mert a problémának egy pici részét kétségkívül megoldja, ugyanakkor változatlanul szorgalmazzuk, hogy az MSZP javaslatait fogadja meg a kormánytöbbség, kezelje az árfolyam, a gyenge forint okozta problémát (Németh Szilárd István közbeszól.), mert csak egy komplex segítségnyújtás oldhatja meg végleg és megnyugtatóan ezt a problémát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
