DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Hétfőn megszületett a Kúria 2/2014-es polgári jogegységi döntése. Ennek kapcsán jó néhány dolog világossá vált a tizenvalahány éve húzódó devizahitelkrízis kapcsán. Elöljáróban ki kell mondani azt, hogy árfolyamkockázatnak egy fogyasztói hitelszerződésben semmi keresnivalója nincsen. És még egy körülményre fontos rámutatni, amit egyébként a Kúria nem vizsgált: ezeket a deviza alapú hitelszerződéseket nem csak polgárjogi alapon lehet kikezdeni, kétséges az, hogy az ilyen típusú jogügyletek nem ütköztek-e bele az annak idején hatályos hitelintézeti törvény 78. § (1) bekezdésébe, amelyik egyébként megkövetelte a bankoktól, hogy az adósok teherviselő képességét megvizsgálja.
Nem csak a bankoknak, az elmúlt tíz év kormányainak is van elszámolnivalója. Ez az egész konstrukció, ez a hibás termék kétmillió embert nyomorított meg, kis- és középvállalkozások ezreit tette tönkre, befagyasztotta a hitelpiacot, és nulla növekedési pályára lökte a magyar nemzetgazdaságot.
(9.50)
Az egész történet egy olyan kormányrendelettel indult, a 88/2001. kormányrendelettel, aminek aláírója Orbán Viktor volt. Majd később a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány létrehozta a túlfogyasztás gazdaságpolitikáját, amit csak külföldi forrásból lehetett finanszírozni, és a lehető legnagyobb cinizmussal a forrásban levő árfolyamkockázatot a legkevésbé teherviselő lakosságra hárította. Gazdaságpolitikájuk a növekedés hamis látszatát keltette, miközben a növekedés mögött csak a fogyasztás állt. Ezt követően a külföldi tőkét egyébként gond nélkül kiszolgáló Bajnai-kormány egy önkéntes banki magatartási kódexszel próbálta meg szőnyeg alá söpörni a problémát.
Felelősségük van a jegybanki vezetéseknek is, hiszen 2006-2007 körül a svájci központi bank figyelmeztette a kelet-középeurópai országokat az ügyletekben rejlő kockázatokra. Ezt követően a lengyelek eljártak a svájci központi banknál, kötöttek egy szakügyletet, és kivezették ezt a hibás terméket. A csehek és a horvátok ugyanígy tettek. A Járai Zsigmond-féle jegybankvezetés, majd később a Simor-féle jegybankvezetés viszont figyelmen kívül hagyta a svájci bank figyelmeztetését.
Az Orbán-kormánytól 2010 májusa után joggal várták úgy a hitelkárosultak, hogy megoldást nyújt. Három intézkedést kell kiemelni. Az egyik a végtörlesztés, amely a devizahitelesek 77 százaléka számára nem volt igénybe vehető. Pont azokon nem segített, akik a legmélyebbre estek ebben a csapdában. Az árfolyamgátat pontosan azok, akiknek 90 napnál nagyobb elmaradásuk volt, nem tudták igénybe venni 2013 novemberéig, tehát a kormány három és fél éven keresztül nem segített a valóban kritikus helyzetben lévő adósokon. Végezetül az eszközkezelő pedig egy eszköztelen eszközkezelő volt, érdemi anyagi források nélkül.
A Lehet Más a Politika időközben öt javaslatot is megfogalmazott, ami érdemben segített volna ezen a helyzeten, nemcsak a hitelkárosultakon, hanem a magyar nemzetgazdaságon is. 2011 őszén terjesztettük elő a nemzeti ingatlanalapra vonatkozó javaslatunkat, ami a bankadót is ennek a krízisnek a kezelésére fordította volna, és meg lehetett volna vetni egy közösségi bérlakásállomány alapját, egy közösségi bérlakás-fejlesztési program alapját.
Javasoltuk mi is, hogy a Magyar Nemzeti Bank haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a svájci központi bankkal és az Európai Központi Bankkal a kereskedelmi bankrendszer forrásoldala biztosítása végett. 2013-ban, illetve idén év elején Ertsey Katalin és Vágó Gábor képviselőtársaimmal előterjesztettük azokat a javaslatokat, hogy ne lehessen többé a bírói út megkerülésével bárkinek a házára végrehajtást vezetni. A Fidesz ezt elvetette, a bankok oldalára állt.
Javasoltuk továbbá azt, hogy a polgári törvénykönyv az ilyen típusú ügyleteket tiltsa meg, javasoltuk továbbá azt, hogy a bankok a deviza alapú hitelből eredő követeléseiket ne ruházhassák át kétes hátterű cégekre. Ezeket a javaslatokat a Fidesz utoljára két héttel ezelőtt lesöpörte az asztalról, nem kívánt segíteni az embereken, mert tart a Bankszövetségtől.
Végezetül, a döntést követő órákban előterjesztettünk ezen a héten egy törvényjavaslatot, amely a tisztességtelennek minősített árfolyamrésből szedett nyereség visszafizetésére kötelezné a bankokat. Nincs több idő, nincs mire várni, cselekednie kell a kormánynak. Fontolják meg még egyszer a javaslatainkat.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)
