BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előző napirendhez hasonlóan igyekszem ennél a törvényjavaslatnál is arra törekedni, hogy ne használjam ki a 30 perces időkeretet, és ezzel ne tartsam fel feleslegesen képviselőtársaimat. Alapvetően egy olyan törvényjavaslatról beszélünk ma, amelynek már volt előélete itt a tisztelt Ház előtt, hiszen a tavalyi évben került elfogadásra az a törvénymódosítás, az online fogadásokról szóló törvényjavaslat, amely szabályozta ezt a piacot. Itt sok kérdés felmerült már a benyújtás óta, hogy az online szerencsejáték területének mely részeit kívánjuk szabályozni. Mi alapvetően a sportfogadások, távszerencsejáték keretében történő sportfogadások területét kívánjuk szabályozni ezzel a törvényjavaslattal.
Azért hoztuk a tisztelt Ház elé ezt a törvényjavaslatot, mert azt gondoljuk, hogy módosítani, finomítani kell azt a törvényt, amely jelenleg hatályos, hiszen az elmúlt egy év azt igazolja, hogy nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket, nem jelentek meg olyan szereplők a magyar piacon, amelyek a Magyarországon történő adófizetésükkel a magyar költségvetést, illetve azon keresztül a magyar sportot támogatták volna. Megnéztük az európai példákat, megnéztük azt, hogy hogy működik ez a szabályozás Európában. Azt láttuk, hogy az elmúlt tíz évben nagyon sok ország foglalkozott már ezzel a kérdéssel, de különösen az elmúlt években gyorsult fel a jogalkotás ezen a területen.
Talán a legsikeresebb bevezetése ennek a szabályozásnak Dániában volt, ahol a bevezetés első félévében több mint 20 milliárd forintnak megfelelő adót tudott a dán kormány és a dán államháztartás beszedni ebből az adófajtából. Én azt gondolom, hogy nyilván más lehetőségekkel, más fizetőképes kereslettel, de Magyarországon is lehetőség van arra, hogy 2-3 milliárd forintnyi többletbevételt tudjunk elérni a költségvetés számára. És itt nem elsősorban az a szándék vezérelt bennünket a törvényjavaslat benyújtásánál, hogy az államháztartás egyenlegét javítsuk, hanem elsősorban az vezérelt bennünket, hogy egy olyan jól szabályozott, mégis nyitott piacot teremtsünk, amely tovább fehéríti az online fogadások területét, és próbálja szűkíteni azt a kört, amelyek nem legális módon teszik elérhetővé ezt a játékfajtát. Egy nagyon nehéz dologról van szó, hiszen az internet világában ma gyakorlatilag Magyarországról a világ bármely országában működő szervert el tudják érni, és azon tudnak fogadásokat kötni.
Alapvetően az a cél vezérelt bennünket minden szerencsejáték-szervezés tekintetében, hogy próbáljuk szűkíteni a kört, és próbáljuk minél kevésbé hozzáférhetővé tenni ezeket a magyar polgárok számára. De itt egy teljesen más helyzetről van szó, hiszen a földi kaszinók vagy a földi játéktermek esetében a hozzáférés korlátozása viszonylag egyszerű, hiszen az csak Magyarország területéről szól. Itt az online szerencsejáték-szervezés esetében a világháló miatt az egész világot érintő játéklehetőségről beszélünk, tehát itt a piac szűkítése ilyen értelemben egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen megoldható. Van arra mód és lehetőség, hogy azokat a szervereket letiltsuk, központilag az állam letiltsa, amelyek nem legális keretek között mozognak, de gyakorlatilag egy letiltott szerver helyén ugyanaznap vagy a következő nap egy újabb szervert tudnak indítani, és ezáltal egy új játékfelületet tudnak működtetni. Tehát nagyon nehéz ennek, az ilyen típusú csalásnak a megtalálása és a megtiltása. Ezért azzal próbálkozunk, hogy egy átlátható, jól szervezett és mégis nyitott piacot teremtsünk annak érdekében, hogy azok a fogadóirodák, amelyek Európa-szerte az online sportfogadásokat szervezik, azok Magyarországon is a piac szereplőivé váljanak.
A jelenlegi szabályozás szerint csak akkor tudnak Magyarországon játékszervezővé válni, hogyha Magyarországon saját céget hoztak volna létre. Az elmúlt egy év azt mutatta, hogy ez nem volt vonzó ezeknek a cégeknek, hiszen többletköltséget, többletadminisztrációt eredményezett volna, és sajnos Magyarország nem az a piac, ami miatt érdemes lett volna ilyen költségeket és ilyen többletmunkát vállalniuk. Ezért valószínűsítjük, hogy ezért nem történt meg a piacon való részvételük.
Jelenleg hazánk mellett Portugália, Hollandia, Írország, Svájc, Bosznia-Hercegovina, Románia, Litvánia, Svédország és Norvégia tervez vagy hajtott végre az idén jelentős módosításokat a meglévő online szerencsejáték-törvényben. Tehát nem egyedi jelenség Magyarországon az, hogy egy egyébként nem régóta bevezetett jogszabálynak a módosítására kerülhet sor a parlamentben. Öt évvel ezelőtt még csupán Olaszország, Málta, Csehország, Észtország és Litvánia voltak azok az EU-s tagországok, amelyek nyitott piaccal rendelkeztek, a többiek esetében egy zárt vagy részben nyitott piac működött csak. Ha megnézzük az elmúlt öt év működésének a példáit, akkor jól látszik, hogy azokban az országokban tudtak nagyobb bevételeket realizálni ezen a területen, ahol a piacukat megnyitották a szereplők számára, még egyszer mondom: átlátható, jól szabályozott körülmények között.
Spanyolország esetében is rendkívül magas adóbevételi szintről beszélhetünk, mint ahogy Nagy-Britanniában is, de azt gondolom, hogy ezek az országok nálunk nemcsak lakosságban, hanem GDP-ben is jóval erősebb országok, tehát nem érdemes Magyarországot velük összehasonlítani. Amit lehet nézni, Bulgária példáját, amely Magyarországnál valamelyest kisebb, ugye 7 millió lakosa van Bulgáriának, ott 2012-ben lépett hatályba az ottani szerencsejáték-törvény, és ott is ebben az évben, 2014-ben módosították a törvényt, mert a kezdeti bevezetés nem hozta el azt a piacnyitást, amit ettől a törvényjavaslattól vártak.
Én azt gondolom tehát, hogy azok a módosítások, amelyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz, elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a piacra több szereplő lépjen be, elegendőek lehetnek ahhoz, hogy elérje azt a célt ez a törvényjavaslat, amely plusz adóbevételekkel a magyar sport, az élsport és a szabadidősport támogatását célozza. Azt gondolom, hogy 2-3 milliárd forintnyi adóbevétel egy igen jelentős plusz sporttámogatás lenne, és különösen azt gondolom, hogy a szabadidősport terén egy áttörést jelenthetne egy ilyen többlettámogatás, hiszen ha megnézem az idei évi adatokat, akkor 2014-ben a szabadidősport területén alig több mint 300 millió forint felhasználható támogatás van. Tehát ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával éves szinten nagyjából kétszeresét lehetne majd szabadidősport támogatására fordítani, ami nem mellékes és nem elhanyagolható körülmény.
Összességében tehát arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, és bízom abban, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával és a júliusi hatálybalépésével elérjük azt, hogy a piac érdemben bővülni tud, elérjük azt, hogy a piac szereplői között a szürke- és a feketeszférában dolgozók teljes kitiltása megtörténhet, és csak valóban a magyar adójogszabályok és a magyar szabályozás hatálya alatt álló, tisztességesen működő piaci szereplők lesznek az online sportfogadások területén.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
