IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Balaton-felvidéken a politikai irányítás alatt álló regionális zöldhatóság jóváhagyásával olyan kapacitásnövelésre készülnek a vízkitermelésben, távolabbi területek ellátása érdekében, amely egyszerre veszélyezteti a térség ivóvízellátását és páratlan természeti kincseit. Az érthetetlen elemekben bővelkedő engedélyezési eljárásban egyszerre vannak jelen a hatósági függetlenséget felszámoló orbáni politika káros mellékhatásai, a rezsiharcban sorra elvérző vízszolgáltatók gondjai és a fenntarthatósági szemlélet teljes hiányára utaló kormányzati szemlélet beszivárgásának nyomai.
A Balaton-felvidéken, a Felsőörstől Balatonakaliig terjedő zónában az állami Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. nagymértékű karsztvíz-kitermelési engedélyezésre nyújtott be kérelmet. Hat kutat kívánnak fúrni, napi 9 ezer köbméteres átlagos kapacitással. Az eljárás 2012 novemberében indult, de erről csak 2013 augusztusában szerezhetett tudomást az érintett 13 község lakossága és a területen működő kutak tulajdonosai, a szőlősgazdák, mezőgazdasági termelők. Ez a fajta hatósági információs bojkott mostanában szokásosnak tekinthető, de semmiképpen sem elfogadható. Az engedélyezés különös körülmények között zajlik. Az egyik új kút hatásterületéről például a hatástanulmányban lefelejtettek két régebbi, meglévő vízkiemelő helyet, így olybá tűnik, mintha az új kút nem zavarná a régiek működését, ami a valóságban nem igaz. Az új létesítmények nemcsak meglévő kutak működését lehetetlenítik el, hanem a karsztvízbázis lerablásával elsősorban szezonálisan, nyári időszakban a környék felszíni vizeit, forrásait, állat- és növényvilágát, a szőlő- és gyümölcstermesztést is.
A téves adatokon és az adathiányon túl más érdekesség is van az engedélyezési dokumentációban. A szolgáltató DRV teljes hálózati vesztesége megközelíti a 9 millió köbmétert, azaz a teljes kitermelés negyedét. Ha ennek csak egy kicsiny töredékét sikerülne megfogni, nem is lenne szükség új kutak fúrására, a karsztvízbázis kizsigerelésére. Csakhogy az elaggott hálózat felújítása drága, a kutak fúrása sokkal olcsóbb, és a rezsibűvészkedéssel sújtott vízszolgáltatóknak nincs lehetőségük a szükséges beruházásokra. A DRV is azon szolgáltatói klubba tartozik, amely az elmúlt pár hónapban 5,4 milliárdos veszteséget hozott össze a rezsicsökkentés miatt. Így lesz a rezsiháború áldozata a vízhálózat, a környezet, majd végül az egyre gyengébb színvonalú szolgáltatást kapó lakosság. Ráadásul a DRV rendszeresen jelentős mennyiségű vizet ad a Bakonykarsztnak, ami azt jelenti, hogy az új kutakra talán nem is a saját szolgáltatási területén élők ellátása végett van szüksége.
Az a hatóság is megérdemel néhány szót, amely mindezen anomáliák ellenére engedélyezi a kútfúrást. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségről van szó, amelyet Illés Zoltán gyászos emlékű működése nyomán egy szakmai végzettség és kompetencia nélküli hölgy, Illés egykori személyes titkára, a budapesti Práter utcai általános iskola volt igazgatónője vezet. A szóban forgó hatóság nemcsak arról nevezetes, hogy egyszer már kis híján gajra vágta a Balaton-felvidéket a bauxitbányászathoz kapcsolódó karsztvízkitermelés engedélyezésével, hanem arról is, hogy közvetlenül a vörösiszap-katasztrófa előtt tökéletesen rendben lévőnek találta a MAL később átszakadt gátjait. Erős a gyanú, hogy a felügyelőség most politikai megrendelést teljesít a kútfúrások engedélyezésével, hiszen a helyes szakmai álláspont az lenne, ha a DRV-t a kiugróan magas hálózati veszteség megszüntetésére köteleznék a fúrás helyett.
Az eset ismételten megmutatja, hogy az Orbán-kormány voluntarizmusa egyre gyakrabban csődöl be. Ezzel a módszerrel Magyarország nem működtethető. A hatóságok függetlenségét és szakmai irányítását helyre kellene állítani, a vízszolgáltatásban a fenntartható vízhasználat összes költségét tartalmazó árat kell alkalmazni, a magyaroknak pedig olyan fizetést kell biztosítani, amiből mindez megtehető.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)
