DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azért kértem szót - röviden -, hogy tisztázzuk a 98 százalékos adó kérdését. Rosszul idézte Bárándy képviselő úr a bizottságban elmondott szavaimat. Én a 98 százalékos adó alkotmánybírósági vonatkozásairól nem azt mondtam, hogy visszamenőlegesen nem lehet kivetni ezt az adót, hanem arról van szó, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 98 százalékos adó mértékét tartalmazó adótörvényt, és ezt visszamenőlegesen tette, tehát gyakorlatilag a kormány azzal találta magát szemben, hogy nincsen ilyen adóterhe a jogviszony megszűnése esetére járó külön juttatásnak. Ezért egy múlt év végi törvénymódosítással 75 százalék adót vezetett be az Országgyűlés, tehát jelen pillanatban 75 százalék adó terheli az úgynevezett külön juttatást, amelyet a jogviszony megszűnésére adnak. Tehát ezek a kormánymegbízottak részére esetleg kifizetésre kerülő összegek is a 2 millió forint feletti rész esetén 75 százalékos különadóval terheltek.
És még arról is beszéltem a bizottsági ülésen, hogy gyakorlatilag nem érinti egyik kormánymegbízottat sem a törvénymódosítás, legalábbis úgy fogalmaztam, hogy nincs róla tudomásom, hogy érintené. Azért, mert a kormánymegbízottak közül azok a kormánymegbízottak, akik országgyűlési képviselői mandátumot nyertek, közös megegyezéssel szüntették meg a jogviszonyukat, és rájuk nem vonatkozik semmiféle külön juttatás, hanem ők a közös megegyezéssel megszűnt jogviszonyt követően gyakorlatilag másnaptól országgyűlési képviselői tiszteletdíjra jogosultak, ezért nincs olyan időszak, ami külön juttatást eredményezne.
Ugyanígy azok esetében, akik újabb kormánymegbízotti kinevezést kapnak, a törvény úgy szól, illetve nem így szól, de gyakorlatilag folyamatosnak kell tekinteni a jogviszonyt; tehát nem fizetnek ki a részükre külön juttatást, hanem az újabb kormánymegbízotti jogviszony és a korábbi megbízotti jogviszony közötti időszakra, az azokra eső napokra részükre csak az eredeti bérüket, az eredeti illetményüket fizetik ki.
Ugyanígy ez a helyzet egyébként az állami vezetők esetén is, ha tehát egy államtitkárt vagy minisztert kineveznek a jogviszony megszűnését követően újból állami vezetővé, akkor nem jogosult külön juttatásra, hanem csak az átmeneti időszakra pontosan egy töredék illetményt kap.
Tehát változatlanul úgy gondolom, és fenntartom ezt az állításomat, hogy sem erkölcsi értelemben, sem jogi értelemben nem áll elő az a helyzet, amire az ellenzéki képviselők utaltak a bizottságban, hogy tudniillik itt valamifajta, a politikusok számára kifizetendő külön juttatásról van szó.
Az kétségtelenül igaz, megkérdezhetik, hogy ezek után miért van szükség erre a szabályozásra. Fel is tette ezt a kérdést a képviselő úr. Azért, mert gyakorlatilag nincs szabályozva az, nincs érvényes szabályozása annak, hogy egy kormánymegbízott jogviszonyának megszűnése esetére mire, milyen juttatásokra jogosult.
Ez egy törvényi hiányosságot pótol, de ügyeltünk arra, és nem is támogatna a tárcánk, a kormány olyan javaslatot, amely egy hathavi vagy akár ennél kevesebb külön juttatásra jogosítaná fel a kormánymegbízottakat.
Köszönöm szépen, elnök úr, a szót.
