WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/264. számú törvényjavaslat több jogszabály esetében is változtatásokat javasol, ahogy az előbb már ezt hallottuk az előttem szólóktól, az előterjesztőtől, illetőleg a kormány képviselőjétől is. Próbálok olyan lényeges momentumokra rávilágítani, ami talán még nem lett annyira részletesen kifejtve.
A változtatásokkal kapcsolatban egyfelől pontosítani kívánja az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításának körülményeit, továbbá kiegészíteni szándékozik azon esetek körét, amikor nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési értékpapírokat érintő ügyletek esetében.
A vissza nem térítendő támogatás adómentességének alapvetően négy fontos feltétele van. Az egyik a lakás méretére vonatkozik, illetve a szobaszámra, mely szerint nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) kormányrendelet szerint megállapítható méltányolható lakásigényt. Az ezen a jogcímen adott támogatás nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség, vagy adott esetben a korszerűsítés költségének 30 százalékát, de a folyósítás évét megelőző négy esztendőben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb - ahogy Bánki Erik képviselőtársam előterjesztőként már említette - 5 millió forintot, akkor sem, ha több munkáltató is biztosított egymást követően ilyen célra már támogatást a munkavállaló számára. További feltétel továbbá, hogy a munkáltató a támogatást hitelintézet vagy a Kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtsa, illetőleg csak így nyújthatja. Tehát egyértelmű igazolásról, elszámolásról kell hogy legyen szó. A támogatás nyújtása természetesen a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint kell hogy történjen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel lakáscélú hitelt nemcsak hitelintézetek, hanem az előbb említettem és hallhattuk, hogy pénzügyi vállalkozások is folyósítottak eddig, illetőleg folyósítanak mind a mai napig, ezért az egyenlő helyzetben lévő hiteladósok egyenlő elbánásban történő részesítése érdekében indokolt, hogy a nem hitelintézet által folyósított hitelek visszafizetéséhez, illetőleg törlesztéséhez adott munkáltatói támogatás is adómentes kategóriába kerüljön.
Az előbb az előterjesztő részéről már hallhattuk az elárverezés tényét, hiszen nagyon sok esetben sajnos még ma is előfordul, hogy a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett lakás már nincs a munkavállaló tulajdonában, pontosan az elárverezés ténye miatt, de a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még mindig terheli a magánszemélyt. Ez a javaslat pontosan azt célozza, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok kiegészítésével biztosítani kívánja, hogy az ilyen törlesztéshez, visszafizetéshez adott lakáscélú munkáltatói támogatás is adómentessé válhasson.
Az előterjesztett javaslat úgy módosítja a jelenleg hatályos szabályozást, hogy az egyéni vállalkozó is, bármely társas vállalkozási formában működő vállalkozáshoz hasonlóan, elszámolhassa költségként, ha a munkavállalójának vissza nem térítendő lakáscélú támogatást nyújtott.
És még egy fontos dolog van, ami szintén óriási segítséget jelent a háztartásoknak, a családoknak: az előterjesztés értelmében a kedvező szabályokat 2014. január 1-jétől visszamenőlegesen lehet alkalmazni, ha azok úgy a magánszemély számára kedvezőbbek.
Továbbá a törvényjavaslat, mivel több módosítást tartalmaz, az szja-törvény módosítását is javasolja. Ezzel a módosítással bővíteni lehetne azon esetek körét, amikor nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési értékpapírokat érintő ügyeknél.
Az áfatörvényben is változást eszközöl, illetve kíván eszközölni, hiszen az áfatörvényben 2014. július 1-jétől módosulna az időszakos elszámolási ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél, vállalkozásoknál a számlázási rendszerek jelentős átalakítását igényelné, valamint likviditási problémákat is felvetne, pontosan ezért megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a módosítás azt javasolja, hogy ezt a rendelkezést, a rendelkezés hatálybalépésének időbeli kitolását tegye meg a törvénymódosítás.
Ezen túlmenően, ahogy szó volt már róla, jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget kíván tenni, hiszen a 2008/8/EK. tanácsi irányelv végső ütemeként hatályba lépő rendelkezéseinek átültetését próbálja meg eszközölni.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ennek értelmében megvalósulhat, hogy a nem adóalany részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások fogyasztás helye szerinti államban történő adóztatására lehetőség nyílik. Ezzel párhuzamosan, az adminisztratív terhek könnyítése érdekében pedig egy újítás, egy úgynevezett egyablakos rendszer, egyablakos ügyintézés veheti kezdetét, amelynek létrehozásával lehetővé válik az is, hogy a határon átnyúlóan nyújtott ezen szolgáltatások után az adóalany az adófizetési kötelezettségét a letelepedése szerinti tagállamban teljesíthesse.
(18.00)
Az acélipar területén foganatosítani kívánt változtatásokról a későbbiekben Riz Gábor képviselőtársam kíván szólni. Gyakorlatilag itt a fordított áfa bevezetéséről beszélhetünk, elsősorban a csalással leginkább érintett termékekre. Ezt az előterjesztés egy lista formájában tartalmazza is, de nem kívánom elvenni a szót képviselőtársam elől, majd ő nyilván ezeket a kritériumokat fel fogja sorolni részletesen.
A szerencsejátékok tekintetében is kitér a törvény módosítása, hiszen a szerencsejátékot érintő módosítások a Ptk.-val való összhang megteremtését is célozzák egyben. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a nyeremények igénylésére és átvételére szolgáló határidő jogvesztő jellegű. Nevezetesen itt arról van szó, hogy a játékosnak a nyeremény iránti igényét 90 napos jogvesztő határidőn belül be kell jelentenie, illetve a nyereményt a játékosnak 30 napos jogvesztő határidőn belül ki is kell adni.
Azt hiszem, hogy végezetül még két fontos dologra érdemes felhívni a figyelmet ezzel a vegyes csomaggal, amely összességében több törvény módosítását is javasolja. Tartalmazza még a taotörvény módosítását, illetőleg a pénzügyi tranzakciós illeték tekintetében is változtatásokat eszközöl.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása arról gondoskodik, hogy kedvezményezett részesedéscsere esetében a nem realizált árfolyamnyereség halasztott kedvezményével csak a kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett részesedés kivezetésekor kelljen elszámolni.
A taotörvény javaslat szerinti módosítása továbbá arról is gondoskodik, hogy ne kelljen alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó rendelkezéseket azonban az esetekben, amikor egy adózó a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő állam vagy önkormányzat részére a jogszabályi előírásoknak egyébként megfelelően, ingyenesen ad át eszközöket. Továbbá az előadóművészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye esetében 2014-től alkalmazandó kiegészítő támogatás bevezetése kapcsán a rendeleti szintű szabályok kidolgozására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés jogtechnikai jellegű pontosításáról is gondoskodik.
A pénzügyi tranzakciós illeték tekintetében a javaslat pontosítja, hogy a pénzváltóknak akkor is tranzakciós illetéket kell fizetniük, ha az ügyfél forintot vált valuta ellenében. A szövegpontosítás révén így egyértelművé válik az, hogy az ilyen ügylet a Pti.-törvény alkalmazásában eladásnak minősül, és nem valutavételnek.
Nagyjából ezek voltak azok az összefoglaló körülmények, illetőleg esetek, amelyek ebben a törvénymódosító javaslatban szerepelnek. Azt gondolom, hogy az általam felvázoltak - illetőleg röviden megpróbáltam összefoglalni ezeket a módosításokat - nemcsak a jogalkalmazás egyszerűsítését szolgálják, nemcsak a jogértelmezés egyszerűsítését szolgálják, hanem azt hiszem, hogy az ésszerűség és a célszerűség elvét is követik, plusz belső jogharmonizációs célokat is követnek, de mindenekelőtt, mindennél fontosabb, hogy egy újabb komoly támogatás és segítség nemcsak a családok, a háztartások, hanem a vállalkozások számára is.
Ezért tisztelettel kérem a tisztelt Országgyűléstől a javaslat támogatását és a javaslatról szóló általános vita konstruktív lefolytatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
