Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az imént mintha a Bankszövetség képviselőjét hallottuk volna a parlamentben. Számunkra nagyon fontos a jogbiztonság, semmiféle olyan szándék nincs bennünk, hogy jogbizonytalanság álljon elő Magyarországon, de mi úgy tartjuk a rend pártjaként, hogy a lopott holmi visszajár.
Az imént az hangzott el Fodor Gábor szájából, hogy bizony a jogbiztonság, az általa vélelmezett jogbiztonság fontosabb tényező, mint hogy a devizahiteles kapcsán egyébként minősítetten lopott holmi visszajárjon. Tehát ha úgy tetszik, fontosabb ez a vélelmezett biztonsági helyzet, mint az, hogy kártalanítsuk azokat az embereket, akiket minden szempontból kártalanítani lehetne, kellene.
Hosszas vitákat folytattunk már itt a parlamentben arról, hogy ezek az ügyletek adott esetben tartalmaztak-e stikliket, jogilag támadhatók-e, milyen visszásságaik vannak. Én nem kívánom most újranyitni ezt a vitát, hiszen úgy érzem, hogy ez közismert, itt a frontvonalak bemerevedtek.
Egyetlen kérdést teszek fel, ami egy költői kérdés, nagyon nehéz rá válaszolni, hiszen a szükséges statisztikák is ritkán állnak rendelkezésre, de a helyzet az, hogy ezen előterjesztést vizsgálva és gyakorló jogászokkal, ügyvédekkel tárgyalva, mint például a kiváló Damm Andreával, aki nagyon sok pert vitt már esélyes és győzelemesélyes szakaszba, azt látjuk, hogy a bankok által aláírt szerződések mintegy 80 százalékában leírják és szerepel az, hogy átváltja a forrásként bevont devizát, és aztán visszaváltja, amikor az ügylet lezárul. A helyzet ezzel szemben az, hogy a bíróságokon, amikor arról van szó, hogy az érintett bankot köteleznék arra, hogy mutasson be egy igazolást arról, hogy azon a napon azon az árfolyamon igenis honnan vonta be, milyen típusú devizát, az esetek kevesebb mint 5 százalékában képesek ilyen igazolást felmutatni, és nem az informatikai rendszer hiánya és visszássága miatt, egyszerűen azért, mert a negyedéves gyorsjelentések szerint is a kihelyezett hitelállományhoz képest alig egyötödnyi bevonás történt.
Tehát ha csak ezt az egy jelenséget vizsgáljuk, bebizonyosodik, hogy itt nem devizahitelezés történt, itt egy nyilvántartási folyamatról beszélünk, ahol a nem is létező árfolyam-különbözetet zsebre tette egy nyilvántartás alapján az a bankrendszer, amelytől a lopott holmit igenis vissza kell szerezni. (Taps a Jobbik soraiban.)
