DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány az előző négy év alatt komoly eredményeket ért el az átlátható, világos vagyongazdálkodás megteremtésében, új törvényekkel és jogszabállyal rendet tettünk a korábbi káoszban. A kormány intézkedései révén lehetővé vált a nemzeti vagyon fokozott védelme, átláthatóbbak lettek a vagyonkezelési viszonyok és a közbeszerzések.
Számos lépés történt az uniós pályázati rendszer átláthatóságáért és korrupciómentesítéséért, a jövőben szinte lehetetlenné válik a kétes hátterű cégek állami és uniós támogatása. Ezt készíti elő a februárban megindult vizsgálat is, amelynek célja, hogy 2007 és 2013 között az uniós támogatásokra sikeresen pályázó, mintegy 45 ezer magáncég esetleges off-shore hátterét feltárja. Azok a vállalkozások, amelyekről kiderült vagy kiderül, hogy offshore adóparadicsomban létesült cégek vagy ilyenekkel érdekeltségi viszonyban állnak, nem pályázhatnak a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban.
Mielőtt válaszolnék a konkrét kérdésére, engedje meg, hogy az ön által is tárgyalt offshore fogalomról egypár szót ejtsek. Az offshore nem jogi fogalom, hanem a hétköznapi nyelvhasználatban használt kifejezés. A köznyelv általában azokat a cégeket érti offshore alatt, melyek egy fillért nem adóznak a székhely szerinti országokban a nem onnan származó jövedelmeik után. Ugyanakkor általánosságban offshore-nak tekinthető minden olyan cég, amely bejegyzése szerinti országban nem végez gazdasági tevékenységet, tehát üzleti aktivitása alapján külföldinek minősül. Azonban az offshore cég alapításának oka normális és törvényes esetben korántsem az adómentesség révén a vagyonkimentés, hanem például az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb ügyintézés. Meg kell tehát különböztetni az átlagos, például az Unió különböző országaiban bejegyzett offshore cégeket és azokat, amelyek offshore adóparadicsomban létesülnek. Az adóparadicsomok azok az államok, illetve gazdasági szempontból önálló, de politikailag függő területek, melyek offshore cég alapítása számára különösen kedvező adójogszabályokat, számos esetben adómentességet biztosítanak.
Egy tényleges tulajdoni háttérrel rendelkező gazdasági társaság, amely az Európai Unió valamely tagállamában - például Cipruson - van bejegyezve, az nem offshore paradicsomban létesült cég, hiszen az uniós jogszabályok nem teszik lehetővé az ilyen jellegű adómentességet.
Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván ön is tisztában van azzal, hogy az Alaptörvény 39. cikke szerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, melynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége áttekinthető és átlátható.
Az államháztartásról szóló törvény is rögzíti, hogy az offshore hátterű cégek nem juthatnak közpénzekhez. A 2012. január 1-je óta hatályos, a nemzeti vagyonról szóló törvény pedig a lehetőség szerinti legpontosabb meghatározását adja az offshore vállalkozásoktól megkülönböztethető, átlátható szervezetek fogalmának.
Mindezek alapján nem látjuk értelmét és célját külön olyan törvényjavaslatot előterjeszteni, amely megtiltja, hogy állami cég tisztázatlan hátterű céggel üzleteljen vagy szerződést kössön, hiszen ez már most sem lehetséges.
Mindezek alapján kérem, hogy válaszomat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megfontolni és elfogadni szíveskedjék. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
