NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általam jegyzett és a Ház asztalán fekvő T/466. számú törvényjavaslat az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról gyakorlatilag a rezsicsökkentésről és a fogyasztóvédelemről szóló, illetve az azokkal kapcsolatos jogszabályok kibővítése és pontosítása.
Mint önök előtt is ismert, a rezsicsökkentés eredetileg egy rendkívüli szociális intézkedésnek indult másfél évvel ezelőtt, ugyanis a magyar családok fizették a legmagasabb rezsit Európában. Köszönhető volt ez annak, hogy a Gyurcsány-koalíció 8 éves regnálása idején az álbaloldal 15-ször adott lehetőséget az általuk privatizált, külföldi kézbe átjátszott szolgáltatóknak a háztartási gáz és villany árának emelésére. Tették ezt úgy, hogy közben a földgáz és az áram világpiaci ára folyamatosan csökkent, azonban az elvtársak, a szolgáltatókkal összejátszva a magyar családokon hajtották be a szabadpiacon elveszített extraprofitot. Ezért jól emlékszünk arra, hogy 2002 és 2010 között az áram ára kétszeresére, a gázé pedig háromszorosára nőtt, mindeközben lassan hazudták, hogy mindenkit átvágjanak: nem lesz gázáremelés.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, ennek az embertelen és népnyúzó rezsipolitikának vetettünk véget akkor, amikor bejelentettük az első rezsicsökkentést. Azóta, a magyar emberek támogatásának köszönhetően, már a harmadik árcsökkentő intézkedés is életbe lépett, s idén tovább folytatjuk a rezsicsökkentést. A magyar választópolgárok 2,5 millió aláírással, félmilliós békemenetekkel és az áprilisi-májusi választásokon a kormány és a Fidesz-KDNP kétharmados felhatalmazásával tettek hitet a rezsicsökkentés politikája mellett. Így 2014-ben április 1-jétől a Fidesz ígéretének megfelelően 6,5 százalékkal tovább mérséklődött a gáz ára, szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal csökken a villany, majd október 1-jétől, a fűtési időszakra pedig 3,3 százalékkal a távhő ára.
Ma már egynegyedével fizetünk kevesebbet a háztartási energiáért, így egy átlagos magyar család évente akár 250 ezer forinttal is több pénzt tud megspórolni; és akkor még nem beszéltünk az ivóvíz, a csatorna, a szennyvízszippantás, a palackos és a tartályos PB-gáz, a hulladékszállítás és a kéményseprés további 10 százalékos díjmérsékléséről. Egyértelműen kijelenthetjük, a rezsicsökkentéssel megvalósultak azok az elképzeléseink, hogy a magyar családok nagyobb biztonságban, kiszámíthatóbb körülmények között, jobb szociális helyzetben éljék a mindennapjaikat.
Tisztelt Országgyűlés! A rezsicsökkentésnek azonban számos egyéb kedvező következményét is megtapasztaltuk. Meg kell említeni, hogy a harmadik rezsicsökkentés következtében több mint 300 milliárd forint marad a magyar embereknél, amit a hazai gazdaságba forgatnak vissza. Ezt a pénzt eddig a külföldi tulajdonú szolgáltatók egyszerűen kitalicskázták az országból.
A rezsicsökkentés ezzel ellentétben nagyon jó hatással volt a kiskereskedelmi forgalom növekedésére, hiszen több a szabadon elkölthető pénz a magyar családoknál, és ez meglátszik egyébként a statisztikai mutatókon is, most már több mint egy éve folyamatosan növekszik a kiskereskedelmi forgalom hazánkban. Másrészt, bármennyire is ellentmondásosnak vélhetnénk, jól jártak maguk a szolgáltatók is: sokan a megspórolt pénzüket a gyurcsányi érában felhalmozott rezsiadósságuk csökkentésére, visszafizetésére használták föl, így milliárdokkal lett kisebb a szolgáltatók kintlevősége.
Az olcsóbb energia, a csökkenő rezsiköltségek történelmi mélypontra nyomták le az inflációt is. Utoljára a 60-as években fordult elő, hogy gyakorlatilag megállt a pénzromlás. Ennek következtében viszont jóval többet ér a magyarok fizetése, nyugdíja, tehát mondhatnánk azt is, hogy jelentősen nőtt ezek reálértéke.
Tisztelt Képviselőtársaim! A rezsicsökkentés rendkívül kedvező hatással volt a fogyasztóvédelemre is. A magyar fogyasztók látták, hogy nem babra megy a játék, nagyon komoly, számukra előnyös pénzügyi következményei vannak a rezsicsökkentésnek. Most fordult elő velük először, hogy a kormány és a parlament többségének döntései következtében nem emelkedtek, hanem csökkentek a megélhetési költségeik. Azt tapasztalták, hogy a Fidesz nem veri át őket a „nem lesz gázáremelés, de választás után mégis” szintű hazugsággal. Bizalmukat kifejezve így olyan, évtizedek óta megoldatlan problémáikat is felszínre hozták, olyan panaszaikat, javaslataikat is eljuttatták az általam vezetett bizottsághoz, amelyek a fogyasztóvédelem területét érintik. Így került sor számos, a magyar fogyasztók érdekeit védő, a szolgáltatók erőfölényét csökkentő intézkedésre. Itt van például a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörének jelentős kibővítése, amelynek köszönhetően ma már a villamosenergia-, a földgáz-, a távhő-, a víziközmű-szolgáltatás, a hulladékgazdálkodási és a kéményseprőipari közszolgáltatás területén tapasztalt jogszabálysértések vizsgálatára is van lehetőségük. De ilyen az új szociális közműtörvény is, amelynek köszönhetően jelentősen változott az alapvető közszolgáltatások korlátozásának lehetősége. Többek közt a lakótelepeken akár egy fogyatékkal élő fogyasztó esetén is tilos a közszolgáltatás korlátozása a közös használatú helyiségekben, itt a minimális ellátást mindig biztosítani kell.
A szolgáltatókkal együttműködve, de a magyar fogyasztók érdekeit, kéréseit szem előtt tartva, megalkottuk az egységes közszolgáltatói számlaképet is, ezért az állampolgárok ma már szín szerint tudják megkülönböztetni a számlákat, de a számlák leegyszerűsítésének köszönhetően rendkívül könnyen át tudják tekinteni és értelmezni az abban foglaltakat, ráadásul az egységesítés miatt az ország bármely területén megtehetik ezt. A gyengénlátó vagy vak fogyasztók számára pedig kérésük alapján akadálymentes számlaképet kötelesek felár nélkül biztosítani a szolgáltatók.
Létrehoztuk az úgynevezett rezsipontokat is az ország mind a 19 megyéjében és a fővárosban is. Ezek rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek, nagyon sok panaszosnak tudtak eddig segíteni a kormányhivatalokban működő rezsipontok munkatársai. Jelentősen emeltük az NFH által a súlyos jogsértések esetén kiszabható bírsághatárt is, 100 millióról 500 millió forintra.
(16.10)
És ezzel együtt bevezettük a szolgáltató által a fogyasztónak fizetendő 10 ezer forintos kötbért is. Erre akkor kerül sor, ha nem hajtják végre a rezsicsökkentést, vagy nem tájékoztatják megfelelően ennek tényéről és mértékéről a fogyasztókat.
Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül még néhány intézkedést felsoroljak az elmúlt időszakból: ilyen a fogyasztóvédelmi referens intézményének bevezetése vagy a mérőórák leolvasásának gyakoribbá tétele, vagy a leolvasás időpontjának a fogyasztó általi módosítási lehetősége, és ilyen a telefonos ügyfélszolgálatokra vonatkozó úgynevezett ötperces szabály is.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/466. számú törvényjavaslat is ezen az úton halad tovább, célja a magyar fogyasztók érdekeinek képviselete, a fogyasztók megvédése az erőfölényben lévő szolgáltatók túlkapásaitól, nemtörődömségétől, illetve nem utolsósorban az is célja, hogy ezen a közszolgáltatási piacon is kialakulhasson, illetve megerősödhessen a tudatos fogyasztói magatartás. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezért a jogszabályi változtatást az elmúlt másfél évben összegyűjtött tapasztalatok, a több ezer állampolgári megkeresés alapján a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal szakmai kontrollja mellett javaslom az Országgyűlésnek. Ezúton köszönöm meg az állampolgárok és az említett szakmai szervezetek együttműködését és segítségét.
Tisztelt Országgyűlés! Most nézzünk néhány konkrét példát az előttünk fekvő törvényjavaslatból! Ezentúl minden közszolgáltatónak saját önálló honlapot kell üzemeltetnie. Számos esetben a fogyasztónak fogalma sincs, hogy mennyibe kerül egy hulladékedény ürítése, mikor jön a kéményseprő, és mennyit kell neki fizetni, vagy éppen mennyi egy köbméter ivóvíz. Ez mostantól megszűnik, ugyanis kötelező tartalommal kell megtölteni a honlapokat.
Városonként a helyi önkormányzati rendeleteknek megfelelően, közérthetően és egyértelműen fel kell hogy tüntessék a legfontosabb információkat: így például az alkalmazott díjat és azok kiszámításának módszerét, az üzletszabályzatot, az általános szerződési feltételeket, az ügyfélszolgálatok elérhetőségét és nyitvatartási idejét, a panaszkezelési fórumokat és lehetőségeket, a vonatkozó jogszabályokat és az egyéb információkat. Az intézkedésnek köszönhetően minden állampolgár gyorsan és könnyedén tájékozódhat majd az őt érintő közszolgáltatók legfőbb adatairól.
A fogyasztóvédelmi referensekkel kapcsolatos pontosítás lényege, hogy a vállalkozás olyan referenst köteles foglalkoztatni, akinek szakirányú végzettsége leginkább igazodik a vállalkozás tevékenységi köréhez. Más és más szakmai tudásra van szükség a kiskereskedelmi, a közszolgáltatási vagy az infokommunikációs területen.
A már említett rezsipontok hatáskörét állampolgári igények alapján kibővítjük minden, rezsicsökkentésben érintett területre, így a villamos energia, a földgáz, a távhő, az ivóvíz, a csatorna, a hulladékszállítás, a szennyvízszippantás, a kéményseprés, a palackos és a vezetékes PB-gáz-szolgáltatásra is.
A távhőszolgáltatásnál az eddigi 8 napos fizetési határidőt felemeljük 15 napra. Tehát a távhőszolgáltatónak biztosítania kell, hogy a számlalevél kézhezvételétől számítva a fogyasztónak 15 napja legyen a számla kiegyenlítésére. Erre azért volt szükség, mert számos esetben a számlalevél csak egy-két nappal a fizetési határidő előtt érkezik meg. Van, aki nem tud azonnal pénzt keríteni, de ha a fizetési határidő napjáig be is fizeti a tartozását, akkor is több nap, amíg a szolgáltató a pénzt megkapja. A szolgáltató pedig a fizetési határidőn túlra késedelmi díjat, SMS- vagy felszólítólevél-költséget számít fel. Ez adott esetben akár több ezer forint is lehet, ezért szeretnénk az itt érdekelteken segíteni.
A közszolgáltató által küldött leveleken kötelezően fel kell ezentúl tüntetni a közszolgáltatót is feladónként, amennyiben a küldemények kézbesítését kiszervezett formában végzi. Erre is nagyon sok gyakorlati példát találtunk. Ez a szabály azon esetekre vonatkozik, amikor a villamosenergia- vagy a földgázszolgáltató a levelek kézbesítéséhez közvetítő vállalkozást is bevon. Számos esetben a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy egy ismeretlen nevű bt. vagy kft. által küldött levél a közszolgáltatói csekket és számlát rejti. Így azt figyelmetlenségből félreteszi, vagy akár reklámnak nézve kihajítja; mindenképpen túllépi a befizetési határidőt, amit a szolgáltató az előbb említett módon komoly pénzzel szankcionál.
Kiterjesztjük a Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörét is a víziközmű-szolgáltatás, az ivóvíz és a csatorna, illetve a kéményseprés területén. A jövőben az üzletszabályzatban foglaltak betartását is vizsgálhatják, és amennyiben jogsértést tapasztalnak, ők járhatnak majd el. A hatáskörbővítés leginkább a számlázásra, a számlák tartalmi vizsgálatára, az elszámolásra, a díjfizetésre, a mérésre, illetve a szolgáltatás korlátozására vagy annak megszüntetésére vonatkozik.
További változás, hogy az esetleg megszűnt közszolgáltató köteles tájékoztatni az őt követő közszolgáltatót az általa alkalmazott díjakról, amiből megállapítható lesz a rezsicsökkentés mértéke is. Bizonyos esetekben ennek vagy magának a szolgáltatásnak a hiányában nem alkalmazták a rezsicsökkentést. Most azonban erre már nem lehet hivatkozni, a díjakat mindenképpen be kell mutatni, és csökkenteni kell.
A követeléskezelésben bekövetkező változások igazi fogyasztóbarát intézkedések. Ezentúl engedményezéssel a fogyasztó tartozása kizárólag egy év eltelte után adható át a behajtó cégnek. De a közszolgáltatóra és a követeléskezelőre vonatkozó követeléskezelési feltételeket is szigorítjuk a fogyasztók védelmében. Többek között a közszolgáltató köteles tájékoztatni a fogyasztót és a követeléskezelő vállalkozást a követeléskezelés indokáról és az azzal kapcsolatos összes információról. A követeléskezelésben érintett felek ezentúl kötelesek együttműködni egymással. Sőt, abban az esetben, ha panaszt tesz a fogyasztó a követeléskezeléssel kapcsolatban, akkor a panasz kivizsgálásáig nem lehet további lépéseket tenni az összeg behajtása érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Láthatják, hogy a törvényjavaslat jó célokat szolgál, a benne foglaltak a magyar fogyasztók érdekében, az ő javaslataik, tapasztalataik alapján lettek megfogalmazva. Ma itt a parlamentben lezajlik az ezzel kapcsolatos általános vita, de nem zárul le a jobbító szándékú módosítások, kiegészítések lehetősége. Arra kérem képviselőtársaimat és az érintetteket, a fogyasztóvédelmi egyesületeket, a közszolgáltatókat, az érdekvédelmi és szakmai szervezeteket és természetesen a magyar fogyasztókat, az állampolgárokat, hogy vegyenek részt a törvénytervezet társadalmi vitájában, és az elkövetkezendő 2-2,5 hónap során juttassák el hozzám észrevételeiket. A törvény elfogadására csak ez után, az őszi ülésszakunkon, szeptemberben kerül sor.
Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm, hogy támogatják a magyar fogyasztókat. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
