SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az írásban a jelentkezés a kisebbségi vélemény közlésére volt szükséges, csak azért nem láttam értelmét, mert 3 percben nem tudtam volna elmondani, és a házszabályi rendelkezések szerint nem térhetek el a bizottságban megfogalmazottaktól, így viszont szabad lehetőségem van arra, hogy eltérjek. Így a kisebbségi vélemény egy részét szeretném ismertetni.
Amit kifejezetten aggályosnak tartottunk, és kifejezetten problémásnak, két technológia elterjesztése. Az egyik nyilvánvalóan a palagáz-kitermelési engedélyezési eljárásban a bányahatóság elsőfokú és alaphatóságként való eljárása. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy volt Magyarországon precedens arra, hogy palagázkutatással kapcsolatban a zöldhatóság megálljt parancsolt. Ugye, a konkrét esetben egy kanadai cég volt érintett, és az eddig magyarországi palagázkutatással foglalkozó cégnek azt követően kellett leállítania a kutatást, hogy a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság megtiltotta neki a hidraulikus rétegrepesztéses technológia alkalmazását.
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azzal érvelt, hogy a besajtolt víz 2 százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító, például biocid anyagokat tartalmaz. A mi véleményünk szerint a jogszabály módosításának egyik oka az volt, hogy az ilyen kritikus környezetvédelmi hatósági alapeljárási állásfoglalások élét kivegye, és emiatt a bányahatósághoz rendelte át ezt.
Ezt nem tartjuk elfogadhatónak, hiszen egy olyan technológiáról van szó, aminek nincs több évtizedes tapasztalata, nincs több évtizedes múltja, és az Európai Unió hatodik és hetedik környezetvédelmi programjának a megelőzéssel és az elővigyázatosság elvével kapcsolatos kötelezettségei Magyarországra is alkalmazandóak lennének; ami nyilvánvalóan arról szól, hogy amennyiben nincs tudományos bizonyíték egy negatív hatás elmaradására, abban az esetben feltételezni kellene az engedélyezésben a negatív hatást.
(20.10)
Jelen pillanatban teljes mértékben aggályosnak látjuk ezt, a környezetvédelmi felügyelőség csak szakhatóságként fog ebben részt venni, amit nagyon nehéz elfogadnunk.
A most benyújtott bányászati törvénymódosítás a hatósági engedélyezési jogkörök megosztásába úgy nyúl bele, hogy erősíti a bányászati hatóság befolyását a palagázzal kritikusabb zöldhatóság rovására. A törvénymódosítás mögötti hatósági folyamatba nem látunk bele pontosan, nem lehet tudni, hogy a módosítás milyen hatással lesz a környezetvédelmi hatóság jogaira és jogköreire, a palagázfúrások engedélyezésére. Ugyanakkor a Paksi Atomerőmű bővítésének módja nem hagy kétséget afelől, hogy a kormánynak különböző gazdasági lobbik fontosabbak, mint a környezetvédelmi megfontolások, és ez kelti bennünk azt az aggályt, hogy a jelenlegi politikai helyzetben a zöldhatóság alaphatóságként történő kiiktatása környezetbiztonsági szempontból aggályos. Alapvetően bizottságunk a házszabály 44. §-ának (1) bekezdése értelmében azt vizsgálta, hogy milyen mértékben ellentétes a jogszabály az Alaptörvénnyel, és a mi véleményünk szerint az Alaptörvény szerinti egészséghez és egészséges környezethez való jog szempontjából kockázatokat rejt.
A másik technológia, ami miatt aggályok fogalmazódtak meg bennünk, azok a jogszabály 27. és 28. §-ában a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedéllyel kapcsolatosak, és itt a módosítás szövege, amit benyújtottam, az a rétegrepesztésre vonatkozóval együtt kiveendő lett volna, illetve vitára bocsátandó az alábbi indoklás fényében: mielőtt a szén-dioxid-leválasztás és -táro-lás hazai fejlesztésének a kutatással utat adnánk, szakmai és társadalmi vitában fel kellene mérni, hogy egyáltalán szükséges-e, jó-e a lakosságnak és az iparnak e mellett a fejlesztés mellett elköteleződni, várhatóan részben elvonva az erőforrásokat az energiahatékony, tiszta energián alapuló gazdasági váltás elől. Ha a kutatási engedélyeket kiadják, utána várhatóan a termelési engedélyt sem fogja a bányahatóság akadályozni.
Összességében: mindezek a technológiák környezeti kockázatot rejtenek, nagyon magas az energiaigényük, és egyáltalán nem olyan technológiákról van szó, amelyekben a nemzetközi tapasztalatok megerősítenék, hogy azt minden további nélkül engedélyezni szabad. Főleg adott esetben, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás esetében az látható most, hogy ez 2020-30-ra futna fel, márpedig az alacsony kibocsátású gazdaságra való átállási kötelezettségek az európai uniós kötelezettségek miatt addigra meg kellene hogy valósuljanak, tehát mire ez beindulna, addigra már elvetendő technológiának fognak minősülni. Azt kértük volna, hogy ezen szempontok kerüljenek ki a jogszabályból, illetve a zöldhatóság járhasson el alaphatóságként, ezt a bizottság sajnos nem támogatta, a módosítóimat elvetették, ennek megfelelően sajnos így a pártunk nem fogja tudni támogatni ennek a jogszabálynak az ilyetén való megszavazását. Köszönöm szépen.
