BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Előre jelzem, hogy nem szeretném kihasználni a tíz percet. És még egy fontos információt szeretnék mindenkivel megosztani: a világbajnokság nyolcaddöntőjében Németország-Algéria 0:0 a 20. percben, csak hogy fontos dolgokról is beszéljünk.
A viccet félretéve a vitában elhangzottakra szeretnék röviden válaszolni, tisztelt elnök úr, mert ahogy az az általános vitában is már többször elhangzott, valószínűleg szándékosan, de ellenzéki képviselőtársaim félreértelmezik a törvényjavaslat szándékait és szellemét is, ezért azt gondolom, hogy nem árt újra összefoglaló értékelést adni.
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője értékrendi válságról beszélt. Nem igazán értem, mert azt nem fejtette ki ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán, hogy mi az az értékrendi válság, de felteszem, hogy ő is arra gondol, amiről egyébként több ellenzéki képviselő is beszélt, miszerint a kormány álláspontja alapvetően szerencsejáték-ellenes, és most önök úgy állítják be ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán, hogy megváltozott a kormány álláspontja, és most már szerencsejáték-párti. Erre az általános vitában is elmondtam, hogy a kormány álláspontja nem változott, a kormány álláspontja továbbra is szerencsejáték-ellenes, de itt egy olyan szerencsejáték-szervezési területről beszélünk - online fogadási területről beszélünk -, ahol nincs lehetősége arra a kormánynak, hogy megtiltsa ezt a típusú szerencsejátékot.
Szilágyi képviselő úrnak abban teljesen igaza van, hogy lehetett volna korábban is hatékonyan föllépni az illegális szervezők ellen - én is ezt gondolom, hogy egyébként ezt meg lehetett volna tenni, most hál’ istennek már ott tartunk, hogy ez már működik -, viszont azt, hogy valaki Magyarországról külföldi portálokon, egyébként hivatalosan működő szerencsejáték-szervezetnél fogadjon, nem tudja megtiltani a magyar állam. Tehát itt nem arról van szó, hogy szegény emberektől veszünk el pénzt, és ezzel a törvényjavaslattal szegény embereket fogunk rábírni arra, hogy majd Magyarországon szerencsejátékra, bukmékeri fogadásokra költsék a forintjukat, és vegyék el a családjuktól, ez egyszerűen nem igaz. Olyan emberek vesznek részt ezekben a szerencsejátékokban, akik eddig is játszottak, most azt szeretnénk elérni ezzel a törvényjavaslattal, hogy ne külföldi portálokon játsszák el ezt a pénzt, és ott szedjék azok a kormányok ennek az adóját, hanem a magyar portálokon történjenek meg ezek a fogadások, és itt fizessenek ez után a tevékenység után a szolgáltatók adót. Tehát nem változott a kormány álláspontja, és egyáltalán ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásától nem fognak többen játszani ilyen online fogadásokat.
Mi alapján állapítottuk meg az adómértéket? Az adómértéket a nemzetközi gyakorlat alapján állapítottuk meg. El kell mondjam, amit az általános vitában is elmondtunk, hogy minden olyan felvetésre, ami a törvényjavaslat érdemi javítását célozza, pozitívan fogunk reagálni. Szilágyi képviselő úr is említette már, hogy az adó mértékének az emelésében ez tükröződik, igen, 50 százalékkal megemeltük az adó mértékét. És még egy dolog elkerülte képviselőtársaim figyelmét: 100 százalékkal megemeltük a koncessziós díj mértékét, mert ez is elhangzott az általános vitában, hogy túl alacsony szintre tettük a mércét.
Az egész szándék, tehát a kedvezményrendszerek kidolgozása az európai gyakorlat alapján történt, mégpedig azért, mert az a piac, amit egy egy évvel ezelőtt elfogadott jogszabály szabályoz pillanatnyilag, nem működik Magyarországon. Tehát nem arról van szó, hogy egy új területet szeretnénk megnyitni külföldi cégek előtt, egy olyan pályát, ahol ők egyébként eddig nem játszhattak; játszhattak, csak olyan feltételekkel, ami számukra nem volt elfogadható, ennek volt a következménye az, hogy ezen a területen nem volt érdemi adóbevétel, holott - ahogy még egyszer elmondom - ezen a területen eddig is magyar emberek külföldi portálokon fogadásokat kötöttek, és ott pénzt nyertek vagy éppen vesztettek.
Szilágyi képviselő úr mondta, hogy rá kellett volna bírni a multikat a korábbi szabályozás alapján, hogy a magyar piacon szerepet vállaljanak. Valóban, lehet, hogy rá kellett volna bírni őket, de nem lehetett. Nem volt olyan motiváló számukra az eddigi jogszabályi környezet, hogy ezt megtegyék, nem alapítottak leányvállalatot Magyarországon, mint ahogy eddig a törvények azt előírták volna; hogy ennek mi az oka, azt én nem tudom megmondani, a gyakorlat ezt igazolja. Megint csak megnéztük a nemzetközi példákat, és láthatóan ott sem írják elő egyébként sem Dániában, sem Franciaországban, sem például Spanyolországban, hogy csak leánycégekkel vehetnek részt a piacon. Tehát külföldi cégként részt vehetnek a piacon, viszont annak a veszélye nem áll fenn, ami szintén elhangzott most a vitában, hogy mi offshore hátterű cégek előtt nyitnánk meg a terepet, hiszen az a mai jogszabályok alapján elképzelhetetlen, hogy a kormány egyébként nem tisztázott hátterű cégekkel bármilyen szerződést kössön.
Ebben az esetben a törvényi szabályozás keretében a nemzetgazdasági miniszter az, aki ezt a koncessziós szerződést megkötheti, neki pedig kötelessége a jelenlegi jogszabályok alapján, hogy megvizsgálja ezeknek a cégeknek a hátterét, tehát offshore hátterű céggel nem köthet koncessziós szerződést a mai jogszabályok alapján a nemzetgazdasági miniszter sem.
Tehát azt gondolom összességében, hogy ez a jogszabály azt a célt szolgálja, hogy a piac jobban megnyíljon, azt a célt szolgálja, hogy az az adófizetés, ami eddig a külföldi országokban csapódott le, most Magyarországon csapódjon le, és azt a célt szolgálja, hogy ha már ez az adóbevétel realizálódik a magyar költségvetésben, akkor az sportcélokat szolgáljon.
Én azt gondolom, hogy ezekkel a módosításokkal ez a törvényjavaslat elfogadható. Ez a törvényjavaslat azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk a benyújtáskor, meg tudja valósítani. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a zárószavazás során. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(22.30)
