TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Elég nagy vitát váltott ki a reklámadó bevezetése az elmúlt hetekben bizonyos médiaszolgáltatóknál, elég nagy volt a tiltakozás. Azonban való igaz, hogy a kormány adópolitikájába ennek az extraszolgáltatásnak a különadóztatása teljes egészében beleillik. Hiszen 2010-ben a bankadóval, a szektorális adóval lényegében ezt a sort akkor kezdtük el.
(16.50)
Azt gondolom, nem újdonság ez. Kevésszer hangzik el, de Európában több országban, így Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban is létezik reklámadó, Svédországban 3-8 százalék árbevétel-arányosan, Ausztriában 5 százalék, de például Franciaországban háromféle reklámadót is fizetnek a szolgáltatók. Egy Európában elfogadott adónemről van szó.
(Gúr Nándort a jegyzői székben
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
Magyarországon ez a sajnálatos vita alakult ki, amelynek a lényege, hogy az egyik médiaszolgáltató - akit ön többször emlegetett - különféle módszerekkel próbál kibújni az adófizetés alól, és nemcsak a reklámadó fizetése alól, hanem valóban a társaságiadó-fizetés alól is, hiszen a hivatalos beszámolóiban, miközben az üzletmenete extranyereséget biztosít az árbevételéhez viszonyítottan, aközben egyéb, nem világos tranzakciókkal mégis el tudja kerülni a jelentős társaságiadó-fizetést, és most ugyanezzel az ügylettel azt is el tudja érni a jelenleg elfogadott reklámadótörvény alapján, hogy a 2014. évre vonatkozóan lényegében nem kell neki reklámadót sem fizetnie. De megvan az elképzelés, hogy hogyan tudjuk ezt megváltoztatni, amit a következő egy percben szeretnék elmondani.
Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
