DR. SCHIFFER ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, négy év késedelem után van egy érdemi törvénycsomag a Ház előtt, és a Fidesz-KDNP továbbra is adós a magyarázattal, hogy az elmúlt négy évben miért nem tett érdemleges lépést a devizahitelkrízis kezelésére.
Viszont itt az ellenzéki felszólalókra is reagálnom kéne, tudniillik én csodálkozva hallgattam Burány képviselőtársamat, hogy még mindig a forintárfolyamot kárhoztatja. Nagyon világos szerintem, hogy a forintárfolyam 2010 előtt túl volt értékelve, és nem egyszerűen túl volt értékelve, hanem a magasra szökött forintkamatok miatt keveredtek emberek, családok tízezrei, kisvállalkozások tízezrei ebbe a devizahitel-csapdába. Tehát képviselőtársam rossz nyomon jár, amikor a forintárfolyamot okolja ezért a krízisért, pont fordítva, akik előidézték a forintárfolyam mesterséges túlértékelését vagy a forintkamatok növelését, hozzájuk kéne fordulni, ez nagymértékben okozója ennek a devizahitelkrízisnek, amit az elmúlt négy évben sem kezelt a kormányoldal.
Z. Kárpát képviselő úrnak pedig mondanám, hogy önmagában a nemzeti ingatlanalap javaslata egy jó javaslat, amit itt most elmondott Burány képviselő úr is, mi magunk 2011-ben beterjesztettünk. Arról van szó, hogy amikor 90 napnál hosszabb adóssággal rendelkezik valaki, akkor egy olyan közös teherviselést valósítsunk meg, hogy a banki adót betesszük ebbe az ingatlanalapba, az önkormányzatok a bérlakásállományukat, illetve az adósságot magát átforgatja a pénzintézet egy ilyen ingatlanalapba. Ez a terv, a nemzeti ingatlanalap terve lett volna alkalmas az eszköztelen eszközkezelő helyett, hogy biztosítsa a bajba került családok számára, hogy nem lesznek földönfutók, és nem utolsósorban egy olyan közösségi bérlakásállománynak az alapját meg lehetett volna vetni, ami egyébként 25 éves adóssága a politikai elitnek.
A Lehet Más a Politika előterjesztett viszont ehhez a mostani törvénycsomaghoz egy olyan javaslatot, ami továbbment volna, mint ameddig a kormányoldal elment, és összhangban van a Kúria jogegységi döntésével. Hiszen mi azt mondjuk, hogy ha a szimmetria elvében gondolkodunk, akkor az egész történet akkor kerek egész, ha nemcsak a tisztességtelenül, egyoldalúan megemelt kamatokat fizettetjük vissza a bankokkal, hanem abban az esetben, hogyha jogszerűen történt kamatemelés, de időközben a körülmények, a piaci körülmények másként változtak, és csökkenteni kellene a kamatokat, tehát már nincs meg az indoka a korábbi kamatemelésnek, és mégsem hajtott végre kamatcsökkentést a pénzintézet, a tisztességtelenül elmulasztott kamatcsökkentést is vissza kell téríteni a hitelkárosultaknak. Tehát végig kéne vinni a folyamatot, és nemcsak a tisztességtelen kamatemelés, hanem a tisztességtelenül elmulasztott kamatcsökkentés összege is visszajár.
Sajnálatos módon a Törvényalkotási bizottságban önök letartózkodták ezt a javaslatot, és nem támogatták azt a javaslatunkat sem, amelyik egyébként a törvényjavaslat 3. § (4) bekezdésében egyértelműsítené, hogy az ott előírt számítási módszert csak a törlesztőrészlet értékének számításakor vagy pedig a kölcsön tőkéjének számítására is alkalmazni kell. A cél egyértelműen az utóbbi lenne, ezért javasoltuk kiegészíteni ezt a paragrafust.
A Törvényalkotási bizottság ülésén egyébként a Rogán-Rubovszky-javaslattal kapcsolatban, amelyik az elévülési szabályokat pontosította, Staudt képviselőtársunk okkal vetette azt fel, hogy így, ebben a formájában ez a módosítás akár a bankok számára is kedvező lehet, és ez egy probléma. Tudniillik a fogyasztóvédelmi jog pontosan azért kapott helyet a polgári törvénykönyvben, nemcsak Magyarországon, hanem számos helyen a világon, mert a jogalkotók észrevették azt, hogy a fogyasztói szerződéseknél, így banki fogyasztói hitelszerződéseknél is van egy egyenlőtlen, egy aszimmetrikus helyzet. Éppen ezért, hogyha egy olyan javaslat érkezik ide, amelyik a fogyasztót védi, akkor nem lehet olyan szabályt alkotni, ami adott esetben fegyver lehet a hitelező, a pénzintézet, az erőfölényben lévő piaci szereplő kezében is.
Éppen ezért akkor lenne következetes a Rogán-Rubovszky-javaslat, ha kimondaná, hogy ezt az elévülési szabályt a fogyasztó kárára nem lehet alkalmazni. Sajnálatos módon erre a korrekcióra nem került sor, viszont ezzel kapcsolatban a javaslatunkat a következő hónapokban meg fogjuk tenni. Köszönöm szépen. (Ikotity István tapsol.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem