SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Átnéztem részletesen ezt a javaslatot, és nagyon vegyes érzésekkel állok itt, mert van benne néhány olyan pont, amit el is lehetne akár fogadni, de persze van olyan, amit nem lehet. Végigszaladok ezeken.
A polgárok személyi adatainak, lakcímének nyilvántartásáról szóló jogszabályt illetően akár támogatható is lenne a javaslat. Kérdés egyébként, hogy van-e helyben kapacitás erre a munkára, tehát felmérték-e ennek a következményeit, mert ez komoly munkákat teremthet.
Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény módosítása során szintén semmi különösebb indoka nincs annak, hogy a frakciónk ez ellen szavazzon, ha nem lennének elvi gondjaink. Ugyanígy a köziratokról és közlevéltárakról szóló jogszabály módosítása is olyan, ami nem különösebben problémás.
Az ingatlantörvény módosítása kapcsán felhívnám az előterjesztő figyelmét, hogy következetesen a földtulajdonosok összes ingatlanjának kimutatásáról van szó a javaslatban, ami azt jelenti, hogy valakinek a nem termőföld célú ingatlanjait is lekérdezhetik, ami szerintem nem lehet a jogalkotó vagy a módosítást tevő célja, tehát minden bizonnyal itt csak a termőföldnek minősülő ingatlanokra kellett volna hogy gondoljon.
Ugyanígy van még benne néhány olyan, ami elfogadható, ennek ellenére azt mondom, mégis azt gondoltam, hogy ez az egész egy gáz, nagyon sok dolog miatt. Összességében van egy földrengés. Véget ért a földmoratórium. Megvan a földrengés, bejön a gazda, mit csinál? Előszedi a földről a nagynéni fényképét, és elkezdi kiszegelgetni a falra mint a legfontosabb dolgot.
Egy héttel ezelőtt volt itt a földtörvény módosítása, amivel azt kellett volna kezelnünk, hogy ez a jogszabály hogyan ne szolgálja a további birtokkoncentrációt. Azt kellett volna kezelnünk, hogy hogyan ne segítse azt elő, hogy a szomszédok, a közös, társtulajdonosok - akik az osztatlan közös kapcsán körülbelül másfél millió hektár nagyságrendben még mindig kifüggesztés nélkül vehetnek földet, és így növekedhet tovább a nagybirtok - hogyan ne szerezzenek földet. Ezt a Fidesz képviselőcsoportja leseperte! Azt mondta, hogy ez nem fontos.
Ehelyett itt van egy kis salátahegesztgetés, ami Burány képviselő úr szavaival élve teljes mértékben egy ilyen avatár-előterjesztés, ami bejön egy képviselő egyéni képviselői indítványaként, amikor nyilvánvalóan mulasztásokat és hibákat próbál lefedni. Ez sok tekintetben okoz komoly problémát. Az egész előterjesztésnek, hogy konkrétan erről beszéljek és ne csak elvi kérdésről, számomra a legnagyobb problémája az, hogy gyakorlatilag a földművelésügyért felelős tárca vezetőinek akarja a hatáskörébe tenni a teljes Birtokpolitikai Tanácsot és ezáltal a magyar állami kézben lévő termőföldek fölötti rendelkezési jogot.
Megmondom őszintén, ellenzéki képviselőtársaimtól is várnék lényegesen nagyobb ellenzést, ugyanis itt nagyságrendileg arról van szó, hogy az NFA kimutatása szerint 378 milliárd forintnyi termőföld rendelkezési jogát úgy akarja odaadni egy csak egy miniszter által kinevezett testületnek a jogszabály, hogy arra semmiféle hatás nincs.
Ebben az országban - nagyon sok európai országtól eltérően - nincs egy átfogó stratégia arra, hogy az állami vagyont és az állami termőföldet hogyan hasznosítsuk. Tehát nem mondta ki soha senki azt egy olyan jogszabályban, stratégiában, keretstratégiában, hogy az állami földeknek, ennek a hatalmas termőföldvagyonnak a hasznosítására miként kerüljön sor.
Tényleg az a legjobb ötlet, hogy odaadjuk volt téeszes haveroknak, pályáztatás nélkül? Vagy az a jó ötlet, ha fogjuk, és pályázati úton, pályázatot imitálva odaadjuk az egyéb új zöldbáró haveroknak? Vagy valakinek eszébe jut az, hogy állami gazdaságokat hozzunk létre, mert utána azt ki lehet privatizálni? Tehát nincs egy stratégia arra, hogy a termőföldet hogyan használja az ország. Nem született ez meg.
Ehhez képest az az egy tanács, akinek hatásköre lenne az, hogy ilyenekről gondolkozzon, nemhogy azt csinálja, hogy kinyitja a nemzet számára egy stratégiai gondolkodással azt, hogy mit kezdjünk az állami vagyonnal, nem azt csinálja, hogy bevonja a frakciókat, és nemzeti összhangra próbál törekedni, nem bevon civil szakértőket és agrárágazati képviselőket, hanem leszűkíti ennek a körét. Azt mondja, hogy egy miniszter, az az egy miniszter nevezzen ki egypár embert, aki e fölött a 378 milliárd forintnyi értékű állami vagyon fölött rendelkezik, és alkossa meg annak a stratégiáját, hogy az hogyan kerüljön hasznosításra.
MSZP-s sorokból szó volt erről, hogy a földművelésügyi tárca súlya milyen. Nem tudom, nekem úgy tűnik, mintha egy fideszes erőpróbának lennénk a tanúi, hogy ki rendelkezik több erőforrás fölött, ki milyen hatalommal bír. Mert gyakorlatilag az egész állami földek fölötti rendelkezési jog átruházása a földművelésügyi tárca irányításához, és azt mondani, hogy úgy jöjjön létre a Birtokpolitikai Tanács, hogy teljes mértékben önmaga tudjon dönteni erről a stratégiai és nemzeti fontosságú kérdésről, szerintem elég nagy felelőtlenség.
(20.00)
Ez a tanács az NFA-törvény alapján előkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó földrészek hasznosításával kapcsolatos földbirtokpolitikai irányelveken alapuló középtávú stratégia tervét, mindemellett dönt a 100 millió forintot vagy a száz hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben. Tehát oda akarjuk adni az összes rendelkezési jogot e fölött a vagyon fölött egy olyan szűk testületnek, amelyről fogalmunk sincs, hogy kik lesznek a tagjai és milyen szempontok alapján kerülnek kiválasztásra. Szerintem ennek a salátajavaslatnak ez a legfontosabb problémája. Az összes többi esetében nagyon pici magyarázkodással azt lehet mondani, hogy lehetne támogatni, habár elviekben ott is felmerülne, hogy miért egyéni képviselői indítványként jön ez, miért kell ezt kivételes eljárásban tárgyalni, amikor sokkal nagyobb stratégiai problémák vannak a földtörvénnyel. Ehelyett egy saláta-előterjesztésben picike hegesztgetéseket látunk.
Ezeknek az elfogadása azért nem történhet meg részünkről, mert nem folyt erről párbeszéd, nem néztük át a következményeket, és most ugyanúgy, mint ahogy magában a földtörvényben is rengeteg pici hiba maradt, meg az ezzel kapcsolatos jogszabályokban, és ennek történik egy-egy pici kijavítása, most újra lesz ilyen. Tipikus példa az, amit mondtam a földtulajdonosok ingatlanjairól. Tehát ha nincs termőföldje valakinek, akkor annak nem kérdezhetik le a lakóingatlanját, ha termőföldje van, akkor a lakóingatlanját is lekérdezhetik. Ezt mondja ez a javaslat. Gyakorlatilag a termőföldtulajdonosoknak több adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, mint annak, akinek nincs termőföldje, megteremtve ezzel egy társadalmi egyenetlenséget, hiszen az állam nem ugyanúgy tudja megnézni állampolgárainak a vagyonát.
Összességében a pici javaslatok esetleges létjogosultságát nem megkérdőjelezve, de megkérdőjelezve annak a stratégiai döntésnek, hogy a képviselő úr, ismerve szerintem a vidék problémáját, ismerve a termőföldhelyzetet, mégis ezt tartotta a legfontosabbnak, emiatt nagyon-nagyon nehéz lesz elfogadni, és elfogadni azt, hogy ezzel kell foglalkoznunk. Én nyilvánvalóan nagyra becsülöm Font Sándor urat, és gondolom, a társadalmi támogatottsága helyben magas, ha már ilyen régen képviselő, de nem hiszem el, hogy valaki úgy ébred fel reggel az ágyában, hogy egy salátatörvénnyel ezeket a pontokat kellene módosítani, és pont a Birtokpolitikai Tanácsot kellene átalakítani.
Ebből adódóan azt gondolom, hogy a frakció nem fogja tudni támogatni ezt a módosítást, és minden eszközzel megpróbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalom tudjon arról, hogy az összes állami föld fölötti rendelkezési jogot akarja odaadni egy olyan szűk testületnek a magyar kormány, illetve a parlament többsége, aminek csak a földművelésügyért felelős miniszter lesz a kinevezője. Szerintünk ez egy nagyon nagy aggály, szerintünk ez nagy probléma és egy nagyon nagy kockázat az állami vagyonnal kapcsolatban. Az ilyen kockázatokból már volt korábban is baj, és nagyon-nagyon jó lenne, ha ez nem így történne.
Emiatt kérem a megértésüket és véleményünk elfogadását. Köszönöm szépen.
