SZATMÁRY KRISTÓF,
SZATMÁRY KRISTÓF,
SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen, elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem véletlenül van a parlament előtt, hiszen az elmúlt években számos olyan esemény történt Magyarországon, a világban és az Európai Unióban is, amelyek szükségessé tették annak a jogalkotási háttérnek az áttekintését, ami a pénzügyi rendszer stabilitását illeti. A gazdasági és a pénzügyi válság rávilágított egyébként arra, hogy az Európai Unió szabályai tekintetében a pénzügyi szektor szabályozásbeli egységének nemcsak a korábban megszokott alapítást, működést és az ügyfélérdeket kell szem előtt tartania, hanem a szabályozás területén olyan negatív eseményekre is fel kell készülni és cselekvési alternatívákat kell kidolgozni, amire sajnálatos módon az elmúlt néhány évben számos példát találunk.
A válság során egyébként több olyan tekintélyes bank csődje következett be, ami alapjaiban rengette meg akár a világ, akár egyes országok gazdaságát, legyen szó akár a Lehman Brothersről, az Anglo Irish Bankról vagy egyes izlandi bankokról. Ezek az események felfedték a meglévő szabályozás sajnálatosan súlyos hiányosságait. A globális válság során a nemzeti hatóságok olyan problémákkal néztek szembe, amelyekre korábban sosem vagy legalábbis nagyon ritkán került sor. Az Európai Unió pénzügyi rendszere az elmúlt időszakban annyira integrálttá vált, hogy a nemzeti piacokon tapasztalható sokkok vagy zavarok gyorsan és sajnos nagyon könnyen tudtak átgyűrűzni az egyik uniós tagállam intézményéből a másik piacaira.
Ennek megfelelően az Európai Unió előkészítette egyes pénzügyi szektorbeli intézmények esetén a szanálásukra vonatkozó egységes szabályozást. Az irányelvek átültetési határideje 2014. december 31-e, és értelemszerűen ezek alkalmazási időpontja a következő év január 1-jétől kezdődik. Fontos kihangsúlyozni, hogy a válság tekintetében a Bizottság egyfajta kényszerhelyzetbe került. Szükséges kialakítani egy olyan egységes, harmonizált szanálási keretrendszert, irányelvet, amely a kialakítása során egyébként az SME rendszer működőképességéhez is hozzájárul.
A bankszanálási törvénytervezet fő irányvonala, ahogy államtitkár úr elmondta, az kell legyen, hogy az adófizetők terhelése helyett a bankok esetleges csődje esetén a tulajdonosi és hitelezői kötelezettségvállalást erősítse. Ezért is a javaslat egyik fő pontja egyébként a szanálási alap létrehozása, amelyet a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak kell befizetéseikkel feltölteniük. Az alap feladata lesz egyébként, hogy válságos helyzetben forrást nyújtson, így az erre a célra nem szükséges közpénzek felhasználását mentesíti, és az adófizetők végső soron az állam kezességvállalása nélkül mentesülnek a bankszanálási terhek alól.
Természetesen az állam nem vonulhat ki teljes mértékben erről a piacról, tehát az a szabályozás benn maradt, hogy átmenetileg ilyen problémák esetén finanszírozhatja az állam a szanálást, de nagyon szigorú szabály szerint tíz éven belül minden szanálás jellegű kifizetést meg kell téríteni az állam részére. Tehát végső soron a leglényegesebb pontja, ami talán mindenki, minden magyar állampolgár számára érthető, és ami a legfontosabb motiváló tényező abban, hogy a Fidesz-frakció támogatja ezt a javaslatot, hogy a jövőben a bankcsődök esetén a lakosság lényegében minden lehető módon mentesül az ilyen bankcsődök által itt hagyott terhek alól, és valóban a befektetőkre és a tulajdonosokra, mármint a bankok befektetőire és tulajdonosaira hárul ez a teher.
A globális pénzügyi válság egyébként rámutatott arra, hogy pontosabb és előretekintőbb szabályozásra van szükség az esetlegesen bajba jutott bankok és pénzintézetek helyzetének kezelésére. Az Európai Unió a válságra adott válaszként kidolgozta a keretrendszert a pénzügyi nehézségek újszerű leküzdésére. A törvényjavaslat lényegében az új uniós irányelv alapján írja elő a pénzintézetekre vonatkozó szanálási szabályokat. A 2007-ben kezdődött válság során, mint említettem, számos példa van arra, hogy miért is kell ezt a szabályt meghozni, számos ország jutott olyan helyzetbe, hogy állami forrásokat használtak fel a bajba jutott bankok és pénzügyi intézmények megsegítésére, ez egyébként Magyarországon is bekövetkezett a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében.
Ez sok esetben egyébként majdhogynem egy-egy ország csődjéhez vezetett. Itt elég talán csak Írország 2010-es példáját idehozni a parlament elé, ahol összesen 85 milliárd eurós hitelcsomag felvételére kényszerült az ír állam azért, hogy megmeneküljön az államcsődtől. Az Európai Unió és az IMF által folyósított mentőcsomag feltételévé ezáltal azért vált szükségessé, mert Írország bankrendszere lényegében az összeomlás szélén állt. Az állami bankmentés miatt az ír államadósság egyébként, csak elrettentő példaként, a válság előtti 25 százalékos szintről a bruttó hazai termék 123 százalékára növekedett. Tehát ha valakinek kétsége lenne afelől, ahogy miért kell egy ilyen szanálási jogszabályt létrehozni, akkor a jövőbeni veszélyek tekintetében mindenképpen az ír példa, ahol majdnem ötszörösére nőtt az államadósság egy bankcsődhullám miatt, intő példa, és kellő alapot ad ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassa.
(16.50)
A szanálás a fizetésképtelen pénzügyi intézmények hatósági kényszerrel történő szerkezetátalakítása, célja a pénzügyi stabilitás megőrzése. A szanálási szabályok elkerülhetővé teszik azt is, hogy a bajba került intézmény felszámolása a pénzügyi közvetítőrendszerben elhúzódó, továbbgyűrűző válságot, illetve további negatív hatást okozzon.
A törvényjavaslat szanálási hatóságként a Nemzeti Bankot jelöli ki, ehhez a banknak megfelelő eszközrendszert biztosít, és a javaslat másik fontos eleme, hogy indokolt esetben egyes nem költségvetési eszközökkel biztosítja a nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmény további életképességét, működését. A szanálási eljárás során a Nemzeti Bank különböző törvényben rögzített eszközökkel élhet. Ilyen többek között a vagyonértékesítés. Ennek esetében a Nemzeti Bank jogosult egy piaci átvevő részére átruházni az intézmény által kibocsátott részvényeket, eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket.
Az áthidaló intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy a részvények átvevője egy olyan jogalany legyen, amely részben vagy egészben az állam tulajdonában van, vagy az állam által ellenőrzött befolyás alatt áll.
Az eszközelkülönítés intézményének az a lényege, hogy a szanálás feladatkörében eljáró Nemzeti Bank egy vagy több szanálási vagyonkezelő szervezetre ruházza át a szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló intézmény eszközeit, forrásait. A szanálási vagyonkezelő szervezetnek azzal a céllal kell kezelnie a rá átruházott eszközt, hogy azon értékek esetleges értékesítése révén vagy a végelszámolás-felszámolás során maximalizálja azokat a terheket, azokat a veszteségeket, amelyeket az állampolgárok vagy az állam elszenvedhetnek.
A hitelezői feltőkésítés intézménye esetén a Nemzeti Bank határozata alapján egy sorrendiség mentén halad a kötelezettségek eljárás alá való bevonása. Első körben az alárendelt kölcsöntőke kerül bevonásra, ezt követően az anyavállalat követelései kerülnek bevonásra, majd a nagybefektetők és a védett nagybetétesek, azaz a BEVA és az OVA által eleve nem védett megtakarítások következnek, végül az OVA és a BEVA által védett betétek kártalanítási összeghatára feletti megtakarítások kerülnek bevonásra. Ezek a megtakarítási elemek lejártával rendelkeznek, és a hitelviszonyt testesítik meg. A hitelezői feltőkésítést követően részvénnyé alakulnak át, így lejáratuk sem lesz a későbbiekben.
Különös esetekben a kormány is élhet a törvény adta lehetőséggel, szanálási eszközzel, mégpedig egy kényszerített tőkeemeléssel vagy államosítással. Fontos azonban elmondani, hogy egy tulajdonos sem kerülhet ilyen eljárás esetében rosszabb helyzetbe, mint amilyenbe egy felszámolást követően került volna. Szintén fontos szempont a betétesek védelme érdekében, hogy a 100 ezer euró alatti betéteket a keretrendszer minden körülmények között továbbra is védi, így a kisbetéteseket sem érheti veszteség. Talán ez a másik legfontosabb tétele a törvényjavaslatnak.
Az uniós irányelvben megfogalmazottak szerint egyébként 2015. január 1-jétől minden tagállamnak életbe kell léptetnie a nemzeti szanálási keretrendszerét, így ezek a rendszerek európai szinten a fő vonalaikban reményeink szerint egységesek lesznek.
A törvényjavaslat társadalmi vitája megtörtént, mind a Magyar Bankszövetséggel, mind a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével, mind az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel, mind a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetével történtek egyeztetések a benyújtást megelőzően.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az elmondottak és a korábbi évek nagyon negatív példái alapján azt gondolom, hogy Magyarországnak, a magyar embereknek, de azt is meg merem kockáztatni, hogy a magyar bankrendszernek is nagyon nagy szüksége van arra, hogy olyan szabályozórendszer, olyan szanálási rendszer legyen Magyarországon, amely megvédi a nemzeti érdekeket, megvédi a magyar állam és a magyar állampolgárok pénzét. Ez a törvényjavaslat erről szól, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezt támogassák a parlamentben.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
