BURÁNY SÁNDOR,
BURÁNY SÁNDOR,
BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy megismertük egymást. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az egyik kérdés, ami megfogalmazódott bennem a törvényjavaslat elolvasását követően és a benyújtás körülményeit követően, az, hogy a kormánynak vajon hány avatárja van. Tán azért is, mert nemrég újra megnéztem ezt a remek filmet. Talán ismert, hogy a hindu mitológiából származik az „avatára” szó, eredetileg például Visnu isten megtestesülését jelentette, és azokra az esetekre is használja azóta is a szleng, amikor valami alászáll az égből és egy konkrét testet öltve jelenik meg.
Mondhatnám, ha a kormány avatárjairól beszélek, hogy amikor a kormány alászáll mintegy az Országgyűlésbe - ha fennkölt szavakat akarok használni -, akkor különböző avatárokat használ ehhez, és képviselőkön keresztül, mintegy avatárokon keresztül nyújtja be a szándékát. Ezzel egyáltalán nem becsülöm le képviselőtársaimat, mert tudom, hogy kiváló képességű emberekről van szó, de a jelenség akkor is szemet szúr.
Az „avatár” kifejezést persze kevésbé fennkölt dolgokra is használják. Például az internetes szlengben avatárnak nevezik, ha valaki akár a saját fényképével, akár egy talált fényképpel szól hozzá különböző fórumokon, akár közösségi portálokon. Ismert az a jelenség, amikor egyetlen felhasználónak több ilyen avatárja is van, és akkor jól szét lehet trollkodni egy-egy bejegyzést az interneten.
Ha kevésbé fennkölt kifejezést szeretnék használni erre a jelenségre, aminek most tanúi vagyunk, akkor azt mondanám, hogy a kormány különböző avatárok képében próbálja széttrollkodni az Országgyűlés ülését, miközben sokkal egyértelműbb lenne az a helyzet, ha a saját szándékait nem megtestesüléseken keresztül, saját nevében nyújtaná be a tisztelt Háznak. Minden lehetőség fennáll erre, hiszen nem csak kiválóan felkészült képviselők ülnek a padsorok között; nyilván kiválóan felkészült miniszterek és államtitkárok, bár nem minden esetben vagyok erről meggyőződve, de legyünk engedékenyek, kiválóan felkészült miniszterek és államtitkárok dolgoznak a kormányban, akár hivatalosan ők is benyújthatnák a törvényjavaslatot.
De nem ez történik nem egy esetben. Sorozatban látjuk, hogy a kormány valami miatt ódzkodik attól, hogy a saját nevében tegyen javaslatokat, és egész bonyolult, számos törvényt módosító csomagokat, parlamenti szlengben salátatörvényeket mások nevében nyújtat be az Országgyűlésnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez még akkor is aggályos jelenség, ha egyébként a törvényjavaslat tartalmával akár több vonatkozásban egyet is érthet az ember. Jelen esetben is erről van szó. A törvényjavaslat számos pontja valós problémákat kezel, valós problémákat jó módszerrel próbál orvosolni, s ezekkel a törekvésekkel részben egyet is lehet érteni - megjegyzem, nem minden esetben. Van a törvényjavaslatnak akár aggályosnak is tekinthető pontja.
Szóba került már a társasági adóról szóló törvény módosítása. Én is ezzel szeretnék egy picit foglalkozni. A társasági adóról szóló törvény jelenleg hatályos szövege előírja, hogy ha egy vállalkozásnak kapcsolt vállalkozásai vannak - mondjuk, leányvállalata van -, akkor az egymás közötti elszámolást kötelezően piaci áron kell nyilvántartani a könyvelésekben, kiküszöbölendő különböző könyvelési trükköket, amivel akár nyereséget lehet eltüntetni, át lehet vinni veszteségeket egy majd később megszüntetendő cégbe, vagy nemzetközi vállalkozások esetében ezekkel a trükkökkel lehet pénzt egyik országból a másikba átcsoportosítani, egyáltalán trükközni azzal, hogy egy vállalatcsoporton belül a különböző eredmények vagy veszteségek hol jelenjenek meg, az éppen adózás szempontjából legkedvezőbb esetet optimalizálva.
Ennek kiküszöbölésére a jelenleg hatályos törvény azt mondja ki, hogy bizony minden ehhez hasonló esetben a visszaélések elkerülése érdekében a piaci értéket kell feltüntetni, és bizony erre számos törvényi szabályozás is szolgál, hogy ezt szigorúan be lehessen tartani. Nem egy esetben adóhatósági vizsgálatok pontosan azt próbálják felderíteni, hogy ezek a könyvelések adott esetben pontosak-e, vagy esetleg adóelkerülés formájában meghamisított adatok szerepelnek, a tényleges piaci értéktől eltérő adatok szerepelnek a könyvelésben.
Ezt a szigorú szabályozást kívánja most ez a törvényjavaslat feloldani bizonyos esetekben. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy ezt a szigorú rendelkezést, nevezetesen, hogy piaci értéket kell a könyvelésekben alkalmazni, nem kell a jövőben kötelezően alkalmazni azokban az esetekben, ha az adott vállalkozás, leányvállalat, tehát a vállalkozáscsoport valamelyik eleme az államnak ad át valamilyen szolgáltatást, beruházást, vagyontárgyat.
A törvényjavaslatnak ezen pontja megítélésem szerint aggályos. Kiskaput teremt, ami rossz esetben akár korrupciót is jelenthet. A jövőben ugyanis, ha ezt a törvényt az Országgyűlés ebben a formájában fogadja el, egy vállalkozás, ha úgymond szívességet tesz egy önkormányzatnak, akkor ennek tényleges piaci értékét a könyvelésben nem kell feltüntetni.
(18.10)
Nyilván ismert képviselőtársaim előtt az a széles körben alkalmazott gyakorlat, hogy különböző cégek, amelyek egy önkormányzat közigazgatási területén valamilyen vállalkozást szeretnének létrehozni, valamilyen beruházást szeretnének eszközölni, nem egy esetben annak érdekében, hogy a helyi képviselőtestület ezt a beruházást támogathassa valamilyen önkormányzati jogszabály módosításával, közcélú felajánlásokat tesznek. Ezzel önmagában így nincs is semmi baj, közcélú felajánlásként, mondjuk, egy cég, a beruházás kiegészítő elemeként felújít egy parkot, felújít egy közteret, urambocsá, épít egy tornatermet, és más, ehhez hasonló szívességet tesz az önkormányzatnak, és az önkormányzatnak ez nem kerül pénzébe, az adott vállalkozásnak kerül pénzébe. Eddig ezekben az ügyekben tisztán láthattunk, bármennyibe is került ez a közcélú felajánlás, a pontos piaci értéke a könyvelésekben követhető volt.
A jövőben ez válik bizonytalanná. Ez válik bizonytalanná, és azt, hogy egy beruházás egy adott önkormányzat közigazgatási területén igényelt-e olyan önkormányzati támogatást, ami adott esetben kimerítheti a hűtlen kezelés vádját, sokkal nehezebb lesz tetten érni vagy kimutatni. Ezt a kiskaput, tisztelt képviselőtársaim, nem érdemes megnyitni. Messzire vezetne, attól tartok, hogy beláthatatlan következményei lennének.
Ezért igazából két kérésem lenne a kormányhoz. Az egyik, hogy miközben a javaslat számos pontjával egyetértünk, a jövőben legyen kedves saját javaslatait saját neve alatt bejelenteni és benyújtani az Országgyűlésnek. A másik: ebben a konkrét kérdésben pedig azt kérem, hogy az előterjesztők, bocsánat a kifejezésért, az avatárok a törvényjavaslatnak ezt a pontját vonják vissza, ne nyissák meg ezt a kiskaput, mert beláthatatlan következményei lennének.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
