DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt ellenzéki Többség! Olyan törvényről beszélünk itt a parlament színe előtt, amelyik gyakorlatilag konkrétan meg fogja határozni a következő négy évben, hogy a kormány szerkezete hogy néz ki, és melyik miniszter, melyik minisztérium milyen területért fog felelni, ki fogja eldönteni az emberek sorsát, a szakterületek sorsát ebben az országban.
Jelen törvény vitájakor körülbelül 8-9 kormánypárti képviselő lézeng a teremben, és egy darab államtitkár képviseli a magyar kormányt. És mondhatnánk azt, hogy ez sokat elárul a parlament jelenlegi állapotáról, de azért, ha őszinték vagyunk, ehhez hozzájárul az is, hogy a magyar nyilvánosságot biztosító média sem különösebben érdeklődik az ilyen viták iránt - mint azt látjuk - személyükben sem, pedig aligha fordulhatna elő egy ilyen súlyos törvénynek a vitája ilyen körülmények között, hogyha a magyar nyilvánosság kikényszerítené azt, hogy ebben a Házban érdemi és komoly viták legyenek, és egy ilyen képnek következménye legyen, legalább a nyilvánosság előtt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét meghatározó kormányrendelet megjelenése után, illetve az előttünk fekvő törvényjavaslatot olvasva ma már senki számára nem lehet kétséges, ki látja majd el a magyar állam napi operatív irányítását a következő években. Már a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény vitájában felhívtam rá a figyelmet, hogy ez a személy bizony a miniszteri rangot kapó Miniszterelnökség nagy hatalmú ura, Lázár János lesz. Ami akkor még csak valószínűsíthető volt, mára bizonyossággá vált, a Miniszterelnökségnél koncentrálódik majd minden hatalmi tényező, a politikai szempontból jelentős döntési hatáskörök.
Egy normálisan működő jogállamban a Miniszterelnökség feladata a kormányzati tevékenység összehangolása. Emellett azonban Lázár János egy személyben lesz a közigazgatás szervezéséért, fejlesztéséért és személyzeti politikájáért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó kormánytag. Ő felel majd az európai uniós források felhasználásáért, az agrár-, vidékfejlesztésekért, a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért, az építésügyért, a településfejlesztésért, a településrendezésért, valamint a tudománypolitika koordinációjáért is. Emellett ő szabályozza majd a közbeszerzéseket, irányítja a polgári hírszerzést, és még a kulturális örökség védelméért is ő fog küzdeni.
E döbbenetesen széles portfóliót a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyes feladataiból állították össze. A törvényjavaslat még a Külügyminisztériumtól is ad át feladatot. Eszerint Lázár János lesz felelős a miniszterelnök külföldi utazásainak megszervezéséért. A korábbi tapasztalatokra tekintettel azért reméljük, hogy a szállásfoglalást és a szobakiválasztást nem ő fogja intézni. (Derültség az MSZP soraiban.)
Világosan látható, hogy Lázár János minden politikai, hatalmi szempontból lényeges hatáskört magához ragadott, és eközben a Miniszterelnökség olyan hatalmasra hízott, mint a mesebeli kisgömböc. Tehát bekövetkezett, amire a minisztériumokat felsoroló törvény vitájában már figyelmeztettünk. A központi szervektől a legkisebb járási hivatalig a teljes államigazgatási apparátus a Miniszterelnökséget vezető miniszter kézi vezérlése alá került. Ráadásul az államigazgatás feletti hatalom a fejlesztési források ezermilliárdjai feletti hatalommal is társul.
Lázár János jogosult dönteni mind az uniós fejlesztési pénzek, mind a vidékfejlesztési támogatások kifizetéséről, valamint a törvényjavaslat révén a Nemzeti Fejlesztési Bank is az ő felügyelete alá kerül. Ő lesz az a személy, aki eldönti, mi épülhet és mi nem ebben az országban az előttünk álló években. Ennek fényében még logikus is, hogy a Miniszterelnökség vezetője lett az építésügyért felelős kormánytag a belügyminiszter helyett. Persze arra is vigyázni kell, hogy ne csak megítélt beruházások nyerteseit, hanem azok kivitelezőit is objektíven tudják kiválasztani, mint például a trafikok üzemeltetőit, ezért a közbeszerzésekért felelős minisztert is Lázár Jánosnak fogják hívni.
(13.50)
Sajnos nagyon hamar eljöhet az az idő, amikor a magyar választópolgárok tömegei saját bőrükön tapasztalhatják meg a minden párbeszédet nélkülöző egyszemélyi döntéshozatal következményeit. Ilyen következmény lehet a norvég alap milliárdjainak elvesztése, de akár a 3-as metró teljes bezárása is. Ezen esetben a metrópótló buszokon zötykölődő utasok százezrei fognak naponta köszönetet mondani az átgondolt fejlesztéspolitikáért.
Lássuk be, tisztelt képviselőtársaim, ezt a gigaminisztériumot egyetlen ember képtelen lesz átlátni. Ez akkor is lehetetlen feladat, ha egyébként Lázár János kétségtelenül a Fidesz egyik legtehetségesebb úgymond megoldóembere. Hiszen ő az a politikus, aki a dohánypiac átszervezésének, közkeletű néven a trafikmutyinak a példás levezénylésével még Csányi Sándor OTP-vezér elismerését is kivívta. A miniszter úr személyes kvalitásai ellenére ez az átláthatatlan, túlcentralizált struktúra óhatatlanul ahhoz fog vezetni, hogy ügyek, projektek vesznek el, egész államigazgatási területek bénulhatnak meg. Történelmi és nemzetközi tapasztalatok egész sora bizonyítja: egyetlen igazgatási központból képtelenség hatékonyan irányítani az élet minden területét. Feltételezhetően ezzel a káros mellékhatással a Fidesz vezetői is tisztában vannak. Ebből adódik a kérdés akkor: miért választották ezt a kormányzati struktúrát. A válasz lehangolóan prózai: a demokratikus jogállam közigazgatását egy új állampárti igazgatással akarják felváltani, aminek egyetlen célja a Fidesz gazdasági és politikai érdekeinek korlátlan érvényesítése.
Ennek az új állampárti igazgatásnak a kulcsa az előttünk fekvő törvényjavaslattal megerősített Miniszterelnökség. Ezen keresztül tudja a Fidesz az ország bármely sarkában minden ügyben érvényre juttatni az akaratát. Ha ennek ára az államigazgatás hatékonyságának további romlása, elúszott projektek, meghiúsult beruházások sora, akkor ezt az árat inkább megfizettetik a magyar polgárokkal. Nyilvánvaló, és ezt az előttünk fekvő törvényjavaslat tovább erősíti, hogy a Miniszterelnökség mellett a többi minisztérium csupán végrehajtói szerepbe kerül. Ennek fényében érthető, miért mondta Orbán Viktor a miniszterek bemutatásán, hogy - idézem -: „Kiemelkedő képesség, a magas iskola és az elismert szakértelem önmagában nem ad jogalapot a kormányzati hatalomban való részesedésre, és nem ad jogalapot a kormányzati munkában való részvételre sem, vagyis nem ad jogalapot az ország vezetésére.”
Nos, a Fidesz-pártközpont Miniszterelnökségen keresztül kiadott utasításainak szolgai végrehajtásához valóban nincs szükség kiemelkedő képességre, magas iskolára és szakértelemre. Szolgalelkűségre, feltétlen engedelmességre, a politikai utasítások gondolkodás nélküli maradéktalan végrehajtására annál inkább. Orbán Viktor kormányának nem szakemberekre, hanem politikai komisszárokra van szüksége. Ha végignézünk az Orbán-kormány államtitkárainak mintegy 55 fős - még egyszer mondom, 55 fős! - névsorán, akkor lényegében ez egy Fidesz-kádertemető, amit láthatunk.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy ezt a végtelenségig centralizált, torz struktúrát megjelenítse az egyes ágazati törvényekben. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a javaslatban szereplő törvénymódosításokra azért van szükség, mert a miniszterek feladat- és hatásköreit a meglévő törvényi korlátok teljes figyelmen kívül hagyásával állapították meg. Ebből is látszik, hogy nem az ágazati törvényekben előírt feladatok megoldására jelölték ki a minisztereket, hanem magukat a feladatköröket szabták a személyekre. Mint azt kifejtettem, a válogatás első számú szempontja az lehetett: milyen jogköröket akar magának Lázár János.
Tehát ezt a törvényjavaslatot nevezhetjük akár lex-Lázárnak is. Ez azonban ne vezessen félre senkit. Az új kormányzati struktúra ugyanis könnyen téves következtetések levonására csábíthat. Ne hagyjuk magunkat elvakítani. Igen, valóban Lázár János lesz, aki a napi kormányzati ügyekben dönteni fog. Igen, ő lesz az, aki pénzcsapokat nyit meg, illetve zár el, aki intézményeket szervez át és zár be, vezetőket nevez ki és ment fel. De facto ő lesz Magyarország miniszterelnöke. De ugye, senki nem gondolja, hogy Orbán Viktor eközben csendesen visszavonul? Szó sincs róla! Az új kormányzati struktúra ugyanis nem Lázár Jánosról, hanem Orbán Viktorról szól. Arról van szó, hogy Orbán Viktor a klasszikus „jó zsaru, rossz zsaru” trükkel akarja megtéveszteni az egész országot. Miközben Lázár János elvégzi a napi kormányzati munkát és minden népszerűtlen intézkedésért elviszi a balhét, addig Orbán Viktor eljátszhatja a néppel őszintén együtt érző, igazságosztó, jóságos vezér szerepét.
Lassan mindenki számára egyértelmű lesz, amire múlt hónapban az Országgyűlés ülésén már magam is felhívtam a figyelmet. Orbán Viktor nem miniszterelnöke akar lenni ennek az országnak, hanem valamilyen más szerepre készül.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)
