DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Meglepő, hogy milyen sokoldalúvá vált ez a Miniszterelnökség, és ennek a vezetője természetesen, Lázár János úr, mert már miniszterjelölti meghallgatása idején, amikor még nem volt statútum, tehát amit most tárgyal a parlament - ezt a mi véleményünk szerint a miniszterjelöltek meghallgatása előtt már ismerni kellett volna, mert akkor lehetett volna viszonyítani egy feladatkörhöz az ő alkalmasságukat -, azt lehetett megállapítani, hogy majdnem mindenre alkalmas, amiről ő azt állítja, hogy a feladata lesz. Szépen ki is fejtette, hogy mi minden lesz a feladata, többek között a magyar bankrendszer strukturális reformja, amihez bölcs miniszterelnöke - majdnem vezért mondtam -, Orbán Viktor kiadta az útmutatást, hogy 50 százalék fölé kell vinni a hazai részarányt, ami persze jelenleg is megvan, ami a kuncsaftokat, ügyfeleket illeti, csak hát a volumeneket is át szeretnék rendezni. Ennek az első fele sikerült, a nem hazai kézben lévő banki forgalmi volument sikerült lejjebb vinni, lenyomni, a hazai tulajdonú bankok forgalmát azonban még nem.
Valószínűleg ebben az is szerepet játszhat, hogy a Fidesz gazdasági körei még nem tudták mindenben megszervezni azokat a folyamatokat, amit, mondjuk, a takarékszövetkezeti átalakulás, törvényi átalakítása kapcsán láthattunk, hogy hogyan kell jogszabályokkal, kényszerátalakításokkal kézbe venni bizonyos szegmenseket, és aztán az egyébként jól teljesítő fideszes baráti körnek a befolyását megteremteni úgy, hogy aki egyébként korábban tulajdonosi pozícióban volt, legtöbbször kistulajdonosi pozícióban, a takarékszövetkezeti tagok, véletlenül se szólhassanak bele, véletlenül se mondhassanak véleményt arról, hogy nekik belátásuk szerint érdekükben áll ez az átalakítás, elhiszik azt a propagandisztikus elővezetést, ami itt a parlamentben is elhangzott Fónagy államtitkár úr részéről, hogy ez az egész bankrendszeri struktúraváltásnak a része, és hogy a takarékszövetkezeti mozgalom megerősítéséről van szó. Aki ott tulajdonos volt, azt tapasztalta, hogy korábban szavazhatott az ő tulajdonát érintő dolgokról, a törvénymódosítást követően viszont nem.
Na szóval, ezt a szép feladatkört kapta meg Lázár János úr, általában a bankrendszer reformjának a feladatát, ezen belül most hozzá került a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta Zrt. feletti, az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása, a többivel egyetemben. Ez azért érdekes, mert a Magyar Posta aktív szerepet játszott az előbb már ecsetelt takarékszövetkezeti, takarékbanki átalakításban is, ugyanakkor, ami most koncepcionálisan elvárás a postával szemben - bizonyos vállalatstratégiai dolgokba már be is került -, az gyakorlatilag egy olyan pénzintézeti tevékenység, ami arra utal, hogy Lázár Jánosnak feltehetőleg az is feladata, hogy új postabankot szervezzen, hogy a posta pénzügyi szolgáltatásai olyan szintre emelkedjenek, hogy újra életre tudják lehelni a postabankot. Örülök, hogy hozzáértő kormánypárti képviselőtársaim fejbólintással jelzik, hogy nem életszerűtlen az okfejtés, amit előadok.
Sokkal jobb lenne viszont, ha ezek nemcsak így, burkoltan, statútumok formájában, hanem szakmai vitákban érlelődnének ki, mert én úgy emlékszem, nagyon sok ember szerette azt, amikor működött a postán bank. Nem feltétlen a Postabank - mert annak lett az a sorsa, ami lett -, de az, hogy a postán banki tevékenység van, teljesen helyénvaló, és nagyon kár lenne a postával szembeni, még meglévő bizalmat egy ilyen, hogy mondjam, rendszeridegen felügyeleti hozzárendeléssel megingatni, miszerint a Magyar Posta felügyelete nem a szakminisztériumhoz, ahová a közlekedés, az információtechnológia, a hírközlés tartozik, tehát nem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, mint korábban tartozott, hanem mintegy ilyen csemege kiemelésre kerül, és a Miniszterelnökséghez, Lázár János feladatkörébe kerül a tulajdonosi jogok gyakorlása.
Ez nagyon erős statútum az egyik oldalon, a Miniszterelnökség oldalán, még az is lehet, hogy az érintettek örülnek neki, mert egy nagyobb váll-lappal rendelkező miniszterre számíthatnak, úgy gondolják, a sorsuk jobbra fordításában, de maga a megközelítés torz, ha a közvárakozás, a közelvárás már a váll-laphoz köti, hogy mennyire lesz szerencsés a sorsa, és nem ahhoz, hogy milyen szakmai munkát végez.
Tehát az MSZP véleménye az, hogy mind a Magyar Fejlesztési Bank, mind a Magyar Posta tulajdonosi felügyelete szakmailag sokkal inkább kapcsolódik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, a Fejlesztési Bank szakmailag sokkal jobban kapcsolódhat a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, és legkevésbé kapcsolódik ez a két terület a Miniszterelnökséghez, mert a Miniszterelnökség egy csúcsminisztérium, de nem szakmai minisztérium. Lehet, hogy azt a gondolkodást alá tudják ezzel támasztani, ami egyébként is látszik, hogy a kormányzati politizálás egyik kulcseleme, hogy van egy nagyminiszterelnök, Orbán Viktor, meg van egy kisminiszterelnök Lázár János személyében, és az operatív feladatokat tekintve lehet, hogy épp Lázár János a nagyobb miniszterelnök, mert ő végzi a tényleges irányítását a kormánynak meg az ország dolgainak, csak kérdés, hogy ez helyénvaló-e. Tehát ha Orbán Viktor szeretne 2017 után egy erős elnöki rendszert, mert az a szíve vágya, hogy fölvonuljon a budai Várba, nem a karmelita kolostorba, hanem esetleg inkább a Sándor-palotába, akkor ennek a főpróbáját most 2014-től eljátsszák itt a kormányzati munkában, hogy Orbán Viktor a kvázi elnöklő vezetője a kormánynak, operatív feladatokkal nem nagyon foglalkozik, iránymutatással él, mint általában centralizált rendszerekben a vezérek szoktak, hogy bölcs iránymutatással segítik egy-egy terület kibontakozását; amire nem adnak iránymutatást, az nincs is vagy nem fog fejlődni. Ez, mondjuk, gyökeresen ellentmond a piacgazdasági megközelítésnek, mert a piacgazdaságban a verseny dönti el, hogy mi az életképes, és mi a kevésbé életképes. Egy ilyen fölállásban a vezér az, aki megmutatja az irányt, és kijelöli, hogy az energiaszektor nem életképes, azt nonprofittá kell tenni, a másikat meg be kell gyúrni a Miniszterelnökséget felügyelő miniszter alá, mint például a bankszektor átalakítása.
Érdekes mód jelentősen csökken azon gazdasági társaságok száma is, amelyek esetében az állam nevében a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja a tulajdonosi jogokat, így például az erdőgazdaságok esetében a tulajdonosi jogokat az erdőgazdálkodásért felelős miniszter fogja gyakorolni. Ez teljesen helyénvaló, csak azt nem értjük, hogy akkor 2010-ben miért kellett ezt a Fejlesztési Bank tulajdonosi portfóliójába tenni, és mi az a különös ok, miért nem írják ide le; esetleg belátták, hogy ez egy téves irány volt, rossz fordulat volt, hogy olyan helyre tartozik az erdőgazdaságok tulajdonosi jogainak a gyakorlása, aminek semmi szakmai kapcsolódása nincs ezekhez a társaságokhoz - most hál’ istennek az erdőgazdálkodásért felelős szakminiszter fogja gyakorolni.
A törvényjavaslat feljogosítja az egyetemes postai szolgáltatót a pénzforgalmi szolgáltatások körüli fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítésére, és a törvényjavaslat kötelezővé teszi az egyetemes postai szolgáltató számára, hogy a készpénzbefizetés céljára szolgáló nyomtatvány kezelése során a készpénzbefizetés keretében elektronikus és készpénz-helyettesítő befizetési módot is elfogadjon.
(14.50)
Ez nagyon helyes szakmai irány. Igazából felelős ellenzéki képviselőként azt vethetném fel, hogy ez miért nem volt eddig így, mert az igény jó pár éve megvan erre a fogyasztók, az állampolgárok részéről, hogy ezeket a korszerű technikákat a postán is alkalmazhassák, ne csak más pénzintézeteknél. Érdekes, most, hogy a koncepció az egyébként rendkívül megerősödni látszó Lázár Jánoshoz került, most már feladata lesz a postának ennek a korszerű feladatellátásnak a megoldása is.
Kitérve még arra, hogy milyen szóhasználattal élnek, hogy eklektikus és barokkos összeállítású a Miniszterelnökség feladatköre - ezt maga Lázár János szereti mondani -, szeretném hozzátenni, hogy a művészetben, ha valamire azt mondják, hogy eklektikus, az nem feltétlen dicséret. Az az intelligensebb kifejezése az összevisszaságnak. Tehát amikor egy művészeti alkotásról az a vélemény, hogy eklektikus, gyakorlatilag nem akarták megsérteni a művészt, hogy egy ilyen kusza valamit alkotott, amiben minden benne van, akár összeillő, akár nem. Tehát amikor a Miniszterelnökség feladatkörére maga a feladatot ellátó miniszterjelölt mondja azt, hogy eklektikus, akkor gyakorlatilag beismeri, hogy átláthatatlanul zűrzavaros az a terület, amit ő magának kiharcolt vagy ráakasztottak. És az ilyen kulcsterületeken, ami odatartozik a gazdasági növekedést, a gazdaságélénkítést, a Magyar Fejlesztési Bank feladatkörét illetően, illetve a Magyar Posta, mint a jelenleg is legtöbb végponttal, fiókkal rendelkező hálózat, ez sok találgatásra adhat okot, hogy mit akar itt a kormányzat, mit akar itt a vezér, mit akar itt Lázár János.
(Földi Lászlót a jegyzői székben
Móring József Attila váltja fel.)
Móring József Attila váltja fel.)
Hogy maguknak jót akar, az látszott a takarékbanki átalakulásból, mert a korábbi tulajdonosokat kipaterolták egy többlépcsős jogalkotással, aminek a jogállami értékelése, azt hiszem, még sok éven keresztül akár tananyag is lehet, mert mindig egy picit léptek túl a jogállami normákon minden egyes jogszabályalkotással; alkotmánysértő volt az, hogy nem szavazhattak a sorsukról, alkotmánysértő volt az, hogy kötelezően kijelölték a vevőt, de egy-egy törvényen belül ez egy kicsit volt alkotmánysértő. Ami persze nem elfogadható, mert ahogy valaki nem lehet kicsit terhes vagy nagyon terhes, vagy gyereket vár, vagy nem, ez az alkotmánysértés is elvi kategória, ezekkel a kis lépésekkel is megsértették az alkotmányt, végeredményben pedig olyan szintig, hogy a korábbi tulajdonosokat kirámolták a tulajdonosi jogaikból, és azt a fideszes baráti körhöz rendelték hozzá.
Úgyhogy nem megnyugtató számunkra, hogy a rendkívül sok hatáskörrel felruházott Lázár János mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter, azon túl, hogy stratégiai kérdésekben állást foglal a pénzügyi rendszer továbbfejlesztését, reformját illetően, ilyen komoly tulajdonosi jogokat kap a szakminisztériumok helyett a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta területén is. Úgy gondoljuk, hogy ennek jobb helye lenne a szakminisztériumoknál.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
