SZABÓ SÁNDOR
SZABÓ SÁNDOR
SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy részlettel szeretném kezdeni a mondanivalómat, ami Márai Sándor Füveskönyv című művéből származik, amely a hivatalokról és a hivatalnokokról szól: „A legjobb hivatalnok és a legtökéletesebb hivatal az, amely s aki nem zavarja túlságosan az életet. Amely s aki nem cselekszik túlságosan. Ha megalkudnak egymással, az élet és a hivatal, mintegy ötven százalékos egyezséget kötnek és nem bántják túlságosan egymást: ez a legtöbb. De erre csak nagyon fejlett, túlérett, többnyire már elviruló társadalmak és hivatalok képesek.”
Miért is kezdtem ezzel a részlettel, tisztelt képviselőtársaim? Azért, mert mindannyian tudjuk ebben a Házban, hogy július 1-je a közszolgálati köztisztviselők napja volt, ami ezen a héten, kedden volt, és azt gondolom, hogy különösen itt az Országházban, és különösen nekünk, képviselőknek, akiknek döntései megvalósításában nagyon fontos szerepet töltenek be a közszolgák, illik és kell is pár perc figyelmet fordítanunk. Ez alkalommal ugyanis nagyrabecsüléssel és munkájuk iránt érzett tisztelettel köszöntjük a Magyarország közigazgatásában dolgozó valamennyi közalkalmazottat, köztisztviselőt, kormánytisztviselőt és természetesen valamennyi munkavállalót. Meggyőződéssel állítható ugyanis, hogy az ezen a területen dolgozók kiemelkedően megfelelnek a növekvő követelményeknek.
Az állampolgárok részéről megnyilvánuló jogos elvárás a magas fokú szakmai felkészültség, az empátia, a lelkiismeretesség és mindenekelőtt az ügyfélközpontú ügyintézés. E hivatás gyakorlói ennek tudatában végzik munkájukat nap mint nap, tisztában vannak azzal, hogy milyen felelősséget jelent a lakosság, az ügyfelek és az állam szolgálata, a közjó érvényre juttatása. Közszolgálati hivatásuk felelősségteljes gyakorlásáért a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket, a kormánytisztviselőket elismerés, köszönet és a társadalom részéről nagyobb megbecsülés illeti. S bár a közigazgatás megfelelő szinten szolgálja az országot, mindez azonban nem tükröződik e munkát végzők javadalmazásában.
A mai nap már volt róla szó: az utóbbi években romlott a közszolgálatban dolgozó mintegy 660 ezer fő jövedelmi helyzete, hátrányos változások történtek a közhivatalnokok élet- és munkakörülményeiben. Több mint fél évtizede ugyanis nincs általános bérfejlesztés, változatlanok az illetménytételek, csökkent a keresetek reálértéke, és ezért ebben a munkavállalói körben is sajnos megjelentek a napi megélhetési gondok. A közszolgálati munkajövedelem reálértékének csökkenése nagyobb arányú volt, mint a gazdaság teljesítményének romlása és ellentétes a közszféra növekvő munkateljesítményével. Ez a helyzet rövid időn belül a közszolgáltatások színvonalában is kedvezőtlen irányú változásokat indíthat el.
Éppen ezért és a megoldás érdekében csatlakozom és támogatom a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, valamint a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége kérését, javaslatát, mely határozottan felkéri Magyarország kormányát mint munkáltatót, hogy a hatodik éve befagyasztott közszolgálati illetményeket növelje, emelje. A közszolgálati bérrendezés ugyanis már nemcsak érdekvédelmi, munkavállalói, hanem alapvető szakmapolitikai kérdés és érdek is. A jelenleg folyó generációváltás különösen hangsúlyossá teszi a jövedelmi helyzet jelentős javítását, mert fiatal, felkészült szakemberek közszolgálati pályára történő irányítása és megtartása csak versenyképes illetményekkel lehetséges. Van ebben feladatunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy minél többen válasszák hivatásuknak a köz szolgálatát.
És végül, de nem utolsósorban engedjék meg, hogy elsőként a szegedieknek, de természetesen a magyar közigazgatásban dolgozó valamennyi közszolgálati tisztviselőnek és munkavállalónak jó munkát, további szakmai sikereket és jó egészséget kívánjak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)
