SALLAI R. BENEDEK

Teljes szövegű keresés

SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Tisztelt Házelnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kormány! Ellenzéki politikusként részben feladatom az, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjem a kormányzati megszólalásokat, és felhívjam a figyelmet azokra, amelyek esetleg a kormányzat ígéretétől, eddigi mondandójától némileg eltérnek.
Meglepetéssel hallottam a múlt hét folyamán Szijjártó Péter úr megszólalását a Gazdasági Rádióban, amelyben elmondta, hogy Magyarország újraiparosításához komoly külföldi beruházásokra van szükség. Ennek érdekében leegyszerűsítik a külföldi vállalatok számára biztosítható kedvezmények rendszerét. Eddig 14-16 aláírásra volt szükség 2-3 különböző minisztériumból ahhoz, hogy egy vállalatnak ki tudják adni az egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást, ezt most már csak két lépcsőben lehet megtenni. És új stratégiai megállapodásokat kívánnak kötni külföldi befektetőkkel még a nyár folyamán.
Azért aggaszt engem kifejezetten ez a megnyilatkozás és a kormányzat ezen szándéka, mert az összes eddigi kormányzati megszólalástól és a korábbi célkitűzésektől eltérően ez teljes mértékben már szakít azzal a hagyománnyal a kommunikációban is, hogy megemlítse azt, hogy milyen lehetőségek, milyen esélyek lennének a kis- és középvállalkozások megerősítésére. Ez megszólalásában már elszakad attól a korábbi tervtől, hogy a magyarországi vállalkozások helyzetbe hozása legyen kiemelt kormányzati célkitűzés. Ezt sok szempontból, gazdaságilag, politikailag nagy problémának érzem.
Elsőként is arra szeretném felhívni a figyelmet ebben a témában, hogy ez nagyjából ugyanaz a gazdaságpolitika, mint amit a Gyurcsány-kabinet és a Bajnai-kabinet képviselt, és az előző kormányok folytattak. Önök mindig azt mondják, hogy a magyar nép véleményt mondott arról a kormányzásról és arról az irányról azáltal, hogy önöket ilyen megtisztelően magas támogatással juttatta a parlamentbe, és most úgy tűnik, hogy ezzel a megszólalással teljes mértékben ennek a hagyományait követik.
A külföldi tőke beengedése, a külföldi tőke térnyerésének az elősegítése gazdaságilag egy teljesen hibás irányzat, ezt az elmúlt 25 év bizonyította. A rendszerváltás egyik legnagyobb tévedése volt talán ez a sokkszerű privatizáció, aminek következtében nemcsak másfél millió munkahely tűnt el Magyarországon pár év alatt, hanem az egyik legnyitottabb, globális piactól leginkább függő ország is lettünk a régióban. Jelen pillanatban a régiót elemző gazdasági kutatások azt bizonyítják, hogy a külföldi tőkebefektetések aránya messze nálunk a legmagasabb az egész régióban. Ez nem pusztán azért fontos, mert valaki szívén viseli egy nemzetnek a sorsát, hanem azért fontos, mert gazdaságilag a legrosszabb irány, amit politikailag képviselni lehet.
Jelen pillanatban a GDP csaknem fele származik ilyen jellegű vállalkozásoktól, miközben az ilyen jellegű multinacionális cégek, illetve külföldi befektetők alig egytized mértékben járulnak hozzá a magyar foglalkoztatáshoz. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások - kiemelten a 6-tól 50 főig terjedő foglalkoztatási méretek - kiemelkedő potenciállal rendelkeznének, kiemelt lehetőséget teremtenének, és ezeknek a támogatási helyzete egyre szomorúbb és egyre aggasztóbb.
Összességében egy-egy ilyen kiemelt külföldi beruházás iránya egy koncentrált, centralizált gazdaságfejlesztést teremt meg, és szerte az országban okozza azt a problémát, hogy igényli a mobilizációt, a munkaerő mobil mozgását, és csak egy-egy kistérségben tud pár száz fős vagy annál nagyobb munkahely létrejönni, miközben lemond a kormányzat ezzel a döntésével sok-sok kistérség kis- és középvállalkozásáról.
Továbbra is meggyőződésünk az, hogy a kis- és középvállalkozások építése és fejlesztése egy helyes irány. Az Orbán-kabinet második ciklusában beismerte azt, hogy a belső tőkeképzés egy kiemelten fontos feladat, és a gazdaság saját lábra állítása egy kiemelt nemzeti cél. Ez a lépés, amivel újra arra akarjuk vinni a foglalkoztatás és a gazdaságfejlesztés irányát, hogy külföldieket hozzunk be, teljes mértékben beismerése és annak a kudarcnak az elismerése, hogy ez nem sikerült, ezt nem sikerült megvalósítani. Nagyon-nagyon aggasztó az az irány, hogy gyakorlatilag olyan gazdaságfejlesztési irányok jöhetnek be az országba, amelyek nemcsak környezetszennyezőek, hanem teljes mértében egy kínai típusú gazdaságot fejlesztenek Magyarországon, ami gyakorlatilag kihasználja a humán erőforrásokat.
Eközben a kis- és középvállalkozások nem kapnak könnyítéseket, nem kapnak egyszerűsítéseket, közel két tucat címen szednek be tőlük adókat, és őket sanyargatja leginkább a NAV is. Nagyon-nagyon hibásnak érezzük ezt az irányt, és nagyon szívesen látnánk, ha az ettől való eltérésnek bármi tanúbizonyságát adná a kormány, és örülnék, ha erre kapnánk egy megnyugtató választ. Arra kérem a válaszadót, megköszönném, ha nem azzal jönne, hogy az LMP-nek milyen a támogatottsága meg mit csinált a másik kormány 2002-től 2010-ig, mert nem erre vagyunk kíváncsiak, hanem arra, hogy ezt a helyzetet hogyan lehet kezelni.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
(13.10)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem