NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! Elmaradt a valódi rendszerváltás, elmaradt, és azóta is várat magára az MDF által beígért tavaszi nagytakarítás, de a szavazófülkékben állítólagosan végbement forradalom is ugyanígy elmaradt. Ugyanilyen nagy baj azonban, hogy az egyházon belül szintén elmaradt a rendszerváltozás. 83 esztendős korában bekövetkezett halála előtt néhány évvel így fogalmazott Hasznos Miklós.
A Rákosi-diktatúra által kényszermunkára hurcolt későbbi kereszténydemokrata politikus a Jobbik országos elnökségi tanácsadójaként és 2009-es EP-képviselőjelöltjeként a nemzeti radikalizmus segítője is volt. Az 1951 és ’56 közötti Munkaszolgálatosok Szövetsége egykori elnökeként a Jobbik antikommunista programcsomagjának összeállításában is közreműködött, segítette a párt országgyűlési munkáját, célkitűzései sajnos továbbra is aktuálisak. A Jobbik dr. Hasznos Miklóst a saját halottjának is tekinti.
Személyes fájdalmam is a hozzám nagyon közel állt, általam rendkívül tisztelt dr. Hasznos Miklós halála, és az a mulasztás is, miszerint a KDNP 1. számú tagkönyve tulajdonosának, dr. Hasznos Miklósnak a halála ügyében nem tartotta szükségesnek a KDNP, hogy akár csak egy rövid részvétnyilvánítást tegyen közzé, míg például Horn Gyula halálakor ezt megtették. Persze, értem én, Hasznos Miklós a politikai tabukérdésekben is bátran fogalmazott. Idézem a Barikád hetilapnak adott interjújából: „A mai politikai életben mániákusan rögződött, hogy aki Izraellel szemben bármilyen vonatkozásban tárgyilagos véleményt mer megfogalmazni, az kiírja magát ebből a körből. A KDNP sorsát megpecsételi, hogy annak egyes képviselői a személyes karrier és az anyagi biztonság oltárán feláldozzák saját lelkiismeretüket.”
Dr. Hasznos Miklós már 1947-48-ban részt vett az úgynevezett Mindszenty-féle diáktüntetéseken, amire így emlékezett vissza: „Amikor a 40-es évek végén elkezdődött a hajsza Mindszentyék ellen, a kommunisták sorban zárták be az egyházi iskolákat, mi pedig szimpátiatüntetéseket szerveztünk. Óriási volt a lelkesedés, Pécsen is tüntettünk, kértük, hogy Mindszenty jöjjön ki a püspöki palota erkélyére, és adjon áldást. Ennek később az lett a következménye, hogy a Mindszenty-per befejeztével Magyarország összes közép- és felsőoktatási intézményéből kizártak.”
Munkahelyet sem kapott, ezért mint munkakerülőt internálták. Komlón először szénbányában, majd később a kőbányában dolgoztatták. 1951-ben újabb ifjúsági összeesküvés címén indítottak ellene büntetőeljárást, de vádemelésre azért nem került sor, mert 1952 februárjában katonai behívóval kényszermunkára vitték. 28 hónapig végzett nehéz fizikai munkát, többek közt a taszári, sármelléki, szentkirályszabadjai repülőterek építésén dolgozott, napi 12 óra betonozás, éjszaka pedig vagonkirakás.
1956-ban munkástanácstag volt Komlón, a forradalom leverése után pedig többször vették közbiztonsági őrizetbe március 15. és október 23. előtt. Annak érdekében, hogy megszabaduljon a helyi szervezetek állandó zaklatásától, 1960-ban Budapestre költözött, ahol sokáig nem tudott senkihez bejelentkezni, ezért nem volt lakcíme, nem tudták kézbesíteni a meghívókat. Kartonját kivették a megfigyelésre kijelöltek közül, azt hitték, hogy disszidált.
Az új gazdasági mechanizmus idején, 1969-ben létrehozta az első termelőszövetkezeti vállalatot, ahol nem volt párt és szakszervezet sem, és eredményesen dolgoztak. 1988-ban csatlakozott az MDF-hez, majd 1989-ben részt vett a KDNP megalapításában. Országgyűlési képviselő az első két ciklusban, 1999-ig a KDNP alelnöke, 2000-től a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnökségi tagja, majd a Jobbik alakulását követően elnökségi tanácsadó, a vezetőségi ülések állandó meghívottja, 2009-ben EP-képviselőjelöltünk is volt. Az 1951 és ’56 közötti Munkaszolgálatosok Szövetsége egykori elnökeként segítette a Jobbik parlamenti munkáját, így például Balczó Zoltán 2001-ben hívta fel a figyelmet az elmúlt húsz év kormányainak egy kirívó mulasztására, miszerint mind a mai napig nem történt meg a Rákosi-diktatúra idején munkaszolgálatra hurcoltak kárpótlása.
Dr. Hasznos Miklós az egyházon belül is szorgalmazta a rendszerváltást és azt, hogy az egyházak által üldözött igazi pásztorokat, akiket száműztek a legkisebb településekre, azokat kellett volna felemelni és példaként állítani a magyar emberek elé, hogy lám, itt az egyház (Az elnök csenget.), amelyik ilyen embereket is tudott megőrizni - fogalmazott Hasznos Miklós -, és ilyen embereket tudott a magyar nemzet is megőrizni, mint Hasznos Miklós.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
