TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha a benyújtott törvényjavaslatnak csak a címét néznénk, akkor még azt is gondolhatnánk, hogy ez valóban a sportfogadásról szól. De ha jobban beleolvasunk, akkor látjuk, hogy leginkább a koncessziós törvényt és a szerencsejátékról szóló törvényt módosítja. Ez egy újabb törvény, amely a kivételezetteknek kedvez, a kivételezetteket hozza ismét jobb helyzetbe.
Röviden tekintsük át, hogy mi is történt az elmúlt három évben a szerencsejáték-piac területén. A 2011 őszén módosított szerencsejáték-törvény akkor megteremtette a lehetőséget a helyhez kötött, szerveralapú pénznyerő automaták üzemeltetésére. Ezzel egyidejűleg akkor drasztikusan megemelték a játékadót, aminek következtében akkor a korábbi 25 ezerről mintegy 1500-ra csökkent a számuk, ennyi maradt a piacon.
2011-ben még a játékadóbevétel 51 milliárd forint volt, a kormányzat 2012-re pedig 78,4 milliárd forintot tervezett. A 2011. évi játékadóbevétel mintegy fele származott a pénznyerő automaták üzemeltetéséből. A szaktárca akkor a szerveralapú szerencsejáték-piactól várta a stabil játékadóbevételt 2012 második felétől. 2012 júliusában a miniszter úrhoz intéztem egy interpellációt, amelyre akkor Cséfalvay államtitkár úr válaszában még a szerveralapú pénznyerő automaták előnyeit emelte ki, az átalakulás költségvetési bevételekre vonatkozó kedvező hatásáról beszélt, és kijelentette, hogy a 2012-2013. évekre irányadó, pénznyerő automatákra vonatkozó játékadó-előírások teljesülésével és a bevételekkel is megalapozottan számolhatnak. Azaz a 2012. évre a szerveralapú működtetésre való áttéréssel 37,2 milliárd forint bevétellel számoltak akkor. Ez a bevétel azonban csak elképzelés maradt, hiszen egy módosítással megszűntek a játéktermek, és ezzel együtt megszűnt a játékadóbevétel is. A járulékos egyéb adóbevétel-kieséssel a megszűnő cégekben a munkahelyek megszűnése miatt még szintén 20-30 milliárd forint esett ki mint adóbevétel akkor.
Azt mondták, hogy ezzel semmi gond nincs, mert majd az online szerencsejáték megadóztatásából pótolni fogják, és a költségvetésbe akkor ezt plusz 10 milliárd forinttal betervezték. A szerencsejáték-piac megszűnésekor egyrészt nemzetbiztonsági kockázatra, másrészt arra hivatkoztak, hogy túlzottan nagy a szenvedélybetegségek kialakulásának száma.
Lázár János akkor még ezt mondta: „Az egészen furcsa dolog, hogy a magyar állam valakinek a függő státusából, a személyes kiszolgáltatottságából, netán a személyes függőségéből próbál anyagi előnyt kovácsolni, személyek szenvedélybetegségéből, adott esetben annak megadóztatásával anyagi előnyhöz szeretne jutni. Úgy gondolom, ez összeegyeztethetetlen egy polgári gondolkodású, konzervatív gondolkodású politikus mentalitásával, politikai eszméjével, nézetrendszerével és világnézetével.” - mondta Lázár János.
Úgy tűnik, a helyzet időközben megváltozott. A parlament 2013 októberében kivételes sürgős eljárásban meghozott döntésének a három nagy kaszinó lett a nyertese. A három kaszinó bevétele a 2012. évben összességében az előző évinek 275 százaléka lett. Több mint negyedével nőtt a tiszta játékbevétel és a játékadó-befizetések is.
Aztán a 2013. év újabb hatalmas emelkedést mutat. A Las Vegas Casino árbevétele a 2012. évi 3,8 milliárd forintról 6,2 milliárd forintra növekedett.
(19.10)
Az üzemi eredménye az előző évi 683 millió forintról 1,97 milliárd forintra ugrott. Így aztán semmi meglepő nincs abban, hogy a cég az előző évinél több mint háromszor nagyobb, 1,68 milliárd forint osztalékot fizetett ki tulajdonosainak. Még nagyobb árbevételnövekedést ért el a Belvárosi Kaszinó, hiszen forgalmát 2,8 milliárdról 7,2 milliárdra növelte egyetlen év alatt. Eredménye pedig az előző évi 747 millióról 2,38 milliárd forintra nőtt. Ez a kaszinó a Szerencsejáték Zrt. érdekeltségi körébe tartozik, és miután ez év december 31-én lejár a koncesszióengedélye és a Szerencsejáték Zrt. nem bizonyult megbízható szerencsejáték-szervezőnek, kénytelen lesz bezárni. Miután a budapesti kaszinóüzemeltetésekre a Las Vegas Kft. szerzett jogot, így nem kell találgatni, hogy vajon ki folytatja majd a kaszinó üzemeltetését.
2013 augusztusában még az volt az elképzelés, hogy zártkörű koncessziós pályázat keretében tíz vidéki kaszinó tíz évre szóló működését engedélyeznék. Igaz, akkor még nem tudták, hogy milyen szempontok alapján választják majd ki a pályázókat. Cséfalvay államtitkár úr egy korábbi interpellációmra adott válaszában akkor azt mondta: „Tárcánk egyelőre vizsgálja a II. kategóriájú játékkaszinók alapításának gazdasági és jogi feltételeit és annak keretében azt is, hogy az üzemeltetés milyen pályázati eljárással valósítható meg. Ezért a kiválasztási elvekről, a pályázati feltételekről a döntéselőkészítés jelenlegi szakaszában még nem tudok tájékoztatást adni.” - mondta akkor Cséfalvay államtitkár úr. Azóta időközben minden világossá vált. 2013-ban olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely szerint az ágazati miniszter mellőzheti nyilvános koncessziós pályázat kiírását, ha a koncessziós szerződés megkötésére megbízható szerencsejáték-szervezővel kerül sor. Tehát aki megbízhatónak minősül, az pályázat nélkül is megkaphatja a koncessziós jogot a kaszinónyitásra.
Pontosan egy hónappal az áprilisi országgyűlési választások után hozta nyilvánosságra a Gazdasági Minisztérium Varga Mihály miniszter azon döntését, miszerint a Las Vegas Kft. öt budapesti és egy Pest megyei kaszinó üzemeltetésére szerzett jogot, míg az Aranybonusz 2000. Kft. két koncessziót nyert Kelet-Magyarországra. A Las Vegas Casino jelenleg is működő három kaszinójának egyike a fővárosi Széchenyi téren üzemel, amelynek amúgy a koncessziója idén lejár. Az Aranybonusz Kft. viszont teljesen új ezen a fajta szerencsejáték-piacon, a 2012-es adatok szerint 700 millió forintos bevétele és nulla alkalmazottja volt. Az NGM indoklása szerint viszont mindkét nyertes megbízható adófizető, ezért kapták ők a koncessziókat.
A Szerencsejáték Zrt. állami cégként ugyan indult az állami kaszinótenderen, ám nem nyert, azt azonban nem tudni, hogy azért vesztett-e, mert az állami cég nem elég átlátható, vagy nem megbízható adófizető, esetleg keveset ígért. Azt, hogy mi lesz a zrt.-vel, nem tudni, most folynak az egyeztetések arról, hogy a cég milyen típusú szerencsejátékok szervezésével tud a leghatékonyabban hozzájárulni a költségvetési bevételekhez - nyilatkozta a nemzetgazdasági tárca.
A tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint Magyarországon összesen 11 kaszinó kaphat működési engedélyt. Ebből a fővárosban és Pest megyében legfeljebb összesen öt kaszinó üzemelhet, jelenleg már két játékterem működik, az engedélyük 2014. december 31-éig él: a Belvárosi vagy más néven Tropicana Casino, amit a Szerencsejáték Zrt. üzemeltet, valamint a Las Vegas Casino. A most kiadott új kaszinókoncessziós szerződések úgy rendelkeznek, hogy a koncessziós időszak két budapesti koncesszióegység esetén 2014. szeptember 1-jén indul, míg a többi három budapesti játékkaszinó-egység esetén 2015. január 1-jén kezdődik. A Las Vegas a jelenleg működő kaszinó továbbüzemeltetése mellett négy új kaszinót üzemeltethet, ám ezek közül az egyik nagy valószínűség szerint a Tropicana átvételét jelenti, amennyiben az állami céggel meg tud állapodni a vételárról, hiszen ez a Szerencsejáték Zrt. nem üzemeltetheti tovább a berendezett működő kaszinóját.
A kelet-magyarországi régióban legfeljebb három kaszinó üzemelhet, jelenleg egy sem működik. Ezzel összhangban a megkötött új koncessziós szerződések alapján a koncessziós időszak Debrecenben 2014. július 29-én, Nyíregyházán 2014. augusztus 5-én, tehát már az idei évben elindul.
A most benyújtott törvényjavaslat szerint a megbízható szerencsejáték-szervezőknek lehetővé tenné az online szerencsejáték üzemeltetését is. A szabályok értelemszerű alkalmazásával tehát ajánlatot tehet és köthet koncessziós szerződést a megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték szervezésére is - mondja a javaslat. Persze, azonnal könnyít is a helyzeten, hiszen „a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj összege legalább kétszeresének megfelelő összegű éves koncessziós díj” eredeti szöveg helyett az előterjesztő szerint csak a koncessziós díj egyszeri összegét kellene kifizetnie. Ez természetesen vonatkozna a nemrégiben kiosztott két vidéki és öt Pest megyei kaszinó koncessziós díjára is, és megbízható lévén, az összeg levonható lenne a fizetendő játékadó összegéből, ezt a részt ugyanis változatlanul hagyták a törvényszövegben.
Az indoklás szerint a szerencsejáték piacán egyre nagyobb teret nyernek a világhálón elérhető szerencsejátékok. A jelenleg hatályos magyar szabályozás azonban a külföldön már jelentős ügyfélkörrel és tapasztalattal rendelkező piaci szereplők számára nem teszi vonzóvá a magyarországi megjelenést. Így a szerencsejáték-piacon ez a piaci rés nagyrészt kihasználatlan marad, és ebből a magyar államnak jelentős adóbevételei nem keletkeznek - mondja az indítvány. Az indítvány szerint célszerű lehetővé tenni, hogy Magyarországon távszerencsejáték szervezésével külföldi székhelyű vagy hazai székhelyű, az előírt tőkeigényű társaságok is foglalkozhassanak. A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény javasolt módosítása szerint távszerencsejáték a sorsolásos játék, a sportfogadás, a kártyajáték és a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. Azonban az nem derül ki, hogy mi lesz a lottóval és mi lesz a többi számsorsjátékkal.
A távszerencsejáték havi gyakorisága, teljesítendő játékadója a meghatározott tiszta játékbevétel 10 százaléka lenne. Az indítvány szerint csökkenne a felügyeleti díj mértéke is. A kötelezettek távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százalékát, de legalább 100 ezer és legfeljebb 10 millió forintot fizetnének a jelenlegi törvény szerinti 50 millió forint helyett.
Szintén csökkentené a javaslat a megfogalmazás szerint a korábban túlzottan magas szinten meghatározott koncessziós díjat. A koncessziós díj minimuma 2014-re az egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 30 millió forint, több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén további, játéktípusonként 15 millió forint lenne. A jelenlegi jogszabály 100 millió forintot ír elő játéktípusonként.
A távszerencsejáték ügye 2011 szeptembere óta húzódik. Ekkor alkotta meg ugyanis a távszerencsejáték fogalmát a kormány. Az azóta eltelt majdnem három évben a külföldi érdekeltségű online kaszinók és sportfogadási oldalak forgalma a pénznyerő automaták betiltásával és a mobilalkalmazások elterjedésével a sokszorosára nőtt. Nincs adat, hogy hány milliárd forint megy így ki évente az országból, de minden bizonnyal jelentős összeg, amiből a magyar költségvetés egy forinttal sem részesül.
A parlament egy éve fogadta el azt a javaslatot, amely a távszerencsejáték koncessziós díját évente és játéktípusonként 100 millió forintban határozta meg, valamint a kéthetente teljesítendő játékadót a tiszta játékbevétel, a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözetének 20 százalékában. Ezen kívül kellene még a fent részletezett szerencsejáték-felügyeleti díjat is leróni. Az online szerencsejátékot üzemeltető cégek szerint túlzott mértékű volt a megállapított koncessziós díj, figyelembe véve a magyar piac lehetőségeit. A 20 százalékos játékadóval azonban nagy gondja senkinek nem volt, az egy általánosnak mondható mérték Európában, több országban is ennyit fizetnek. Előbb említette a képviselőtársunk, hogy van, ahol ennél többet is. Ezért is érthetetlen ennek csökkentése.
Összességében elmondhatjuk, hogy a törvény célja ellentétes a kormányzat korábban más területeken megfogalmazott céljaival, irányával. Más területeken az állam szerepének növelését tartják fontosnak. Itt pont az ellenkezőjét látjuk, hisz az állami cég, a Szerencsejáték Zrt. piaci részesedésének csökkentése történik. Most nem az a fontos, hogy egy állami cég meghatározó legyen a piacon. A jelenlegi módosítással befejezik a szerencsejáték-piac újrafelosztását. A benyújtott törvényjavaslat alapján csak egyvalami látszik biztosan: még kedvezőbb feltételek mellett újabb piacot és újabb milliárdokat kívánnak juttatni a baráti, üzleti körök számára. Ezért az MSZP frakciója ezt a javaslatot nem támogatja.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)
