SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is áttekintettem a saját szemüvegemen át ezt a javaslatot, és bátran jelentem ki, hogy éljen a rezsicsökkentés, éljen a rezsicsökkentés, éljen a rezsicsökkentés! Nagyon örülök neki, hogy a magyar lakosság érdekében és a magyar közjóért ilyen sokat kíván tenni a kormány, ugyanakkor néhány szakmai aggályra, néhány kisebb problémára és pontosításra szeretném felhívni a figyelmet.
A rezsicsökkentés egy kiváló dolog, nagyon jól lehet vele kampányolni, nagyon jó az önkormányzati választások előtt, és nagyon könnyű adni a máséból, mert nyilvánvalóan, ha a közszolgáltatókat tönkre akarjuk tenni és államosítani akarjuk esetleg, akkor az a jó, ha azok mielőbb tönkremennek, mert így lesznek fizetésképtelenek, de a magyar embernek hátha jó lesz így.
Ez a nagy közjó, amiről beszéltünk itt, és a felszólalásban is elhangzott, azért érdekes számomra, mert a rezsicsökkentés megoldásának alapvetően többféle lehetősége lenne. Számomra egy nagyon pici helyzeti pikantériát ad a dolognak, hogy Bencsik képviselő úr, a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke, az Alkalmazkodási Központ vezetője, aki nagyjából szakmailag tökéletesen kompetensen és hozzáértően tisztában van azzal, hogy az esetleges energiaellátás szükségletéhez, a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez az nem járul hozzá, ha csökkentjük az energiaárakat, az járulna hozzá, ha kevesebbet használnánk fel. A rezsicsökkentésnek két útja van. Az egyik az, hogy kevesebbet kelljen megfizetni, de ugyanannyit használunk fel, és nem teszünk semmit annak érdekében, hogy ösztönözzük azt, hogy kevesebbet fogyasszon a lakosság, meg van az, hogy elkezdünk esetleg vidéki lakóházakat szigetelni, elkezdünk épületműszaki fejlesztéseket támogatni; így is lehet rezsit csökkenteni. Megmondom őszintén, hogy én az utóbbi mellett lényegesen nagyobb támogatásról tennék tanúbizonyságot, mert az utóbbi lenne az, ami fenntartható módon, a közszolgáltatók tönkretétele nélkül, és anélkül, hogy további adópénzeket kelljen majd a közszolgáltatók veszteségeinek a finanszírozására fordítani, megoldható lett volna. Az lenne a fenntartható rezsicsökkentés, ha az igénybevétel mértékét tudnánk csökkenteni.
Be fogok nyújtani módosítási javaslatokat, és azokat meg fogja kapni az előterjesztő. Tényleg kérem, fogadják el, hogy teljesen jószándékúan és jóhiszeműen nyújtom be ezeket. Végignéztem az egészet, a fogyasztóvédelmi törvény módosítása a közszolgáltatási tevékenységeket új előírások elé állítja, és előírja azt, hogy a hatálybalépést követően minden egyes régióban az online elérést biztosítsa. Ezt valamennyi közszolgáltató tekintetében előírni véleményem szerint életszerűtlen. Jobbikos képviselőtársaim jó sokszor el szokták itt mondani, hogy az országban az online elérés mértéke milyen alacsony, milyen nehéz biztosítani, és jó néhány régió van, ahol az ezzel kapcsolatos javaslat nem feltétlenül segíti a hozzáférést. Vannak olyan régiók, ahol egyáltalán nagyon-nagyon rossz az internetes honlaphasználati kultúra. Ez egy nagyon gyors és dinamikus lépés lenne ahhoz, hogy valóban szolgáljon fogyasztóvédelmi célokat, mint azt az előterjesztő gondolja.
A másik pedig az, hogy az van a jelen javaslatban, hogy közszolgáltatási tevékenységenként kell önálló honlapot létrehozni; remélem, jól olvastam. Ez kifejezetten rossz lehet azoknál a szolgáltatóknál, ahol mondjuk, egyben van a hulladékgazdálkodási, a vízi közmű, a temetkezés, a parkfenntartás - jó néhány önkormányzatnál látunk ilyeneket -, mert ez ennyi külön-külön online felület fenntartását és ennek a költségeit tartalmazza. Szerintem ennek a közjóra konkrétan nincs sok hatása, nem is tudom, mit lehet belemagyarázni; talán azt, hogy gazdaságfenntartó vagy gazdaságfejlesztő hatása lehet, merthogy informatikai cégeknek esetleg többet kell majd fizetni.
Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása során a számlázási rendszer informatikai tanúsítását egységesen írja elő a módosítás. Megint nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ki vizsgálta meg ennek a gazdasági hatását vagy a költségét, hogy az hogy s mint zajlott. A kis- és középvállalkozások számára ez komoly adminisztratív terhet jelenthet, ami megint csak olyan, ami esetleg a végrehajtás hatékonyságát csökkentheti.
A hulladékgazdálkodási törvény módosításának a 13. § (1) bekezdése teljesen rossz megoldásnak tűnik. Ez arról szól, hogy a behajtást magánszemélyekre, természetes személyekre írja elő. Ez azért lehet nagyon rossz, mert nagyon sok kistelepülésen az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett a közszolgáltatási díjat. Erre nagyon-nagyon sok példát tudunk mondani, Észak-Magyarországon, Délkelet-Magyarországon, Baranyában, Somogyban, Zalában vannak ilyen minták, ahol az önkormányzat egyértelműen kifizeti a közszolgáltatás díját, majd kommunális adóként vagy másként hajtja be. Jelen pillanatban ez a szabályozás és ez a módosítási indítvány azt fogja eredményezni, hogy miután nem fizetheti az önkormányzat a kommunális szolgáltatás díját a lakosság helyett, elő fog fordulni az, hogy a lakosság egy részének ez rezsinövekedéssel fog járni, mert idáig az önkormányzatnak egy egységes kommunális adót fizetett, most meg külön új rezsiszolgáltatásokat kell megfizetnie. Kérem ennek a megfontolását, mert ez véleményem szerint a javaslattevő eredeti céljaival teljesen ellentétes lehet.
A következő, ugyanilyen jelentőségű dolog a negyedéves számlázási díj előírása. Ezzel kapcsolatban is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg a települések sokaságán féléves vagy éves díjfizetési gyakorlat alakult ki. Ennek az az oka, hogy a települési méret meghatározza a behajtási költségek mértékét, és lehetnek olyan behajtási nagyságok - nyilvánvalóan a kistelepüléseken fordulhat ez elő -, ahol a behajtás költsége több, mint a beszedhető mérték. Jó lenne, ha a jogalkotó az ilyen esetekben nem próbálná úgy befolyásolni, hogy a helyi konkrét ismereteket nem veszi figyelembe, mert ott, ahol kialakult ez az éves és féléves rendszer, nyilvánvalóan a költséghatékonyság miatt alakult ki, hogy a beszedés költségei ne haladják meg a beszedett összegeket.
A számlázási rendszer átalakítása egyben a kintlévőségek, díjhátralékok növekedésével is járhat. Első számításra logikusan ez következhet abból, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások terén jelenleg 3-5 milliárd között tartják a kintlévőséget a szolgáltatók, és a számlázási rendszer ezt ezzel az átstrukturálással esetleg továbbnövelheti. Ha a kormányzatnak az a célja, hogy tönkretegye a közszolgáltatókat és úgy államosítsa azokat, akkor ez egy jó eszköz, ha viszont ez nem célja, akkor lehet, hogy érdemes megfontolni. A kintlévőség-növekedés nyilvánvalóan odavezet, hogy még több településen kell a katasztrófavédelmi hatóságnak beavatkoznia, és a hulladékelszállítás biztosítása érdekében ezt kell igénybe venni. A közszolgáltatói nyilvántartás szerint már jelen pillanatban is közel háromszáz településen ezeknek a szerveknek a segítségét veszik igénybe a szemétszállításhoz. Ez nem lesz egy tartósan és jól fenntartható rendszer, tehát ezt is érdemes lenne megfontolni.
A törvényjavaslat 13. § (3) bekezdése első ránézésre teljesen ellentétes a 37. § (5)-(6) bekezdésével, ráadásul ha nem közszolgáltató valaki, akkor a közszolgáltatót megillető személyes adatot már nem kezelhet. Itt van egy logikai bukfence a javaslatnak. Ennek a szabályozása teljesíthetetlen feladat elé állítja a közszolgáltatót, hiszen olyan kötelezettséget ró rá, amit jogilag nem tehet meg. Csak egy érdekesség. A törvényjavaslat 13. § (4) bekezdése már tartalmazza a 91. § (2d) pontját, tehát gyakorlatilag ugyanazt a bekezdést még egyszer megismétli a jogszabály. Nem tudom, hogy ha megismételjük ezt a kitételt, akkor az segíti-e a rezsicsökkentést, csökkenti-e a lakosság terheit, de ha ugyanaz a szakasz kétszer van benne a jogszabályban, nem biztos, hogy az jelentős mértékben szerencsés. A törvényjavaslat 13. § (4) bekezdése a korábbiak miatt felesleges, amely a negyedéves számlázást írja még egyszer elő, amiről már beszéltem, hogy milyen problémákkal és többletköltségekkel járhat.
A legfontosabbnak azt tartanám - tiszteletben tartva az összes fogyasztóvédelmi célt -, hogy nagyon jó lenne, ha a hatálybalépés legalább kitolható lenne a következő év elejéig, mert az összes online felület létrehozása meg a számlázási rendszer átstrukturálása mindenképpen időt fog igényelni a közszolgáltatók részéről.
Egy érdekesség van még. Ezt csak azért szeretném elmondani, mert némi következetességet várva el a kormánytól azt szeretném, ha nem alkalmaznának kettős mércét, illetve hogy másutt is alkalmazzák ezt a szemléletet.
(17.30)
A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvény 15. § (3) bekezdése utal vissza a követelés engedményezésével kapcsolatos szabályozásra, tehát hogy egy éven túl lehet igazából érdemi lépéseket tenni. Csak fel szeretném hívni arra a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek megerősítését és támogatását ígérte meg ezen a héten egy csokoládégyárnál a miniszterelnök úr, azt jelentős mértékben segítené, ha ugyanezt a szemléletet alkalmazná a közterhek befizetésénél is és a munkáltatót terhelő terheknél is. Ugyanis jelen pillanatban az állam nem ezzel a szemlélettel dolgozik, hanem úgy, hogy következő hónap 15-én inkasszál, ha bármilyen, munkáltatót vagy munkavállalót terhelő teher nincs befizetve. Ennek a szemléletnek az esetleges átvétele szerencsés lenne.
A végén már csak hab a tortán, és kellemes dolog a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló jogszabály, mert ez innentől kezdve tételesen nyilván fogja tartani a megtakarítás összegét, ami a rezsicsökkentésben jelentkezik. 2018 tavaszán lesz egy elméleti kis megtakarított pénze minden embernek, amit nem kap meg, csak megtakarította. Ez nagyon aranyos kampánylehetőség, és nagyon jó, hogy a közszolgáltatókat erre is föl lehet használni. Javasolni akartam még, hogy esetleg a nyugdíjjal kapcsolatban is meg lehetne ezt csinálni, hogy minden nyugdíjszelvényen legyen rajta, hogy az évek alatt mennyit tettünk hozzá. Minden ezután bekövetkező magyarországi fizetésemelésnél legyen kötelező, hogy a kormány alatt mennyit emeltünk, és akkor ez egy halom pluszlehetőséget teremt esetlegesen az ilyen jellegű kampányokra.
Összességében a fogyasztóvédelmi törekvések támogatandók. Kérem a tisztelt előterjesztőt, hogy a módosító javaslatokat fontolja meg a jövő hét folyamán, hogy hátha van abban néhány olyan, ami esetleg alkalmazandó, és esetleg azt szeretném még a tisztelt kormánypárti képviselőknek ajánlani, hogy azt a szemléletbeli változást, ami az energia felhasználásának mértékét csökkentené és nem pedig az árát, esetleg gondolja át, hogy milyen eszközökkel lehet megtenni. A következő időszak strukturális alapjaiban simán meg lehet tenni nagyobb összegű támogatással azt, hogy valójában a rezsifelhasználás legyen lényegesen alacsonyabb.
Ugyanezt a szemléletet kívánom ajánlani nagy tisztelettel a kormányzat figyelmébe a tekintetben is, hogy ha nem tudja a lakosság jelentős része kifizetni a rezsijét, akkor a szegénység kezelésére nem elégséges megoldás a rezsimérték csökkentése. Minden bizonnyal azt kellene megnézni, hogy a gazdaság fejlesztésére szánt strukturális források szolgálják-e a foglalkoztatás javítását, vagy pedig ennek a közmunkaalapú társadalomnak a fenntartása a cél, mert így nyilvánvalóan nem tudjuk annyira csökkenteni majd a rezsit. Hiába jövünk ide vissza félévente vagy minden kampányidőszakban, akkor sem fogunk tudni lépést tartani az elszegényedéssel.
Tehát a tisztelt előterjesztőtől azt kérném, hogy esetleg ezeket fontolja meg, és amennyiben lehet, ezeket a változásokat vezesse át a javaslatban. Köszönöm szépen.
