TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Senkinek az idejével nem szeretnék visszaélni, viszont nagyon fontos dolognak tartom azt, hogy néhány gondolatot mondjak arról, hogy miért nem tartom jónak ezt a törvényt ilyen formában.
Azt gondolom, hogy ha a kormányzat felelősen gondolkodik a hazai kisebbségek ügyében, akkor súlyának megfelelően kéne kezelni ezt a dolgot. Elismerem, hogy Balog Zoltán nagyon sok mindent tett a magyarországi romák élethelyzetének javítására, mégis azt gondolom, hogy át kell gondolni és át kéne gondolni, hogy amikor azt mondjuk nagyon sokszor parlamenten belül, parlamenten kívül, hogy össztársadalmi probléma a magyarországi romák ügye és integrációja, akkor jó helyen van-e jegyezve ez a statútumban, vagy máshova kellene tenni.
Mondom ezt azért, mert a koordinálást egy nagyon fontos szempontnak tartom ebben a tárgykörben, mind a 13 hazai kisebbség ügyében, még egyszer mondom, de a romatársadalom életében mindenképpen fontosnak tartom. Ahhoz, hogy a koordináció átlátható legyen, azt gondolom, mindenképpen egy központi helyen kellene jegyezni a roma integráció kérdését, a kisebbségek helyzetét, mert akkor, amikor beszélünk oktatásról - és nagyon sokszor Járóka Lívia európai parlamenti képviselő asszony mondta azt, hogy gazdasági kérdés nagyon sok esetben a romaügy -, mégis azt látom, hogy nagyon sok terület megjelenik az Emberi Erőforrások Minisztériumában, viszont nem látom azt, hogyan lesz majd összekoordinálva, mondjuk, a gazdasággal és egyéb más területtel.
Tehát ezért tartanám fontosnak azt, hogy máshol jegyezzék, mert az, hogy átlátható legyen és számon kérhető legyen az, hogy mit tettek kisebbségi ügyekben, az nagyon fontos.
Képviselőtársaim nagyon sokszor elmondták már a mai napi felszólalásaikban, hogy akár az oktatást, de én kiemelném a foglalkoztatást, szakképzést, azt olyan területnek tartom, ami hosszú távon rendezheti azt a roma integrációt, amit egyébként itt a parlamentben is nagyon sokszor hallhattunk, hogy mennyire fontos lenne, sok minden miatt. Például a lakhatási támogatások akkor visszaszorulnának, a szociális segélyek visszaszorulnának, és lehetne mondani, hogy miért fontos, hogy a foglalkoztatási kérdésekkel kiemelten foglalkozzon egy-egy szakterület.
Foglalkozhat is a jegyzett minisztériumban, tehát az Emberi Erőforrások Minisztériumában, viszont azt gondolom, hogy az oktatás is ott működhet, viszont amiről beszélek, hogy nem lehet átlátni, hogy teljes spektrumában a kormányzaton belül hogyan fog ez a kérdés kezelésre szorulni. Ezért tartanám fontosnak azt, hogy igenis nézzük át, gondoljuk át, hogy az a nemzeti ügy, aminek a kisebbség ügyét tekintjük, ma jó helyen van-e. Mert ha azt mondjuk, hogy nemzeti ügy, azt a szót is szoktuk használni, hogy össztársadalmi problémáról beszélünk, amikor a romák kérdéséről beszélünk, és mégsem a helyén kezeljük ezt az ügyet.
Tehát azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, ha a nemzeti ügy kifejezést használjuk nagyon sokszor és össztársadalmi ügyként aposztrofáljuk a romakérdést, akkor kezeljük súlyának megfelelően, mégpedig olyan csúcsszervhez kell tenni, amely teljesen átlátja, hogy milyen szakmai programelvek alapján indulnak el a programok, és nagyon fontos másik kérdés, hogy milyen finanszírozásban.
Lehet látni azt nagyon sok esetben, hogy a finanszírozások nem átláthatóak. Mondom például a roma oktatási ösztöndíjakat. Jelen pillanatban a Wekerle Sándor Alapkezelőnél kezelik ezt a forrást, és azt gondolom, hogy ez a forrás teljesen rendben van, viszont nem látjuk azt, amit egyébként nagyon sokszor láthattunk az előző kormánynál, hogy mennyi pénzt fordítunk a roma oktatási ösztöndíjakra, és abból milyen eredmények születnek.
Sokan jónak tartják, hogy ma nem láthatjuk azt, hogy mennyi forrás fordítódik ösztöndíjakra, roma gyerekek felzárkóztatására, én pedig pont ellenkezőleg kérném azt, hogy láthatóvá kell tenni, azért, mert az adófizető állampolgárok pénzét mindenképpen úgy kell elkölteni, hogy ő is lássa, hogy mondjuk, a legnagyobb probléma, ami a romaügyben van, hogyan tud fejlődni, és hány gyerek kap olyan ösztöndíjat, amelyből főiskolára, egyetemre, középiskolába vagy éppen szakmunkásképzőbe tud eljutni, és kellő mértékben fel tudja használni azt a forrást.
Tehát én ezért azt gondolom, még egyszer mondom, ha a legfőbb helyen lenne ez a terület, akkor számomra megnyugtató lehetne, mert akkor a foglalkoztatás, oktatás kérdése a gazdasági kérdéssel mindenképpen összekapcsolható lenne. Még egyszer szeretném jelezni, hogy Balog Zoltánnal semmilyen problémám nem volt és nincs is, viszont mindenképpen fontosnak tartanám, hogy ez a terület ilyen helyre kerüljön.
Köszönöm szépen a meghallgatást. (Taps az MSZP soraiban.)
