BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, ezért engedjék meg, hogy elsőként megköszönjem a kormánynak, az újonnan kormányba került igazságügyi miniszternek, hogy első döntéseinek és első lépéseinek egyike volt, hogy ezt a lakosság szempontjából, és azt gondolom, hogy egyébként a pénzintézetek szempontjából is fontos törvényjavaslatot a parlament elé terjesztette. Miniszter úr, köszönjük szépen, képviselőtársaim nevében is.
Ahogy már azt a korábbi lépésekben láthatták, az Orbán miniszterelnök úr által vezetett előző kormány, a nemzetközi együttműködés kormánya is foglalkozott több lépcsőben ezzel a kérdéssel, és igyekeztünk a devizahitelesek problémáit kezelni, és nyilvánvalóan a költségvetés teherviseléséhez igazodva több lépésben megmenteni őket attól a helyzettől, amelybe a korábbi szocialista kormányok, a Bajnai- és a Gyurcsány-kormányok sodorták. Hiszen nem szabad elfelejtenünk azt, hogy ezzel az egész kérdéskörrel nem kellene foglalkoznunk akkor, hogyha megmaradt volna az a támogatási rendszer, amelyik még a 2001-2002-2003-as időszakban működött, tehát az első polgári kormány idején került bevezetésre, amikor is az állam által támogatott forinthitelekkel tudott a lakosság egy nagyon komoly ingatlanvásárlási programba fogni, ami a hazai gazdaságot felpörgette, felélénkítette, a hazai építőipart meglendítette, azon túl egy olyan korrekt, kezelhető hitelkamatmértéket biztosított a társadalom számára forintban nominálva, amely kizárt mindenféle árfolyamkockázatot. Sajnos ez a kedvezményes lakáshitelrendszer megszűnt, jött helyette egy olyan kormányzati kommunikáció - mondom még egyszer, mind a Gyurcsány-, mind a Bajnai-kormányok idején -, amelyik kifejezetten az embereket a devizahitelek felvételére sarkallta, és az emberekkel elhitette azt, hogy ez egy olyan, egyébként kockázatmentes hitellehetőség, amely jóval olcsóbb, mint a piacon elérhető forinthitelek szintje.
Tehát ezek az előzmények juttatták el oda a magyar társadalmat, hogy családok százezrei kerültek reménytelen helyzetbe, olyan helyzetbe, amelyben nem tudták fizetni a törlesztőrészleteiket. Még egyszer mondom, ennek a segélycsomagnak vagy ennek a devizahiteleseket megsegítő csomagnak egy nagyon fontos része az a törvényjavaslat, amely rendezi azt a tisztességtelen szabályozást, amellyel a bankok a hitelesek részére önkényesen állapítottak meg új és új feltételeket, amelyek nyilvánvalóan jelentős költségnövekedést jelentettek számukra.
A törvényjavaslat szerint a pénzügyi intézményeknek meg kell vizsgálniuk a javaslat hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések körében alkalmazott általános szerződési és egyedileg meg nem tárgyalt feltételeket, valamint azt is meg kell vizsgálni, hogy tartalmaznak-e egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét biztosító, a szerződések részévé váló vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötést is.
Arról beszéltünk korábban is, hogy nem volt megfelelő tájékoztatás. Az emberek, amikor a hitelszerződéseket aláírták, és amikor ezek a kölcsönök számukra folyósítva lettek, akkor nem lettek felvilágosítva arról, hogy milyen módon, milyen árfolyamon fogják számolni nekik a havi törlesztőrészleteiket, sőt azt sem tudták, hogy az árfolyamkockázatokat milyen szintig kell nekik saját maguknak viselniük.
(18.00)
A javaslat rendelkezik a folyamatban lévő perekről is. Nagyon fontos kérdés, hogy azokat a pereket, ahol a vita az árfolyamrésről, illetve az egyoldalú szerződésmódosításoknál a kamatköltség- és díjemelésről folyik, felfüggesztik. A törvényjavaslat első része annak a folyamatnak, amely során teljesen kivezetik a devizahiteleket. Mind a miniszterelnök úr, mind Varga Mihály gazdasági miniszter jelezte, hogy karácsonyig szeretnénk elérni azt az állapotot, hogy Magyarországon egyetlen hitelesnek se legyen devizahitele, mindenki megkapja azt a lehetőséget, hogy ezt a hitelét forintosítsa. Ezt követően a mostani törvényjavaslat megtárgyalása után is további lépésekre lesz szükségünk, hiszen önmagában a mostani javaslat még nem tud minden kérdéssel foglalkozni. Tehát arra kell számítania a parlamentnek, hogy ősszel, a szeptemberi ülésszakot követően további lépések következnek, további olyan törvényjavaslatokat kell majd megtárgyalnunk a Ház előtt, amelyek végigviszik ezt a folyamatot. Nagyon bízunk abban, hogy egy olyan szabályozás, egy olyan törvény születhet majd ebben a kérdésben, amely pontosítja és véglegesíti, hogy hogyan kell elszámolniuk egymással a bankoknak és az ügyfeleknek. Végül pedig reményeink szerint megszületik majd a devizahitelek végleges kivezetéséről szóló jogszabály is. Tehát arra kell készülnünk a Házban, hogy az ősz folyamán is ezzel a nagyon fontos kérdéssel több ütemben foglalkoznunk kell.
Igazából a mostani előttünk fekvő javaslatnak három fő pillére van. Ezek közül az első az árfolyamrés kérdése. Itt mérlegelésre nincs lehetőség, a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy semmis az a kikötés, mely szerint a kölcsön felvételekor a deviza vételi, visszafizetéskor pedig érdekes módon a deviza eladási árfolyamán kell számolni. Ez egy nagyon érdekes kérdés. Itt van az az árfolyamrés, az a hihetetlen nagy költséghányad, amelyet egyértelműen a hitelesekre terheltek a bankok. Érdekes módon, ha megnézzük azokat a hitelszerződéseket, amelyeket például a vállalati szférában kötöttek, hogy, hogy nem, képesek voltak arra a bankok, hogy deviza-középárfolyamon számoljanak el az ügyfelekkel, ami természetesen egy sokkal tisztességesebb és a hitelfelvevők számára gyakorlatilag sokkal költségkímélőbb megoldás lehet. E helyett a passzus helyett az új gyakorlatnak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama fog belépni. Ez azért fontos, mert ebben a kérdésben nem az egyéneknek kell majd pereskedniük, hanem az állam írja elő az átszámítási kötelezettséget.
A bankoknak ezt a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül el kell végezniük. Az átszámítás jogszerűségét, hogy hiba ne essék a számításokba, a Magyar Nemzeti Bank mint bankfelügyelet hivatalból fogja ellenőrizni. Az ősszel benyújtandó jogszabálycsomag már tartalmazza majd az árfolyamrés konkrét elszámolását, vagyis azt, hogy a bankoknak minden egyes szerződés esetében hogyan kell elszámolniuk a fogyasztókkal.
A javaslat második pillére az egyoldalú szerződésmódosítások ügye. Itt érdemes felidézni, hogy a gazdasági válság időszakában a bankok egyoldalúan emelték a kamatot, a költségeket és mindenféle, a hitelszerződésekkel kapcsolatos díjat is. Az egyoldalú szerződés módosítására elviekben van ugyan lehetőség, de annak van egy feltételrendszere, és a jogegységi határozat is tételesen felsorolja ennek az elemeit. Le kell szögeznünk, hogy a szerződésmódosítások csak akkor tisztességesek, ha ezeknek a feltételeknek maradéktalanul megfelelnek. A gyakorlati tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a hitelszerződések döntő többségében ez az egyoldalú szerződésmódosítás nem a fent hivatkozott menetrend szerint történt meg. Az eddigi gyakorlattal ellentétben így a törvény elfogadását követően a bankokra hárul az a bizonyítási teher, hogy igazolják, az általuk végrehajtott módosítások megfelelnek azoknak az elveknek.
Ezekkel a szabályozásokkal sikerül elkerülni, hogy több százezer per zúduljon a bíróságokra, ugyanakkor mivel ezek komoly jogkövetkezménnyel járó jogviták, a tervezet arról is rendelkezik, hogy peres eljárás esetén minden fellebbezési fórumot - fővárosi törvényszéket, táblabíróságot és a Kúriát is beleértve - végigjáró eljárásról van szó. Irányadóak a polgári perrendtartás szabályai lesznek azzal, hogy ezekben az ügyekben a tervezet rövidebb határidőkkel és gyorsabb eljárást rögzít, és kizárólag az említett klauzulák tisztességéről lehet majd a vitát lefolytatni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előterjesztés harmadik pillére a folyamatban lévő eljárások, árverések, perek és végrehajtási eljárások felfüggesztése. Mint ahogy mondtam, az összes olyan esetben, amely a törvény hatálya alá tartozik, felfüggesztésre kerülnek az eljárások, éppen annak érdekében, hogy a bíróságokat is tehermentesítsük, és a fordított bizonyítási eljárás révén a bankokat bevonjuk, és nekik kelljen igazolniuk azt, hogy a részükről ezek az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességesek voltak. Azt reméljük, hogy e törvényjavaslat elfogadásával az a körülbelül ötszázezer még vitatott hitelszerződés, amely komoly terheket jelentett az előző időszakban is a hitelt felvevő magyar állampolgárok részére, rendeződik, a korábbi költségek elszámolásra kerülnek, a bankok azokat a költségeket, amelyeket az egyoldalú szerződésmódosításokkal jogosulatlanul róttak az ügyfelekre, illetve az árfolyamváltozásból származó többletterheket visszafizetik. Ezáltal egy nagyon komoly tehertől tudjuk megszabadítani a magyar állampolgárokat, azokat az ügyfeleket, akik devizahiteleket vettek fel.
Ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, és nagyon bízom abban, hogy e törvényjavaslat elfogadását követően valamennyi vitás kérdésben gyors, hiteles és egyértelmű eljárás következik, amely a fogyasztók, a hitelt felvevők érdekeit minden esetben kiemelten szem előtt tartja.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
