DR. SZÉL BERNADETT,
DR. SZÉL BERNADETT,
DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én most sem fogok önöknek csalódást okozni, hiszen a Lehet Más a Politika az a párt, ami a kezdetektől igen kritikusan figyeli a Fidesz úgynevezett rezsiharcát, és erre minden okunk megvan, ugyanis aki egy megújuló Magyarországban gondolkodik, az ilyen trükkökkel nem éri be, mint amit önök folyamatosan letesznek az asztalra.
Nézzék, felteszek egy egyszerű kérdést: hogyha megkérdezünk, mondjuk, egy magyar állampolgárt arról, hogy szerinte mi a legnagyobb baj a közszolgáltatásokkal, ez a meginterjúvolt válaszadó nagyon sokféle dolgot mondana nekünk. Beszélhetne most már elszállítatlan hulladékokról vagy nem működő kéményseprő-szolgáltatásokról, vagy éppen csődveszélyben lévő távhőszolgáltatókról, amelyekről pontosan tudja, hogy adóforintokból kell majd helytállni értük, viszont azt biztosan nem említené - erre viszont nagy összegben fogadnék -, hogy a számlaképpel problémája van, nem tetszik a betűtípus, a szín vagy a méret, ebben én teljesen biztos vagyok. Na most, ha ott egy szakértő, akinek felteszem ugyanezt a kérdést, és megkérdezem tőle, hogy az ő véleménye szerint hol problémás a szabályozás, és hol kellene belenyúlni ahhoz, hogy jobb legyen, akkor egy nagyon egyszerű összefüggésre világítana rá: hogyha valaki úgy avatkozik be egy ilyen rendszerbe, hogy egyszerre növeli a költségeket, például új adók és díjak bevezetésével, másrészt pedig egy olyan árszintet határoz meg, ami a költségek alatt van, akkor - hogy ilyen egyszerűen fogalmazzak - rövid időn belül fejre fog állni ez az egész rendszer. És az a probléma, hogy itt egy országról van szó, és ha egy ország fejre áll, akkor bizony nemzetgazdasági problémákkal fogunk szembesülni, méghozzá rövid távon belül. Egyébként a rövid táv elérkezett.
Az önök úgynevezett rezsicsökkentésének a keretében tavaly csökkent először a közszolgáltatások ára, de már most arról hallunk, hogy komplett szektorok kerültek a működésképtelenség határára, amivel az a nagyon komoly probléma, mert önök mondhatják a szabadságharcos retorikát, de aki itt a végén meg fogja fizetni az árát, azok mi, magyar adófizető állampolgárok leszünk. Ez ilyen egyszerű. Mondok önöknek pár példát, kigyűjtöttem. Itt van például a hulladékkezelő – ugye, állami és önkormányzati szektorról van szó -, ott van már egy 15 milliárdos veszteség. Na most, ez azért is különösen érdekes, mert ott volt az illetékes miniszter, aki maga ismerte el a parlamenti meghallgatásán, hogy a katasztrófavédelemnek kellett beavatkozni, és kényszerszolgáltatókat kellett kijelölni annak érdekében, hogy ezt a kellemetlen helyzetet orvosolni tudja. Akkor ott vannak a vízszolgáltatók: 5,4 milliárdos, távhő: 42 milliárdos kompenzáció kellett, kéményseprés 7 megyében leállt. Szóval, nézzék, lehet azon gondolkodni, hogy ez az egész rezsicsökkentés önöknek kommunikációsan mit jelent, de azért nekem egy dolog a fontos, hogy ez az ország hosszú távon működőképes legyen, és a magyar emberek megfelelő közszolgáltatásokat tudjanak igénybe venni, jó minőségben, ezek megfizethetők legyenek.
És itt vissza kell térnünk egy olyan problémára, amiről később majd beszélni fogunk, azért itt tényleg arról van szó, hogy Magyarországon nagyon keveset keresnek az emberek, akinek van munkája egyáltalán. Na most, itt inkább azon kellene dolgozni, hogy egy olyan gazdaságpolitikai rendszer épüljön fel az országban, hogy az embereknek legyen tisztes jövedelme, és abból meg tudják fizetni a különböző rezsihasználatot, hogy így fogalmazzak. Mert amit önök csináltak, az gyakorlatilag az volt, hogy felépítettek egy hibás gazdaságpolitikát, meg ott van a nagy korrupció, az mind pénzbe kerül, elszállt a költségvetés, kellenek a kiigazítások, jöttek a különadók. Ezzel párhuzamosan tényleg nagyon érdekes ezt meghallgatni, hogy önök milyen sokféle szempontból tudják ezt a rezsiharcot úgymond bemutatni a választópolgároknak meg itt a parlamentben is, de itt egy iszonyatosan egyszerű dologról van szó, hogy az állami beavatkozások miatt megnőttek a költségek a szolgáltatóknál, önök ez alatt a szint alatt meghatározták az árat, és innentől kezdve a következmények beláthatatlanok. Szóval, van egy logika, amit nem nagyon lehet felülírni.
És egyébként utánanéztem, mert engem tényleg nagyon érdekelt, hogy az önök rezsiharca hol tart, és azt látom nagyjából, hogy igazából ez nem is áll meg, tehát a gázáraknál egyáltalán nem állunk jól, ma többet kell fizetni a gázért, mint négy évvel ezelőtt, többnyire, a csatorna- és a szemétdíj tekintetében még ennél is rosszabb a helyzet, a vízdíjaknál nagyjából döntetlennél vannak. Tudom, hogy én most csupa eretnek gondolatot mondok, és önök biztos az ellenkezőjét fogják kimutatni, de a helyzet az, hogy ezzel nem fognak célt elérni. Kommunikációsan hasznos fegyver, én ezt elismerem, de azért mégse egy PR-kormányt akarnak Magyarországon az emberek, hanem egy olyan felelős döntéshozó testületet, amely az orránál előrébb lát, és tudja úgy igazítani a dolgainkat, hogy hosszú távon ne ránk omoljon az egész rendszer, hanem biztonságos, elérhető közszolgáltatások legyenek, és ezeket meg tudják fizetni a magyar emberek.
És ez itt az én problémám. Hogyha egy olyan rendszert hívnak önök életre, amelyben a fejlesztésen és a karbantartáson fognak spórolni az érintett cégek, akkor egy mérgező koktélt állítanak elő tulajdonképpen. Tehát ott lesz egy árszabályozás az egyik oldalon, a másik oldalon pedig egy különadókra épülő költségfinanszírozás. Ennek beláthatatlanok a következményei. Egészen egyszerűen itt egy olyan rendszer van, amikor az emberek nem fizetik meg a szolgáltatás valódi árát, és ezt a különbséget mindig állnia kell valakinek. És ez ebben az országban mindig a magyar állampolgár lesz. Úgyhogy lehet itt különböző törvényjavaslatokat benyújtani - majd lesz egy-két pont, amit fogok is tudni támogatni -, lehet rezsibiztosokat képezni, rezsipontokat felállítani, rezsicsökkentést reklámozó honlapokat üzemeltetni, lehet számlaképet módosítani, én is már megértem jó pár számlakép-módosítást itt önökkel a parlamentben. Komolyan, amikor azt kérdezték a választópolgárok otthon, hogy tényleg arról beszéltünk a parlamentben, hogy hogy néz ki a számla, akkor nem én kezdtem el először nevetni, ők. Nem is értem, hogy ezt önök hogy gondolják, hogy itt erről beszélünk állandóan, hogy néz ki egy számla. Ennél fontosabb dolgok is vannak ebben az országban.
Ebben a törvényben is vannak azért aknák vagy olyan helyek, amelyek aknákká válhatnak. Például az elektronikus számlázás kötelező tanúsítása egy nagyon érdekes történet, és nagyon fogom figyelni, hogy itt vajon ki fog majd jól járni. Én azért már megszoktam a Fidesz-kormányzattól, hogy ügyesen tud teremteni újabb piacot a baráti vállalkozásnak. Én nagyon remélem, hogy itt nem erről van szó, de most előre szólok, hogy figyelni fogom, hogy ezen a piacon milyen mozgások vannak.
Amit viszont támogatni tudok vagy tudunk, az valóban az, hogy a számla kézhez kapásától a befizetésig rendelkezésre álló idő legyen 15 nap. Ebben az országban, azt gondolom, ez a minimum, tehát ahol most állunk, amilyenek a jövedelmek, amilyen kivéreztetett helyzetben vannak nemcsak a szegény emberek, hanem már a középosztály is, azt gondolom, ez a minimum, hogy az embereknek hagyunk lehetőséget arra, hogy a számláikat befizessék.
Egyébként azt is szimpatikusnak láttam elsőre, hogy a hulladékos közszolgáltatás részévé teszik a zöldhulladék elszállítását és a gazdátlan hulladék eltakarítását is. Ez nagyon fontos, csak mi már ellenzékben úgy gondolkodunk, hogy ha valamit kérünk, amellé kell egy forrást teremteni. Ennek nem igazán látom a forrását, de ha esetleg nem vettem volna észre, akkor szóljanak, mert kíváncsi vagyok, hogy ezt ki fogja fizetni. Mert egyébként előírni én is elő tudok bármit, csak aztán utána meg kellene valakinek csinálni.
Amúgy pedig a nonprofit közszolgáltatások megteremtésének az igénye sejlik fel most már jó régóta, tehát ez egy folyamat, amiben benne vagyunk. Itt előrebocsátom, hogy ez a Lehet Más a Politika számára messze nem ördögtől való gondolat, tehát az egy teljesen támogatható működés, amikor úgymond a szolgáltatót tesszük érdekeltté abban, hogy a nyereségét visszafordítsa a fejlesztésbe, a fenntartásba. Ha viszont ebből a történetből egy olyan kép bontakozik ki, hogy a fejlesztésre és a fenntartásra nem kell forrást biztosítani, akkor az viszont egy egyszerű vagyonfelélés, amit előbb-utóbb megint a magyar állampolgárok fognak megfizetni, tehát ez megint egy olyan történet, amit nem fogunk tudni támogatni. Van egy csomó ilyen egyébként a Fidesznél - most már követem jó ideje a tevékenységét a kormánynak -, hogy először úgy tűnik, mintha valami jó irányba mozdulna el, és aztán csak egy olyan kanyart beletesznek, amiből kiderül, hogy az egész nem fog működni.
Én azt gondolom, hogy vannak nemzetközi jó példák, abból kellene inkább tanulni. A Lehet Más a Politika mindig is egy olyan rendszerben gondolkodott, ahol a helyi önkormányzatoknak fontos szerepe van, a megújuló energiaforrásoknak fontos szerepe van, mert mi már a XXI. századig eljutottunk, és abszolút a nonprofit közösségi modelleket tartottuk hasznosnak. Hogy önök erről egészen pontosan hogyan gondolkodnak, hogyan látják a folytatást, és hogyan lesz ez megvalósítható, ezt viszont nem tudom, mert ezt önök nem mondták el nekünk így, és innentől kezdve nem tudom, hogy ez a megoldás fenntartható lesz-e. Holott azért az önök támogatottságával - mindig szoktak vele büszkélkedni - én azért elvárnám, hogy ha már kormányprogram nem volt, akkor az egyes, szellemi horizontjukon felsejlő programokról tájékoztatást adjanak, hogy utána tényleg lehessen ezt értékelni, és adott esetben egy konstruktív párbeszédet folytatni, mert mondom, ha arról van szó, hogy legyen egy nonprofit közszolgáltatás, az önmagában tényleg nem egy ördögtől való gondolat, de az ördög mindig a részletekben rejlik. Úgyhogy én ezt szeretném látni, hogy ez a rendszer mégis hogyan működne ebben az országban.
Egyébként az máris intő jel számunkra, hogy a most működő jelenlegi állami közszolgáltatások drágák, kevésbé mérhető a teljesítmény, ugye nagyon alacsony az innovációs készség az országban, és ami a mi folyamatos problémánk nagyon sok területen, az az átláthatóság alacsony szintje. Én ebből arra a tényre merek következtetni, hogy itt megint nem az lesz, hogy az okos megoldások fognak elterjedni, amelyek az energiatakarékosságot fejlesztik, és ezek fogják a főszerepet játszani, hanem elmegy az egész ilyen politikai megfontolások meg átláthatatlan finanszírozások irányába.
(17.20)
Egy biztos, hogy a fogyasztó ebből a játékból nem fog tudni jól kijönni, s a magyar emberek sem fognak tudni ebből jól kijönni.
Összességében azt gondolom, hogy itt egy nagyon sok elemből álló törvényjavaslatot láthatunk, vannak benne olyan elemek, amelyek jók, de összességében a probléma az, ami a rezsicsökkentés egészével, és ez, ahogy az idő telik, egyre rosszabb lesz. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)
