FUZIK JÁNOS,
FUZIK JÁNOS,
FUZIK JÁNOS, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke, szlovák szószóló, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Pozdravujem Vás v mene parlamentného Výboru národností v Mad’arsku a prajem Vám úspešnú zákonodarnú prácu! (Zaj. - Az elnök csenget.)
Köszöntöm önöket az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében, és eredményes törvényalkotói munkát kívánok.
Magyarország törvényhozásának első önálló nemzetiségi bizottsága, a bizottságunkat alkotó 13 nemzetiségi szószóló nevében mintegy jelképesen szlovák anyanyelvemen is szerettem volna köszönteni önöket első hivatalos megszólalásunk alkalmával a tisztelt Országgyűlés plenáris ülésén és - ami számunkra még fontosabb - bizottságunk első törvénymódosító javaslata általános vitájának nyitóbeszédében.
(14.20)
Bár az Országgyűlés munkájával még csak ismerkedünk, a hazai nemzetiségi politika elméleti és gyakorlati területén gazdag tapasztalatokra tettünk szert. Bizottságunk 8 tagja ma is valamelyik országos nemzetiségi önkormányzat elnöki tisztét tölti be, szószólótársaink pedig egyéb tisztségviselői ezeknek a testületeknek. Ezért véltük úgy, hogy a hazai nemzetiségek életét és munkáját immár alapvetően meghatározó, az intézményfenntartó és kulturális autonómiát építő nemzetiségi önkormányzatok közelgő őszi választásához a mi új országgyűlési nemzetiségi bizottságunknak is hozzá kell járulnia segítő, jobbító szándékkal.
Az idő sajnos nem nekünk dolgozott. Kiemelt fontosságúnak tartottuk, hogy a nemzetiségi választók, akik korábban már átestek egy regisztrációs procedúrán, ugyanabban a szavazókörben adhassák le a nemzetiségi önkormányzatokra szavazataikat, ahol a lakóhelyük szerint a települési testületre és a polgármesterre voksolnak, ahogyan ez legutóbb április 6-án, az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók megválasztásán történt. Eddig ugyanis, és sajnos majd októberben is, a nemzetiségi választóknak még egy további, településenként külön kijelölt nemzetiségi szavazókörbe kellett és kell majd elmenniük, gyakran jelentős távolságra. Vigasztaló lehet számukra, hogy ha a törvénymódosító javaslatunkat a tisztelt Országgyűlés elfogadja, az idei lesz az utolsó ilyen kétlaki önkormányzati választásuk. Kodifikált javaslatunk alapján 2019-ben már a lakóhelyük szerinti szavazókörben adhatják le az összes helyi és nemzetiségi önkormányzati szavazatukat. Ugyancsak a 2019. évi nemzetiségi önkormányzati választások idején lépne hatályba az a javaslatunk, amely a korábbi szabályozást visszaállítva, a választási visszaélések megakadályozása érdekében a nemzetiségi jelölő szervezetek részére hároméves működési kötelezettséget ír elő.
Az idei, októberi nemzetiségi önkormányzati választások kiírása hamarosan megtörténik. Ennek nyomán ismét megkezdődik a nemzetiségi választókat toborzó regisztrációs kampány felerősödése. Hála a korábbi pozitív törvénymódosító lépéseknek, az idei országgyűlési választások kapcsán regisztrált és az ezután jelentkező nemzetiségi választópolgárok névjegyzékbe vétele állandósul, akaratuktól függően végérvényessé válik.
A következő választásokra már nem kell ismételten regisztrálniuk. Ugyanakkor a regisztráció lehetősége az újonnan jelentkezők számára folyamatossá vált. Ez a momentum tehát kulcsfontosságú és a jövőben is az marad. Ezért javasoljuk, hogy a nemzetiségi választói névjegyzékbe való felvételi kérelmek eddigi, esetenként meglehetősen merev és adminisztratív elbírálása helyett egy emberközelibb és megértőbb, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok kérelmeinek elbírásával megegyező megközelítés és döntési mechanizmus érvényesüljön. Ha pedig mindezek ellenére a nemzetiségi választási regisztrációra irányuló kérelmet el kell utasítani, a választási szervek az eddigi gyakorlattól eltérően jelöljék meg elutasító határozatukban negatív döntésük pontos okát.
Így megkönnyítik a javítás lehetőségét, és elejét veszik az öntudatos nemzetiségi választópolgárok ismételt meddő próbálkozásainak.
Mint az eddigiekből is kiderült, a nemzetiségi választási névjegyzékre való jelentkezés lehetősége folyamatos, tehát ez az adatbázis állandó változást, reményeink szerint növekedést mutat, különösen a választási kampányok időszakában. Ezért javasoljuk, hogy a nemzetiségi jelölő szervezetek három alkalommal kaphassanak adatszolgáltatást azokról a szavazókról, akik a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként vannak nyilvántartva. Először az ajánlóívek átadásával egyidejűleg, kötelezően. A második és harmadik adatszolgáltatás a jelölő szervezetek kérésére szintén kötelezően történik a jelöltek és listák bejelentésének, illetve a regisztráció határidejének letelte időpontjában. A két utóbbi adatszolgáltatás, mivel már nem ajánlásgyűjtést, hanem kampánycélokat szolgál, a jogszabályi előírások szerint nem tartalmazza az adataik kiadásának letiltásával élő választópolgárok adatait. Javaslatunk az önkormányzati és országgyűlési választásokra egyaránt vonatkozik.
Utolsó javaslatunk nem választástechnikai jellegű, de a nemzetiségi önkormányzati választásokkal, a jelöltek állításával és indulásával szorosan összefügg. A nemzetiségi önkormányzatok által alapított és fenntartott, túlnyomórészt kulturális és köznevelési intézmények kiemelkedő szerepet töltenek be nemzetiségi közösségeink életében.
A hatályos szabályozással ellentétben a javaslat ezért lehetővé teszi, hogy ezeknek az intézményeknek a vezetői, ha az adott nemzetiségi közösség azt szükségesnek tartja, tagjai lehessenek fenntartó önkormányzatuknak. Így szakmai rátermettségükkel erősíthetik önkormányzatukat és annak kapcsolatát nemzetiségi közösségükkel.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kérem támogatásukat törvénymódosító javaslatunk elfogadásához.
Köszönöm a figyelmüket, köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
