DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez megint egy olyan törvény, már ami a közjogi rendelkezéseit érinti, a szigorúan vett közjogi rendelkezéseit érinti, amelyben nagyjából az összes ellenzéki párt hasonló véleményt alkot. Többször elmondtam már a Ház falai között is, és most is arra emlékeztetek, hogy ha nagyjából minden ellenzéki párt hasonlót mond valamiről, azok az ellenzéki pártok, amelyek ideológiájában finoman szólva sincsen túl sok közös, akkor érdemes volna elgondolkodni azon, hogy ezt nem csupán a politikai vagdalkozás miatt teszik, hanem azért, mert valami szakmailag valóban nem túl jó, vagy akár a politikai ésszerűséget tekintve hibás.
Azt gondolom, hogy ez a struktúra, amit önök most felállítottak egy korábbi törvénnyel, és részleteiben felállítanak a mostanival, ez alapjaiban véve rossz. Rossz azért, amit elmondtak képviselőtársaim is, hogy létrehoznak egy olyan Miniszterelnökséget, amelyik gyakorlatilag kormány lesz a kormányban. Mások úgy fogalmaztak, és azt gondolom, talán közel áll az igazsághoz, hogy olyan lesz, mint a régi pártközpont volt. A minisztériumok végrehajtó szerepet fognak betölteni, a stratégiai döntéseket meghozzák a Miniszterelnökségben, és a miniszterek tulajdonképpen ennek az elhatározásnak, ennek a stratégiai döntéssorozatnak lesznek a végrehajtói.
Egy picit nekem erre emlékeztet az is, hogy önök vidékre kívánják költöztetni a minisztériumokat, aminek nyilván több oka is lehet. Lehet persze igazság azokban az okokban vagy abban a felsorolásban, amit önök mondanak, de egyfajta szemléletet bizonyosan tükröz, méghozzá azt, hogy alapvetően ezt a végrehajtó szerepet szánják a minisztériumoknak, a rossz értelemben vett végrehajtó szerepet, mert értelemszerűen a kormány az államrendet tekintve valóban a végrehajtó hatalmat képviseli. Odateszik a Földművelésügyi Minisztériumot, ahol sok a mezőgazdasági termelő, odateszik a Honvédelmi Minisztériumot, ahol valamilyen nagy bázis van Magyarországon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azt jelenti, hogy önök nem stratégiai döntéshozóként tekintenek a minisztériumokra, a miniszterekre és a kormányra, hanem egyszerű végrehajtóként tekintenek rájuk, és ezért természetesen jó, hogyha mindez ott van, ahol a probléma, illetve ahol a tevékenység folyik.
(14.20)
Nyilván ott kell árvízi védekezésben tevékenységet kifejteni, ahol víz van. Ott kell a mezőgazdaságot szervezni, ahol a mezőgazdaság dandárját szervezik. De én azt gondolom, hogy ez egy meglehetősen téves és rossz felfogás. Én úgy hiszem, hogy ha nem kamarillapolitikát akarnak folytatni, ha nem a régi pártközpontok mintájára szeretnék a kormányzást megszervezni, a régi állampárt mintájára, akkor a kormányban kellene megszületni ezeknek a döntéseknek, az államtitkári értekezleteken, a miniszteri megbeszélések és egyeztetések során és nem pedig valami homályos szervezetrendszerben. Márpedig itt erről van szó.
Harangozó képviselőtársam elmondta azt a szereposztást, amit vélhetően szánnak Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak. Ebben valószínűleg sok igazság van. Látom, államtitkár úr, hogy valami miatt viccesnek találja azt, amit elmondok. Én egyet kérek öntől, hogy ha lehet, erre a felvetésre érdemben válaszoljon, mert ismerem ezeket a paneleket, amikor majd vissza fogja dobni, hogy ó, mert én mint szocialista képviselő beszélek az állampárti múltról. Igen, képviselőtársaim, arról beszélek, huszonnégy éve már nem az van, hála istennek, most önök újra vissza akarják ezt hozni. Nem az a lényeg, hogy ki mondja, hanem az, hogy ki hoz létre olyat, ami ahhoz hasonló, és ki az, aki nem olyat szeretne létrehozni, ami ahhoz hasonló, vagy nem abban látja a jövő útját.
Sorolni nem szeretném azokat a hatásköröket, amelyek a Miniszterelnökséghez kerülnek, ezeket képviselőtársaim már megtették, de azon érdemes még egyszer elgondolkodni, hogy ha mindezekről a Miniszterelnökségen döntenek, akkor miről döntenek majd a minisztériumokban. Azt láttuk az elmúlt időszakban is... - és valójában egy picit leképeződése ez a modell az elmúlt négyévesnek, legalábbis, ami a gyakorlatát illeti, hiszen ha már államtitkár úr képviseli ezt a törvényt itt a Házban, akkor hadd beszéljek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elmúlt négy évéről, ott sem a minisztériumban születtek meg a stratégiai döntések.
Ha jól emlékszem, akkor az Alaptörvényt Szájer Józsefhez kötik, aki nemhogy minisztériumnak nem volt semmilyen tisztségviselője, de még nem is volt magyar országgyűlési képviselő, hanem európai parlamenti képviselő volt. De ugyanezt mondhatnánk a bírósági, az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvényekre, ahol nagyon jól tudjuk azt, hogy részben Áder János volt ennek a szellemi atyja, részben pedig a Magyar Bírói Egyesület, később egyébként a hálát kifejezendő az Országos Bírósági Hivatal élére ki is nevezték azt, aki ebben nagyon nagy szerepet játszott. De mondhatnék más előterjesztéseket is, ahol a minisztérium képviselői - akár államtitkár úr volt ott, akár más volt ott a minisztérium részéről - nagyjából tíz perccel korábban ismerhették meg azt a javaslatot, amit behoztak az alkotmányügyi bizottsághoz, de egy dolog biztos volt és biztosan látszott, hogy nem a minisztérium volt az, amely ezt kidolgozta.
Ez egy sajnálatos dolog, ezt most önök törvénybe öntik. Erről most önök hoznak egy olyan törvényt, hogy ez a gyakorlat helyes, jó és követendő. Holott az elmúlt négy évben is láttuk, hogy ez a gyakorlat legalábbis nem jogállami, és nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ha megnézik - és ezt önök is elismerték -, hogy milyen minőségű törvények születtek az elmúlt időszakban, akkor, azt gondolom, magáért beszél.
Egy kicsit más téma, szeretném megkérdezni államtitkár urat, hogy jól értem-e, ami ebben a javaslatban szerepel. Ugyanis önök most, úgy számolom, de javítson majd ki, államtitkár úr, hogyha ebben tévedek, hogy visszamenőleges hatállyal kívánják megjutalmazni a volt kormánymegbízottjaikat. Ugyanis egy nagyon szép sávos rendszert állítanak föl: ki meddig töltötte be a kormánymegbízotti tisztséget, akkor milyen végkielégítés jár neki. Két dolgot szeretnék kérdezni. Az egyik, hogy mi ennek az oka, tehát önök megint egy visszamenőleges hatályú törvényt hoznak olyan kormánymegbízottakra, akiknek egyébként már lejárt a mandátumuk, már lemondtak a kormánymegbízotti szerepükről, vagy pedig további kormánymegbízottakat kívánnak majd lemondatni, és rájuk vonatkozik ez az új szabály? Én ezt nem tudom, kérdezem államtitkár úrtól, hogy például azokra a kormánymegbízottakra, akiknek már megszűnt a mandátumuk - és én nagyon kérem államtitkár urat, hogy vagy a vitában, vagy legalább a zárszóban válaszoljon konkrétan erre a kérdésre -, rájuk is vonatkozik ez a szabály, vagy rájuk nem vonatkozik ez a szabály.
És természetesen az ember ilyenkor felteszi a kérdést a rendelkezés elvi alapjáról. Én nagyon jól emlékszem arra, amikor talán éppen négy évvel ezelőtt - plusz-mínusz néhány hét - végighallgattam Szijjártó Péternek és Lázár Jánosnak a nagyon éles kirohanásait a pofátlan végkielégítésekről. Ugye, önök nevezték ezeket így el? És akkor önök megadóztatták ezt 98 százalékos adóval. Az persze egy cseppet nem zavarta önöket, hogy ez tanárembereket, bányászokat érintett, és elhanyagolható százalékban érintett olyanokat, akiknek valaha a közélethez valamilyen közük volt. És akkor most önök a saját volt kormánymegbízottaiknak kívánnak egy meglehetősen komoly összeget végkielégítésként kifizetni. Jól értem én ezt, államtitkár úr?
Szeretném megkérdezni akkor azt is, hogy amellett, hogy a visszamenőleges hatályban gondolkodnak-e újra, ez az elvi alap mikor enyészett el önöknél, mikor változott meg. Én örülnék, ha erre kapnék választ államtitkár úrtól. És annak is örülnék, ha még a vitának abban a szakaszában kapnék, amikor adott esetben válaszolni is tudunk rá, vagy további kérdéseket föltenni, ha az netán nem volna kielégítő, amivel államtitkár úr először szolgált.
Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, ez a törvény nem támogatható, ugyanis egyrészt egy olyan államrendet, egy olyan kormányzati struktúrát kíván bevezetni, amit mi semmiképpen nem fogunk tudni támogatni. Másrészt pedig olyan rendelkezések szerepelnek benne, ami, hagyjuk azt, hogy a mi elvi értékrendünkkel összefér-e vagy nem, az önök korábbi saját értékrendjével nem fér össze.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.)
