DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott már több felszólalásban, hogy úgy tűnik, mintha a kormánynak nem lenne stratégiája sem a kormányzati munkára, mert nem nyújtott be kormányprogramot a parlament elé, sem a kormányzati struktúrára, mert nem született meg a kormányfő eskütételére vagy a miniszterek meghallgatására a most előttünk fekvő statútumtörvény vagy magyarul az a szabályozás, amelyik leírja, hogy egyes minisztériumok mivel, milyen hatáskörrel rendelkeznek, mivel foglalkoznak. Ez lehet egyfajta stratégiátlanság, én életszerűbbnek tartom azt az értékelést - több politológus van ezen a véleményen -, hogy a Fideszen belüli belső hatalmi harcok elrendeződésének a része a statútumtörvény, hogy ki mekkora hatáskört bír kiszakítani magának, és a korábbi erőviszonyokat most a kormányalakítás, a minisztériumok felállása során kívánják a Fideszen belüli erőcsoportok átrendezni. Ezt a mondatomat rögtön ki kell egészítenem, mert a KDNP is jelentős pozíciókat foglal el ebben a szerepkörben, hiszen a nemzeti fejlesztési minisztert ők adják, azon túl, hogy korábban is tárca nélküli miniszterelnökhelyettest adtak.
Tehát egyfajta átrendeződésnek lehetünk szemtanúi, ami, úgy gondolom, hogy azon túl, hogy életszerű, elvszerűtlen és nem helyes. Tehát sokkal jobb lenne az országnak és elsősorban a gazdaságnak, a kiszámítható jogalkotásnak, ha először bizonyos kormányzati elveket fogadhatna el a parlament, így önök, kormánypárti képviselők is, utána megvitathatnánk a kormányprogramot, mint ahogy a népképviselet elve kimondja, a nép választott, felelős képviselőinek észrevételei alapján - ebbe, én úgy gondolom, bele kellene férjen az önök bölcs mérlegelése, hogy ellenzéki javaslatokat is figyelembe vesznek -, és azt követően, amikor ilyen vita után véglegesedik egy kormányprogram, lehetne érdemben tárgyalni kormányzati struktúrákat.
Ehelyett most azt látjuk, hogy a Fidesz háttérgazdasági köreinek pillanatnyi erőpozíciója alapján egyes struktúrákat iderendelnek, odarendelnek, de ahogy a fociról azt mondták, hogy kétszer tizenegy ember kétszer negyvenöt percig látja, és mindig a németek nyernek, hát körülbelül így van, hogy a parlamentet a korábbi 386 képviselő helyett most már 190 képviselő vitája jellemzi, és mindig Lázár János nyer. Ez mondjuk, elsősorban önökre nézve érdekes, mert mi úgy gondoljuk, hogy a képviseleti demokrácia lényege, hogy nyilvános vitában forrjanak ki ezek a statútumok, ezek a lehetőségek.
És hogy kicsit a saját szakpolitikai területemre is visszatérjek a hozzászólásom kapcsán: nagyon kellemetlen és negatív következményei vannak az ilyetén alkotott statútumtörvénynek a gazdaságra is, ugyanis az esetlegességet jeleníti meg. Nem azt jeleníti meg, hogy van egy átgondolt, kiszámítható kormányzati politika és annak megfelelő kiszámítható kormányprogram, ne adj’ isten, kiszámítható adópolitika, hanem pont az ellenkezőjét: a hirtelen jött ötletek szerint jön a jogalkotás, még nem volt statútumtörvény, amikor már behozták a médiát jelentősen megregulázni kívánó, a sajtószabadság maradékát is megtépázó reklámtörvényt, vagy most behoznak olyan pénzügyi tárgyú salátatörvényeket, amelyek lehet, hogy pont a minisztériumi struktúra kialakulatlansága miatt továbbra is képviselői önálló indítványként jönnek be. Higgyék el, hogy ez nem helyénvaló!
Tehát a gazdaságnak komoly szereplői vannak, akik komoly befektetési összegeket kockáztatnak, és ha azt tapasztalják, hogy továbbra is önök azt a gyakorlatot követik, amit az elmúlt négy évben kellően el nem ítélhető módon követtek, hogy képviselőkkel adatnak be szakmailag meg nem vitatott, a tárcák által le nem egyeztetett, a normakontroll próbáját ki nem állt, kodifikációs szempontból kétséges szövegeket, és nincs olyan kormányprogram, amihez viszonyítani lehetne, hogy ez most előreviszi vagy nem, ez növeli a bizonytalanságot, növeli azt a hatást, amit tapasztalhatunk, hogy Magyarországra komoly befektetők nemigen jönnek, és akik még itt vannak, azok gyakorlatilag itt ragadt, bent ragadt cégek, mert annyit befektettek, hogy nagyobb veszteség lenne nekik kivonulni, mint ezt a kisebb veszteséget vállalni, amit önök okoznak nekik. De az új befektetők ezt pontosan látják.
Tehát amikor ilyen struktúra van, hogy nem szakmai minisztériumok készítenek elő szakmai törvényjavaslatokat, hanem egy-egy képviselő lobogtatva behozza a Ház elé; amikor a szakmai minisztériumok nem foglalkozhatnak teljes terjedelemben a rájuk tartozó szakmai vertikummal, hanem annak egy része ki van ragadva a Miniszterelnökséghez, mondhatni, hogy az érdemi része, ahol pénzről, támogatásról, fejlesztésről van szó, az nem a szakminisztérium hatáskörében van, hanem mindenre vétójogot és még különös módon közbeszerzési felelősséget is kap a Miniszterelnökség, akkor nyugodtan érezhetik úgy a gazdaság szereplői, hogy itt rendezetlen viszonyok vannak.
(A jegyzői székben Schmuck Erzsébetet Mirkóczki Ádám váltja fel.)
És rendezetlen viszonyok között, ne legyen kétség, nem jönnek a befektetők, nem fognak nőni a beruházások.
Amit most lehet tapasztalni, az egy uniós boom. A padlássöprés eredménye, hogy 2013 végével lezárult a hétéves uniós költségvetési ciklus, és annak az extraköltése most jelent meg, az első negyedévben - ez azt is mutatja, hogy ez nem lesz fenntartható -, itt látva a vita előrehaladásának a dinamizmusára vonatkozó igényeket, erre való tekintettel szeretném felhívni a kormányoldal figyelmét, hogy ne rontsa tovább a magyar gazdaság növekedési esélyeit ilyen törvényjavaslatokkal, hanem vegye komolyan magát, vegye komolyan az ellenzéket, és felelős jogalkotást folytasson.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
(16.10)
